Ügynökök voltak a kisebbségi politikusok Bulgáriában?

Musztafa Alis Hadzsit, a bolgár főmuftit is ügynökként tartotta nyilván a bolgár állambiztonsági szolgálat - erről számolt be szerdán a dnes.bg című internetes honlap. Minderről Rumen Petkov belügyminiszter közölt adatokat.

Andrej mufti

A bolgár főmuftit Andrej néven tartották nyilván a DSZ-nél. Róla nem maradtak bizonyító erejű dokumentumok, sem belépéséről, sem együttműködéséről. A főmuftiról szóló anyagokat ugyanis 1990-ben megsemmisítették - a jelenlegi információk szerint.

Bulgáriában most zajlik a titkosszolgálati dossziék nyilvánosságra hozatala, s ennek kapcsán három parlamenti képviselőről is kiderült, hogy ügynök volt, illetve együttműködött a DSZ nevű állambiztonsági szolgálattal korábban. A honatyák között említi a dnes.bg a török kisebbség egyik legismertebb vezetőjét, a DPSZ nevű kisebbségi párt politikusát, Junal Ljutfit (Ünal Lütfi, török átírással).

Kisebbségi felderítő

A dokumentumok szerint Ünal Lütfi a DSZ kettes számú részlegénél dolgozott Murád fedőnéven, nyilvántartásba vétele 1967. november 30-án történt meg. 1985-ben megváltozatták fedőnevét Sziderre. Lütfi a jelenlegi információk szerint kémelhárítási és felderítési feladatokkal volt megbízva.

Ugyancsak ügynök volt a belügyminiszter szerint a VMRO nevű párt vezetője, Kraszimir Karakacsanov. A VMRO a Belső Macedón Forradalmi Szervezet elnevezés rövidítése, de nevével ellentétben ez egy politikai párt, amely annak a szervezetnek a nevét használja, amelyik a XIX. század végén és a XX. száza delején Macedónia függetlenségéért harcolt a törökökkel szemben.

Karakacsanovot a DSZ hatos ügyosztálya regisztrálta. 1989. május 11-én, Iván fedőnéven. Róla sincsenek bővebb adatok, tehát nem bizonyított, hogy beleegyezett volna nyilvántartásba vételébe, illetve, hogy aláírt-e együttműködési nyilatkozatot.

Asszimilálódtak

Bulgáriában a törökök alkotják a legnagyobb kisebbséget, de az országban élnek bolgár nyelvű muzulmánok is. Ezért érdekes a főmufti és a "török párt" egyik vezetőjének leleplezése. Macedónia és Bulgária között vita folyik a macedónokról is, Kraszimir Karakacsanov tehát szintén egy érzékeny etnikai terület pártját, a VMRO-t irányítja.

Petar Beron is együttműködött a bolgár belügy szerint a DSZ-szel. Ő 1992-ben még az elnöki posztért is versenybe szállt, régóta parlamenti képviselő és végzettségét tekintve biológus. Ő az egyetlen a most nyilvánosságra hozott nevek közül, aki nem kisebbségek vagy etnikai területek érdekeit képviseli, hanem a bolgár rendszerváltás után, az alternatív politikai erők egyik vezetője volt.

Petar Beront a hatos ügyosztály tartotta nyilván, Boncsev néven, 1969 december 22-étől. Ugyanakkor róla nem derült ki, hogy beleegyezett-e a nyilvántartásba vételébe, illetve, hogy együttműködési nyilatkozatot írt volna alá. Más adatok csak töredékesek róla, és általában hiányoznak a kartotékok is - derül ki a dnes.bg beszámolójából.

Az MVR a belügyminiszter levele szerint - amelyet egy tévéműsorban ismertettek - 47 politikust, illetve közszereplőt világítottak át nemrégiben, és kiderült, 43-an nem kerültek kapcsolatba a DSZ-szel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!