Arnold, Levente
17 °C
27 °C

Kínán múlhat a burmai válság rendezése

2007.10.04. 15:42
A Spiegel beszámolója szerint egyre súlyosbodik az elnyomás Burmában, ahol a katonai junta állítólag legalább három internálótáborba zárta a rezsim ellenzőit, köztük csaknem ezer éhségsztrájkoló szerzetest. A burmai brit nagykövet szerint van esély a helyzet rendezésére, de ehhez a nemzetközi közösségnek egységesen kell fellépnie, és Kínának kilátásba kell helyeznie nélkülözhetetlen gazdasági segítségének megvonását a burmai vezetéstől.

Több nappal a tüntetések leverése után egyre súlyosabb elnyomó intézkedésekről érkeznek hírek Burmában, írja a Spiegel Online. A pletykákat azonban nem könnyű igazolni, mivel az újságírók hivatalosan nem dolgozhatnak az országban, a turistavízummal ott maradt néhány tudósítót pedig a titkosszolgálat folyamatosan figyeli. A burmaiak nem mernek nyilatkozni, mert életveszélybe kerülhet, akinek a neve megjelenik a nemzetközi sajtóban.

A lap szerint a hiányos információk ellenére egyértelmű, hogy a hatalom majdnem minden szerzetest kiiktatott a korábbi főváros Rangunban. A hatalmas kolostorokban semmi nyoma a korábban ott élő több ezer szerzetesnek és tanulónak, és ugyanez a helyzet az Okalapához és Takadához hasonló külvárosi gettókban. A külvárosi kisebb vallási intézményekbe normál esetben rengeteg fiatal szerzetes érkezik más tartományokból, hogy írni és olvasni tanuljon.

"A tanítványok egyelőre visszamentek a szülőfalujukba" - nyilatkozta az egyik okalapai kolostor vezetője. A Spiegel szerint azonban nem mindannyian értek haza, az általuk megkérdezett diplomaták információi szerint ugyanis a rezsim ellenzőit a katonai junta az elmúlt napokban Rangunban felépített legalább három internálótáborba szállította. Az egyik a régi brit lóversenypályánál, egy másik tábor pedig a Mingala nemzetközi repülőtér közelében található, a legrosszabb körülmények ugyanakkor állítólag a ranguni Technológiai Intézetnél vannak.

Csaknem háromszáz, háromszor három méteres cellát állítottak fel a hírhedt és teljesen megtelt Insein börtönhöz közel, a korábbi burmai főváros északnyugati részében. Ezen a helyen majdnem nyolcszáz szerzetes raboskodik szörnyű higiéniás körülmények között. A szerzetesek ráadásul éhségsztrájkba kezdtek, és a katonaságtól semmilyen ételadományt nem fogadnak el. A fegyveresek viszont nem engedik a helyieknek, hogy ételt adjanak a fogvatartottaknak. A Spiegel úgy látja, hogy ha a hatóságok nem engedik be minél előbb a nemzetközi segélyszervezeteket a táborokba, akkor csak idő kérdése, hogy mikor halnak meg tömegesen újabb szerzetesek.

A brit nagykövet szerint van remény

A burmai brit nagykövet ugyanakkor a kilátástalan helyzet ellenére lát egy halvány reménysugarat a kaotikus állapotok rendezésére. A lap szerint Mark Canning láthatóan személyes küldetésének tekinti, hogy megoldást találjon a dél-ázsiai ország válságára, ami korábban Nagy-Britannia egyik leggazdagabb kolóniája volt, de azóta hihetetlenül elszegényedett.

A felkelések alatt a nagykövet állandó kapcsolatban állt a BBC-vel és élőben számolt be az országban tapasztalt állapotokról. Úgy gondolja, hogy a tüntetésekkel annyit mindenképpen sikerült elérni, hogy a nemzetközi közösség már egységesen elítéli a katonai rezsimet. A diplomata fontosnak tartja, hogy az egyébként nagyon tartózkodó Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) is elítélte a burmai vezetést a felkelések leveréséért.

Canning szerint az ENSZ közbenjárása is hatni fog. A hétvégén ugyanis Burmába érkezett a különleges ENSZ megbízott Ibrahim Gambari, aki először az évek óta házi őrizetben tartott ellenzéki vezető Aung San Suu Kyi-vel találkozott, és ezt követően kedd reggel beszélt a junta vezetőjével, Than Shwe-vel.

A brit nagykövet szerint a kínaiak álláspontja kulcsfontosságú lesz. Úgy gondolja ugyanis, hogy a junta tábornokai nem sokáig tudnának hatalmon maradni Burma északi szomszédjának gazdasági segítsége nélkül. "A kínaiak világossá tették Burma számára, hogy stabilitást és békét akarnak déli határaiknál" - mondta Canning. Azt ugyanakkor ő is elismerte, hogy a kínaiak nem beszéltek demokráciáról, de szerinte segíthetnek, hogy kialakuljon valamilyen párbeszéd a katonaság és Aung San Suu Kyi között, ami végül a helyzet megoldása felé mutatna.