Bush bizonyítottnak látja az iraki fegyverprogramokat

"Nem hagyhattam az amerikai nép biztonságát egy őrült kezében, nem állhattam tétlenül Szaddám Huszein épelméjűségére és önuralmára hagyatkozva" - védte hevesen az az iraki háború ügyét George Bush. Az amerikai elnök a tömegpusztító fegyverek utáni kutatás eddigi kudarca ellenére is fenntartja, hogy a bukott diktátor rezsimje tömegpusztító fegyvereket birtokolt és használt, terrorista csoportokat támogatott, és terrorizálta saját népét.

Mindenki elismerte

"Az iraki fenyegetést csaknem minden nemzet elismerte és elítélte egy évtizeden át" - tette hozzá a New Hampshire-i Nemzeti Gárda portsmouthi bázisán Bush. Az elnök szerint bizonyítékot találtak arra, hogy Irakban biológiai fegyverlaboratóriumok titkos hálózata működött, nagy hatótávolságú rakéták kifejlesztését tervezték, és aprólékosan megszervezték a titkos fegyverprogramok elleplezését. Mint mondta, Huszein "tagadhatatlanul megsértette" az ENSZ 1441-es számú határozatát.

Az Egyesült Államok nem hagyhatja cserben Irakot, ahogy Németországban és Japánban is évekig segítette a demokrácia kiépítését - utasította el a leginkább a háborút ellenző Franciaország támogatta, az amerikaiak kivonulását célzó javaslatokat.

A sajtó hallgat a jó hírekről

Bush a sajtót hibáztatta, amiért nem jutnak el az amerikai közvéleményhez az újjáépítés eredményeiről szóló "jó hírek". Ezek közül az iskolák és kórházak megnyitását, az áramszolgáltatás helyreállítását emelte ki.

Bush beszéde egyrészt az amerikai vezetést az iraki fenyegetés eltúlzásával vádlók állításaira reagál. A főként külföldön hangoztatott vádakkal szembeni fellépésnél azonban fontosabb lehet a hazai közvéleménynek szóló, az iraki "jó híreket" hiányoló mondat. Az amerikaiak többsége a felmérések szerint továbbra is egyetért magával a háborúval, az elnök hosszútávú Irak-politikája azonban megosztja a közvéleményt. Ez, az elnökválasztások idején általában izolacionalistább amerikai közéletben hosszabb távon káros lehet az újraválasztásért küzdő elnöknek.