Irak elutasította Bush ultimátumát

Elutasította Bush ultimátumát Szaddám Huszein. A döntésről elsőként a diktátor legidősebb fia, Udáj számolt be, nem sokkal később Irak legnagyobb hatalmú testülete, a Forradalmi Tanács is megerősítette azt. A tanács és az uralmon lévő Baath párt vezető testületének közös keddi ülésén maga Szaddám Huszein elnökölt.

"Irak útját nem idegen hatalmak határozzák meg, vezetőit nem Washington, London vagy Tel-Aviv utasításai alapján választja ki" - áll a két vezető testület közös közleményében. A kormányzó Forradalmi Tanács szerint a "szánalmas Bush abban bízott, hogy ultimátumával harc nélkül is elérheti gonosz céljait, a dekrétum az elnök és szánalmas szövetségesei nemzetközi elszigeteltségét és vereségét tükrözi".
Bővebben>>

Udáj magántelevíziója, az al-Sabab később tüntetésre szólította az ország lakosságát, az állami rádió által is ismertetett felhívás szerint az irakiaknak helyi idő szerint öt órakor kellene minnél nagyobb számban demonstrálniuk kiállásukat Huszein mellett.

"Bush idióta"

Irak ENSZ-nagykövete szerint Bush elnök ultimátuma "törvénytelen, erkölcstelen és indokolhatatlan". "Ez az első eset a történelemben, hogy egy elnök arra szólítja fel egy másik ország elnökét, hogy hagyja el országát. Visszautasítjuk ezt az őrültséget" - mondta Mohammed Aldouri. Naji Sabri külügyminiszter egyenesen idiótának nevezte Bush elnököt. A miniszter szerint az ultimátum "az elnök frusztrációját és elszigeteltségét mutatja".

Mindenképpen bevonulnak Irakba

Az amerikai vezetésű inváziós erők a diktátor és családja távozása esetén is bevonulnak az országba, hogy tömegpusztító fegyverek után kutassanak, és lefegyverezzék az országot, jelentette be magyar idő szerint kedden koraeste tartott tájékoztatóján a Fehér Ház szóvivője, Ari Fleischer.

Az amerikai elnök még mindig reménykedik benne, hogy Szaddam Husszein megragadja a távozás lehetőségét. Ha az iraki vezető mégis eltökéli magát maradás mellett, Fleischer nem zárta ki, hogy az amerikai csapatok a határidő lejárta előtt megindulnak. "Szaddam Husszeinnek tudnia kell, hogy ez mit jelent" - mondta a szóvivő. Bővebben>>

Terrorriadó Amerikában

A háborús fenyegetés miatt nőtt a terrortámadások esélye az Egyesült Államokban, a veszély kivédése érdekében Tom Ridge nemzetbiztonsági miniszter narancs színű, azaz magas fokú terrorriadót rendelt el. A riadó miatt elrendelt "Szabadság pajzsa" hadművelet keretében megerősítik az amerikai határok, kikötők, repterek és vasútvonalak védelmét. Ridge felszólította a tagállamokat, hogy a nukleáris és vegyipari létesítmények biztosítására mozgósítsák a Nemzeti Gárdát. Elrendelték az Egyesült Államokban menedéket kérő irakiak szigorúbb biztonsági ellenőrzését is.
Bővebben

90 milliárd dolláros háború

New York szintén kiemelten védekezik a terrorcselekmények ellen, a város életbe léptette a heti ötmillió dollárba kerülő "Atlasz hadműveletet". A hadművelet keretében városszerte megerősítik a rendőri jelenlétet és kiemelten védik a metrót. A városvezetők vadászgépeket kérnek a Pentagontól New York légterének védelmére.

Huszein 48 órát kapott Irak elhagyására

"Eljutottunk a végső döntésig" - jelentette ki George Bush közép-európai idő szerint kedd hajnali televíziós beszédében. "Véget kell vetnünk a kegyetlenkedéseknek. Szaddám Huszeinnek és gyermekeinek 48 órán belül el kell hagyniuk Irakot" - adott ultimátumot az amerikai elnök, egyértelművé téve, hogy a diktátor maradása esetén Amerika támad.
Bővebben>>

Az Egyesült Államok feltehetően ki fogja várni a 48 órás határidőt - nyilatkozta az Indexnek Tálas Péter, a Honvédelmi Minisztérium Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatalának főigazgató-helyettese. A biztonságpolitikai szakértő szerint az, hogy Bush ultimátumát Huszeinnek és családjának címezte, arra utal, hogy az amerikai vezetés célja a hadsereg megosztása, leválasztása a diktátorról.
Bővebben>>

Bush már pénteken a kongresszus elé terjesztheti a háborús költségek fedezésére vonatkozó javaslatát. Az AP értesülései szerint a kormányzat egy hónapig tartó háborúval számol, így Bush 90 milliárd dollárt fog kérni az Izraelnek szánt rendkívüli segélyt is tartalmazó csomagra. Független elemzők szerint a rövid ideig tartó háború költsége 40-60 milliárd dollár lehet, az újjáépítés és a békefenntartás költségeivel az összeg a százmilliárdot is elérheti.
Bővebben>>

Távozóban a fegyverzetellenőrök

Az ENSZ fegyverzetellenőreinek első csoportja Bush beszéde után néhány órával elhagyta Bagdad külvárosában lévő főhadiszállást és az iraki főváros repülőterére érkezett. Gépük 10:25-kor szállt fel a Szaddám Nemzetközi Repülőtérről. Ueki Hiro szóvivő sajnálatosnak minősítette a fejleményeket és kijelentette: a szakértők legfelsőbb szintű utasításra távoznak.
Bővebben>>

Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint kedd reggel Bagdadban már igazi háború előtti hangulat uralkodik, a helyzet drámaian megváltozott az elmúlt 24 órában. Az iraki főváros fontosabb pontjain megjelentek a rohamsisakot viselő katonai járőrök és a homokzsákokból épített harcálláspontok. Az emberek vizet, élelmiszert, lámpaolajat és gázpalackokat vásárolnak fel. Megkezdődött a lakosság kitelepülése a városon kívülre, hogy ott vészeljék át az egyre valószínűbb amerikai-brit rakétacsapásokat.

A CNN jelentése szerint az elit Köztársasági Gárda alakulatai elhagyták kaszárnyáikat és elfoglalták Bagdad környéki harcálláspontjaikat. A hírtelevízió katonai szakértői szerint az elitegység védekezésre rendezkedett be, a lövészárkokban az amerikai légierő bombázásait vészelnék át.

A vegyi fegyverek bevetésétől sem riadnak vissza

Az amerikaiak birtokába került legfrissebb hírszerzési adatok alapján feltételezhető, hogy Irak vegyi fegyverek bevetésére készül az amerikai csapatok, esetleg az iraki lakosság ellen - írja kormányzati forrásokra hivatkozva. A kormányzat információi szerint a Köztársasági Gárda Bagdadtól délre állomásozó csapatait szerelték fel vegyi töltetekkel - bár az állítást nem tudják közvetlen bizonyítékkal alátámasztani. Az amerikai hadsereg attól tart, hogy a kuvaiti határ közelében állomásozó iraki tüzérség vegyi támadást intézhet a sejkség területén állomásozó amerikai csapatok ellen.
Bővebben>>

A washingtoni francia nagykövet kijelentette, hogy bár országa ellenzi a háborút, ha Irak vegyi fegyvert vet be, Franciaország Amerika segítségére siet. Hans Blix szerint nem valószínű, hogy Irak ilyen eszközökhöz nyúl.

Nagyban segítheti az Egyesült Államok háborús készülődést, hogy Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök múlt héten felállt kabinetje kedden újra tárgyalja az amerikai csapatok törökországi állomásoztatására vonatkozó kérdést. Bár a török parlament februárban elutasította az Irak megtámadására készülő 62 ezer amerikai katona érkezését, a hadsereg török kikötőkben állomásozó csapatszállító hajóiról már csaknem 34 ezres haderő szállt partra.

Washingtoni visszhang

A kongresszus tagjait az elnök bejelentése nem lepte meg, annál is inkább, mert George Bush előzőleg tájékoztatta őket beszédének tartalmáról. A demokratáknak kételyeik vannak a háborút illetően, míg a republikánusok nem látnak más esélyt. Bob Graham floridai demokrata szenátor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a háború megindításával fokozódhat a terrorista tevékenység, míg a republikánus Tom DeLay Bush elnök támogatására buzdított mindenkit. Az elnök néhány napon belül várhatóan százmilliárd dollárt fog kérni a kongresszustól az Irak elleni háború finanszírozására. A republikánus többségű szenátus és képviselőház már tavaly ősszel felhatalmazta az elnököt, hogy szükség esetén háborút indítson Irak ellen.

A brit alsóház Blair mellé állt

A képviselők többsége a kedden esti rendkívüli ülésen először elvetette a miniszterelnök pártja, a Munkáspárt soraiból érkezett háború ellenes indítványt, amely nem látott megfelelő indokot a katonai beavatkozásra.

Ezt követően a képviselők a kormány indítványáról döntöttek, miszerint minden szükséges eszköz alkalmazásával el kell érni Irak lefegyverzését. Az alsóház 412 szavazattal 149 ellenében úgy döntött, hogy csatlakozik a háború mellett kiálló Tony Blair miniszterelnökhöz.

Akik ellenzik

Párizs szerint a világ nem támogatja a George Bush amerikai elnök által Irakhoz intézett ultimátumot. A francia elnöki hivatal kedd reggel közzétett közleményében leszögezte, hogy az iraki elnököt távozására felszólító, erő alkalmazását kilátásba helyező amerikai ultimátumot ellenzi az ENSZ Biztonsági Tanácsa, s a nemzetközi közvélemény ily módon való semmibe vétele "súlyos felelősség". Az ENSZ legitimitásától való elszakadás, az erőnek a jog fölé való helyezése súlyos felelősség magára vállalását jelenti - figyelmeztette Washingtont Párizs.

Ven Csia-pao új kínai miniszterelnök kedden hangsúlyozta, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni az iraki háború elkerülésére, bár elismerte: a nyilat már az íjra helyezték.

Japán támogatja

Támogatásáról biztosította az Irakhoz intézett amerikai ultimátumot a japán kormányfő. Koidzumi Dzsunicsiro kedd reggel kijelentette: jogszerű az erő alkalmazása Bagdaddal szemben az ENSZ-határozatok alapján, habár a békének még mindig van esélye.