Bush az ENSZ segítségét kéri

George Bush amerikai elnök szerint az ENSZ-nek most lehetősége van arra, hogy nagyobb szerepet vállaljon Irakban. Az elnök közép-európai idő szerint hétfőre virradó éjszaka a nemzethez intézett beszédében a bagdadi ENSZ-képviselet elleni robbantásos merényletre utalva kijelentette, hogy a terroristák Irakban a civilizált világ képviselőit támadták meg és a civilizált világnak szembe kell szállnia velük.

Fotó: EPA/Jamal A. Wilson

George Bush elismerte, hogy Amerika nem minden barátja értett egyet azzal a döntéssel, hogy eltávolítják Szaddám Huszein iraki államfőt a hatalomból, a múlt nézeteltérései azonban nem akadályozhatják a jelen kötelességeinek a teljesítését. Az elnök a terrorizmus elleni harc központi frontjának nevezte Irakot. "Mindent megteszünk, ami szükséges, és annyi pénzt költünk rá, amennyi szükséges, hogy győzelmet arassunk, előmozdítsuk a szabadságot és nagyobb biztonságot teremtsünk saját nemzetünknek is. Ez időt igényel és áldozatot követel" - hangsúlyozta.

Az elnök bejelentette, hogy 87 milliárd dollárt fog kérni a kongresszustól a katonai és az újjáépítési feladatok teljesítéséhez Irakban és Afganisztánban. Ez fedezi a katonai és hírszerzési műveleteket Irakban, Afganisztánban és máshol, amelyek a számítások szerint 66 milliárd dollárba kerülnek a következő évben.

Az elnök úgy ítélte meg, hogy az amerikai katonák száma Irakban megfelel a küldetésnek, de a katonai parancsnokok még egy többnemzetiségű hadosztályt kértek a brit és lengyel vezetésű hadosztályon kívül. Egyes államok azonban a részvételhez az ENSZ BT kifejezett felhatalmazását akarják, Colin Powell külügyminiszter ezért új biztonsági tanácsi határozattervezetet nyújt be, amely jóváhagyja egy amerikai vezetésű, többnemzetiségű erő megalakítását.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a szeptember 11-i merényletek után Amerika módszeres harcot kezdett a terrorizmus ellen. Afganisztánban eltávolították az al-Kaida terrorszervezetet befogadó rezsimet, a terrorhálózat ismert vezetőinek csaknem kétharmadát elfogták vagy megölték. Irakban a volt rezsim támogatta a terrorizmust, tömegpusztító fegyvereket birtokolt és használt, s 12 éven át dacolt az ENSZ-szel. Amerika egy koalíciót vezetve érvényt szerzett a nemzetközi közösség követeléseinek a történelem egyik leggyorsabb és leghumánusabb katonai hadjáratával.

George Bush kijelentette, hogy a Közel-Kelet vagy a haladás és a béke térsége lesz, vagy az erőszak és a terror melegágya marad. Ha Irakban, Afganisztánban és máshol a demokrácia és a tolerancia kerekedik felül, az súlyos csapás lesz a nemzetközi terrorizmusra. Ez az oka annak, hogy öt hónappal Irak felszabadítása után gyilkosok gyülekezete, a bukott rezsim hívei és külföldi terroristák próbálják káoszba dönteni az országot. Nem tudni, milyen mértékben működnek együtt, de a céljuk közös: visszataszítani Irakot a zsarnokságba. A terroristáknak az a stratégiai céljuk, hogy a merényletekkel az Egyesült Államokat dolgavégezetlenül távozásra kényszerítsék, de tévednek, Amerika nem fog megfutamodni.

Az elnök négy nappal a New York-i és washingtoni terrortámadások második évfordulója előtt elhangzott beszédében azt is hangsúlyozta, hogy nem lesz visszatérés a 2001. szeptember 11-e előtti hamis biztonságérzethez.