Árpád
-2 °C
3 °C

Bush az ENSZ segítségét kéri

2003.09.08. 08:53
Az amerikai elnök a nemzethez intézett beszédében jelezte, hogy 87 milliárd dollárt fog kérni a kongresszustól a katonai és az újjáépítési feladatok teljesítéséhez Irakban és Afganisztánban. Ez fedezi a katonai és hírszerzési műveleteket Irakban, Afganisztánban és máshol, amelyek a számítások szerint 66 milliárd dollárba kerülnek a következő évben.
George Bush amerikai elnök szerint az ENSZ-nek most lehetősége van arra, hogy nagyobb szerepet vállaljon Irakban. Az elnök közép-európai idő szerint hétfőre virradó éjszaka a nemzethez intézett beszédében a bagdadi ENSZ-képviselet elleni robbantásos merényletre utalva kijelentette, hogy a terroristák Irakban a civilizált világ képviselőit támadták meg és a civilizált világnak szembe kell szállnia velük.

Fotó: EPA/Jamal A. Wilson
George Bush elismerte, hogy Amerika nem minden barátja értett egyet azzal a döntéssel, hogy eltávolítják Szaddám Huszein iraki államfőt a hatalomból, a múlt nézeteltérései azonban nem akadályozhatják a jelen kötelességeinek a teljesítését. Az elnök a terrorizmus elleni harc központi frontjának nevezte Irakot. "Mindent megteszünk, ami szükséges, és annyi pénzt költünk rá, amennyi szükséges, hogy győzelmet arassunk, előmozdítsuk a szabadságot és nagyobb biztonságot teremtsünk saját nemzetünknek is. Ez időt igényel és áldozatot követel" - hangsúlyozta.

Az elnök bejelentette, hogy 87 milliárd dollárt fog kérni a kongresszustól a katonai és az újjáépítési feladatok teljesítéséhez Irakban és Afganisztánban. Ez fedezi a katonai és hírszerzési műveleteket Irakban, Afganisztánban és máshol, amelyek a számítások szerint 66 milliárd dollárba kerülnek a következő évben.

Az elnök úgy ítélte meg, hogy az amerikai katonák száma Irakban megfelel a küldetésnek, de a katonai parancsnokok még egy többnemzetiségű hadosztályt kértek a brit és lengyel vezetésű hadosztályon kívül. Egyes államok azonban a részvételhez az ENSZ BT kifejezett felhatalmazását akarják, Colin Powell külügyminiszter ezért új biztonsági tanácsi határozattervezetet nyújt be, amely jóváhagyja egy amerikai vezetésű, többnemzetiségű erő megalakítását.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a szeptember 11-i merényletek után Amerika módszeres harcot kezdett a terrorizmus ellen. Afganisztánban eltávolították az al-Kaida terrorszervezetet befogadó rezsimet, a terrorhálózat ismert vezetőinek csaknem kétharmadát elfogták vagy megölték. Irakban a volt rezsim támogatta a terrorizmust, tömegpusztító fegyvereket birtokolt és használt, s 12 éven át dacolt az ENSZ-szel. Amerika egy koalíciót vezetve érvényt szerzett a nemzetközi közösség követeléseinek a történelem egyik leggyorsabb és leghumánusabb katonai hadjáratával.

George Bush kijelentette, hogy a Közel-Kelet vagy a haladás és a béke térsége lesz, vagy az erőszak és a terror melegágya marad. Ha Irakban, Afganisztánban és máshol a demokrácia és a tolerancia kerekedik felül, az súlyos csapás lesz a nemzetközi terrorizmusra. Ez az oka annak, hogy öt hónappal Irak felszabadítása után gyilkosok gyülekezete, a bukott rezsim hívei és külföldi terroristák próbálják káoszba dönteni az országot. Nem tudni, milyen mértékben működnek együtt, de a céljuk közös: visszataszítani Irakot a zsarnokságba. A terroristáknak az a stratégiai céljuk, hogy a merényletekkel az Egyesült Államokat dolgavégezetlenül távozásra kényszerítsék, de tévednek, Amerika nem fog megfutamodni.

Az elnök négy nappal a New York-i és washingtoni terrortámadások második évfordulója előtt elhangzott beszédében azt is hangsúlyozta, hogy nem lesz visszatérés a 2001. szeptember 11-e előtti hamis biztonságérzethez.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?