Kudarc Camp Davidben

Tizenöt nap után felálltak az asztaltól

Tizenöt nap tárgyalás után a felek felálltak az asztaltól, miután több kérdésben sem sikerült feloldani az ellentéteket. Ugyan hivatalos kommüniké még nem jelent meg az eredményekről, annyit lehet tudni, hogy elsősorban Jeruzsálem ügyén bukott meg az egyezmény. Mind Izrael, mind a palesztinok saját fővárosul szeretnék a várost, amely az iszlám és a zsidó vallás számára is szent.

Jeruzsálem, Jeruzsálem

Izraeli kormánytagok szerint Barak ,,részleges szuverenitást" kínált Arafatnak Kelet-Jeruzsálem felett. Ennek értelmében egyes arabok lakta településeket a városhoz csatoltak volna palesztin önkormányzattal, és közös ellenőrzés alá kerültek volna az Óváros muszlim szent helyei. Arafat azonban nem fogadta el az ajánlatot, és teljes palesztin ellenőrzést akart kicsikarni Jeruzsálem arab negyedei felett. Clinton elnök sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a két vezető közül a kérdésben Barak inkább hajlott a kompromisszumra, bár Arafat egy kedden írott levelében arról panaszkodott az amerikai elnöknek, hogy Izrael még ezt az ajánlatot is visszavonta. A tárgyalások ezután szakadtak meg

Az Óváros Kritikus pont

A Jeruzsálemről folytatott vita olyan heves érzelmeket váltott ki, hogy a többi vitás kérdésben, bár történt némi előrelépés, szintén nem jutottak végső eredményre. Felmerült ugyan annak a lehetősége, hogy a felek kötnek egy ,,keretegyezményt", és a legnehezebb problémák megoldását, így Jeruzsálem kérdését, későbbre hagyják, de a palesztinok szerint a főváros nélkül minden megegyezés értelmetlen, és a többi kérdést amúgy sem lehet elvonatkoztatni tőle.

Nem született így megegyezés se a majdani palesztin állam pontos határairól, sem a zsidó telepek vagy a palesztin menekültek sorsáról. Nincs megállapodás az esetleges izraeli katonai jelenlétről a Jordán-folyó völgyében, a jelenlegi izraeli-jordán határon, sem.

Folytatás vagy háború következik?

Sajtótájékoztatóján Clinton azt is elmondta, hogy a felek megígérték, tartózkodnak minden egyoldalú lépéstől, és vizsgálják a folytatás lehetőségét, hogy megegyezésre juthassanak a szeptember 13-i határidő előtt. Többen is figyelmeztettek azonban, hogy egy esetleges kudarc a békefolyamat teljes összeomlásához és háborúhoz vezethet. A palesztinok korábban kijelentették, hogy ezen a napon, az 1992-es oslói megállapodásban megjelölt határidő napján, kikiáltják államukat. Izrael azzal fenyeget, hogy fegyverrel visszafoglalja a korábban átadott ciszjordániai területeket, ha ez megtörténne.

Otthoni nehézségek

Kérdés, hogy mi vár a hazatérő Barakra és Arafatra. Barak kormánya szinte darabokra hullott a csúcstalálkozó előtt, miután több párt is megvonta tőle támogatását békepolitikájának ,,enyhesége" miatt. Arafat szintén számíthat nehézségekre, különösen a szélsőségesebb arab csoportok részéről. Többen nyíltan hangoztatják, hogy a libanoni Hezbollahhoz hasonlóan fegyverrel kell szembeszállni az izraeliekkel, csak az vezethet sikerre (az izraeli hadsereg nemrég feladta a huszonkét éve megszállt Dél-Libanont). A szélsőséges Hamasz palesztin szervezet máris üdvözölte a tárgyalások kudarcát, és kijelentette, ez is bizonyítja, hogy csak erőszakkal szerezhetnek érvényt jogaiknak.