A békekonferencia megegyezésig?

Mint ahogy arról korábban hírt adtunk, Bill Clinton amerikai elnök a csúcstalálkozót keddre hívta össze a marylandi Camp David elnöki rezidencián.

Tárgyalás megegyezésig?

Madeleine Albright amerikai külügyminiszter A tárgyalásokon mindvégig jelen lesz

Az amerikai elnök rendkívül optimista tervei szerint a nyilvánosság teljes kizárásával tartandó békekonferencia ezúttal a vitás ügyek végleges megoldásáig tart majd, mely - amennyiben sikeres lesz - nemcsak az évtizedek óta forrongó közel-keleti térségben hozna enyhülést, hanem a hivatalából novemberben távozó Clinton elnöknek is jelentősen növelné majdani történelmi megítélését.

Jasszer Arafat palesztin vezető és Ehud Barak izraeli kormányfő tárgyalásain mindvégig jelen lesz Madeleine Albright amerikai külügyminiszter asszony és Bill Clinton is. A maratoni csúcstalálkozónak időben csupán az szab határt, hogy a házigazda július 19-én a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország (G8) Japánban tartandó csúcstalálkozójára hivatalos.

Mint ahogy az a közel-keleti béketárgyalásokon lenni szokott, a felek ezúttal is megállapodást akarnak kötni, de álláspontjaik - egyelőre - összeegyeztethetetlennek tűnnek. A legélesebb vita várhatóan Jeruzsálem hovatartozása körül alakul majd ki, mely város irányítására mind a palesztin, mind az izraeli fél igényt tart, hiszen Jeruzsálem a mohamedán és a zsidó vallás követőinek egyaránt szent helye.

Barak pozícióit nehezíti a belpolitikai válság

Ehud Barak, izraeli miniszterelnök tárgyalási pozícióit tovább nehezíti, hogy országában három kormányzó párt miniszterei is benyújtották lemondásukat, így Barak kisebbségi kormány képviseletében indul a keddi béketárgyalásokra.

Piros vonal elvek 1. A határokat nem módosítjuk az 1967-es háború előttiekre, mikor Izrael elfoglalta West Bankot és a Gáza övezetet. 2. Jeruzsálem Izrael egységes fővárosa marad. 3. A palesztin menekültek nem térhetnek vissza Izraelbe 4. Az elfoglalt területeken létesített zsidó telepeket területi egységekbe kell szervezni, majd Izraelhez csatolni őket.

Az ultra-ortodox Shasz, az orosz emigránsok Izrael B'Aliya pártja és a zsidó telepekért harcoló Nemzeti Vallási Párt vezetői szerint ugyanis Ehud Barak miniszterelnöknek keményebben kellene fellépnie az izraeli-palesztin béketárgyalásokon. Az úgy nevezett ,,piros vonal"-nak nevezett elveket - melyekből a miniszterelnök nem hajlandó engedni a tárgyalások során - nem tartják kielégítőnek. A pártok azzal vádolják a kormányfőt, hogy a békefeltételeket meghatározó kulcstárgyalásokból kihagyta őket.

A szakadár pártok nem vállalták a felelősséget egy olyan tárgyalási pozícióért, mely szerintük ,,visszafordíthatatlan károkat" okozna Izraelnek. Barak minisztereinek többsége szerint a kormányfő kész a béke érdekében West Bank 90 százalékát visszaadni a palesztinoknak. A Shasz párt úgy véli, hogy egyetlen olyan engedményt sem tehet a kormányfő, mely veszélyezteti a stratégiai területeken élő zsidók biztonságát. Barak ellen mindezek miatt az izraeli parlament bizalmatlansági indítványt nyújtott be, melynek eredménye szintén nagyban befolyásolja majd a tárgyalások kimenetelét.

Ehud Barak Kész a béke érdekében West Bank 90 százalékát visszaadni a palesztinoknak

Az izraeli koalíció szakadása kedden válik jogerőssé. Ehud Barak vasárnapi televíziós nyilatkozatában az izraeli nép közvetlen politikai támogatását kérte, a politikai megosztottság kiküszöbölése és a béketárgyalások sikeressége érdekében.

A 17 képviselővel rendeklező Shasz ultraortodox párt - Izrael második legnagyobb politikai alakulata - június közepén egyszer már vissza akarta vonni minisztereit az izraeli kormányból. A párt akkor úgy érezte, hogy az állam nem juttat elég pénzt az ortodox iskolák számára. A radikális párt kormánydelegáltjai már ekkor lemondással fenyegettek, melyet percekkel érvénybe lépésük előtt akkor még visszavontak a párt miniszterei.

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!