Clinton utolsó európai útja

Az elnök szerint az Egyesült Államok kapcsolata Európával kiváló - mint biztonsági tanácsadója mondta: ,,van mit ünnepelni, hiszen jelenleg Európa békés, egységes és demokratikus". Clinton elnök az utóbbi évek legfontosabbnak eredményének a NATO kelet-európai bővítését és a Koszovó védelmében végrehajtott légi offenzívát tartja.

Bill Clinton kedden kezdte meg utolsó európai körútját amerikai elnökként

A lelkes beharangozás ellenére a mostani út során senki nem számít komoly diplomáciai eredményekre. Az Egyesült Államok és az Unió vezetői közötti lisszaboni megbeszéléseken elsősorban a délkelet-európai stabilitásról, a számítógépes bűnözésről, illetve az AIDS terjedésének megfékezéséről lesz szó.

Fókuszban az USA új rakétavédelmi terve

Clinton pénteken utazik Berlinbe, ahol az európai egység erősítése érdekében kifejtett erőfeszítéseiért átveszi a Nagy Károly-díjat. A német vezetők emellett viszont valószínűleg komoly aggodalmuknak adnak majd hangot az amerikai rakétavédelmi tervekkel kapcsolatban, mivel Németország szerint ez új fegyverkezési versenyt indíthat.

Az elnök várhatóan Ehud Barak izraeli miniszterelnökkel is találkozik Berlinben.

Természetesen a rakétavédelmi terv lesz a központi téma a Putyin-Clinton tárgyalásokon is.

Amerikai-orosz szerződések

Az 1968-as Atomsorompó-egyezmény aláírásával annak idején 182 ország vállalta, hogy nem gyárt és nem vásárol atomfegyvert, az öt atom-fegyverrel már rendelkező hatalom (az ENSZ BT állandó tagjai: az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) pedig kinyilvánították, hogy céljuk a leszerelés, és a nukleáris technológia békés célú hasznosítása. Az egyezményt Izrael, India, Pakisztán és Kuba nem írta alá. A START egyezmények (START-1, START-2) az Egyesült Államok és Oroszország között létrejött atomfegyver leszerelési programok, melyek célja mindkét ország nukleáris és nehézfegyverzetének jelentős csökkentése. Az 1993-ban létrehozott egyezmény ötlete az orosz és az amerikai elnök washingtoni csúcstalálkozóján született, 1992-ben. A projekt második lépcsőjét hét év késlekedés után nemrég ratifikálta az orosz parlament. 2003-ra mindkért félnek közel felére kell csökkentenie fegyverarzenálját, a nukleáris robbanófejek számát pedig 2000 és 2500 közé kell csökkenteni 2007-re. Emellett már folynak a START-3 előkészítő tárgyalásai. Az ABM-szerződés, mint már említettük, a rakétavédelmi rendszerek kiépítését tiltja.

Mint ismert, az Egyesült Államok most kísérletezik egy rakétaelhárító-rendszer kifejlesztésével, ami viszont az oroszok szerint sérti az 1972-es ABM-szerződést, amely tiltja az ilyen védelem kiépítését. A megállapodás a hidegháborús MAD (Mutually Assured Destruction - kölcsönösen biztosított rombolás) logikájából következett, tehát, hogy ha sem a Szovjetuniónak, sem az Egyesült Államoknak nincs rakétaelhárító rendszere, akkor nyilván nem is fogják egymást interkontinentális ballisztikus rakétákkal megtámadni.

A szerződés a feleknek egy-egy rakétavédelmi bázis kiépítését engedélyezte: a Szovjetunió Moszkva védelmére, az USA az ellencsapás biztosítása érdekében egy rakétatelep mellé állította fel a maga rendszerét. Az Egyesült Államok azonban hónapok óta módosítani szeretné a szerződést - érvelésük szerint azért, hogy olyan országok esetleges támadása ellen védekezhessenek, amelyek az utóbbi években valószínűleg kifejlesztették saját interkontinentális nukleáris rakétájukat (ilyen lehet Észak-Korea, Irán és Irak).

Clinton egy független orosz rádiónak ad interjút

Putyinék szerint viszont a terv Oroszország ellen irányul, amit alátámaszt az az értesülés, miszerint az egyik amerikai radarállomás Norvégiában lenne, ami nyilvánvalóan nem az észak-koreai vagy az iraki légteret ellenőrizné. Ezzel szemben Madeleine Albrigth amerikai külügyminiszter azzal védekezik, hogy a tervezett védelmi rendszer csak az említett kis országok ellen lehetne hatásos, és képtelen lenne egy Oroszországból jövő támadás kivédésére, mivel Oroszországnak túl sok nukleáris rakétája van.

A Clinton-Putyin találkozón feltétlenül szóba kerül Csecsenföld

Clinton elnök még nem döntötte el, folytatják-e a fejlesztéseket (eddig két kísérletből egy volt sikeres), mindenesetre a republikánus többségű Kongresszus komolyan támogatja az elképzelést. Egyes elemzők szerint viszont az oroszok jobban járnának, ha elfogadnák Clinton elnök viszonylag visszafogott terveit, mivel sokkal rosszabbul járhatnak, ha az elnökválasztáson esetleg a harciasabb, republikánus George Bush lesz a befutó.

Persze az amerikai félnek is vannak fenntartásai az orosz politika módszereivel kapcsolatban. A Clinton-Putyin találkozón feltétlenül szóba kerül Csecsenföld, illetve a moszkvai Media-Moszt holding elleni kommandós akció is. Az amerikai elnök ezzel kapcsolatos véleményét egyébként azzal (is) ki akarja fejezni, hogy Moszkvában majd egy független rádiónak ad interjút.

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!