A fegyverkészlet hiánya
Powell ugyanakkor védelmébe vette George Bush amerikai elnök döntését a háború megindításáról. Hangsúlyozta, hogy Szaddám Huszein iraki exelnök nem mondott le a tiltott fegyverekről, és gyártási kapacitását megpróbálta átmenteni későbbi időkre a nemzetközi szankciók feloldásának a reményében.
A kérdésre, hogy a mai tudással javasolta volna-e a háborút, Powell kijelentette: nem tudom, mivel a fegyverkészlet volt az, amely valós és jelen idejű veszéllyé tette Irakot, és fenyegetéssé a térség és a világ számára. A fegyverkészlet hiánya megváltoztatja a politikai számítást és a választ is - mondta.
A történelem igazolni fogja
Powell az interjúban megpróbálta összebékíteni a háború igazolására felhozott érveket azzal a ténnyel, hogy nem találtak tiltott fegyvereket Irakban a rezsim tavaly áprilisi eltávolítása óta. A történelem - mondta - végül igazolni fogja, hogy a háború helyes döntés volt.
Powell az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt az iraki fegyverekről elhangzott tavalyi multimédiás előadásáról kijelentette, hogy az a hírszerző ügynökségek legjobb megállapításait tükrözte.
Az amerikai nép Powell szerint meg fogja érteni, hogy Bush elnök az akkor rendelkezésére álló bizonyítékok alapján körültekintő döntést hozott.
Bajban a CIA
Bush elnök hétfőn bejelentette, hogy bizottságot nevez ki annak kivizsgálására, hogy miért tévedett az amerikai hírszerzés az iraki tiltott fegyverek ügyében.
A The Washington Post hétfői értesülése szerint a vizsgálat kiterjed a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) iráni, líbiai és észak-koreai és pakisztáni melléfogásaira is. A CIA ezen országok fegyverkezési erőfeszítéseinek fontos fejleményeiről maradt le.
A vizsgálat eredménye azonban nem válhat kampánytémává: az eredmények csak a novemberi elnökválasztás utánra várhatók. A testületnek a tervek szerint kilenc tagja lesz: a Republikánus Párt és az ellenzéki Demokrata Párt tagjai egyaránt helyet kapnak benne, valamint a kormánytól független több szakértő is.