A dalai láma szerint Tibet autonómiát akar

Tibet nem kíván elszakadni Kínától, nem törekszik függetlenségre, csak autonómiát akar - erősítette meg csütörtökön Németországban a dalai láma. Tibet vallási vezetője délelőtt érkezett ötnapos látogatásra az országba, s a nap folyamán előbb Frankfurtban Roland Koch hesseni, majd Bochumban Jürgen Rüttgers észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnökkel és Norbert Lammerttel, a Bundestag elnökével folytatott tárgyalásokat.

Az indiai száműzetésben élő, 72 éves, Nobel-békedíjas tibeti vezető a találkozókat követő sajtóértekezletén ismételten hangsúlyozta, hogy Tibet nem függetlenségre, hanem autonómiára törekszik. Utalt arra, hogy az autonómiához való jogot tartalmazza a kínai alkotmány is, miként előírja az etnikai kisebbségeik jogainak védelmét is. Ezzel összefüggésben a dalai láma azzal vádolta a kínai hatóságokat, hogy nem tartják be az alaptörvényben foglaltakat.

A vallási vezető reményét fejezte ki, hogy a kínai-tibeti konfliktust sikerül békés eszközökkel, tárgyalások útján megoldani. A tibeti néppel való nemzetközi szolidaritást rendkívül fontosnak nevezte, s az emberi jogok betartatása érdekében annak folytatására szólított fel.

A látogatás sajátos belpolitikai viharokhoz vezetett Németországban. A kormány részéről csak a kabinet fejlesztésügyi minisztere, Heidemarie Wieczorek-Zeul kész találkozni a dalai lámával. Nem fogadja a vendéget a hétfőre tervezett berlini vizit során Horst Köhler államfő, aki a kormánnyal konzultálva utasította el az értesülések szerint tibeti részről kezdeményezett találkozót. Nem találkozik a tibeti vallási vezető Angela Merkel kancellárral, valamint - berlini külügyi források szerint időhiány miatt - Frank-Walter Steinmeier külügyminiszterrel sem.

A dalai láma fél éven belül másodszor látogat Németországba. Legutóbb - tavaly szeptemberben - az emberi jogok melletti német elkötelezettséget demonstrálva - fogadta őt Merkel kancellár, ami több hónapos feszültséget eredményezett a kínai-német kapcsolatokban. Peking lemondott több diplomáciai találkozót, s egy ideig jelentősen korlátozta a gazdasági érintkezéseket is.

Berlini megfigyelők szerint a feszültség esetleges újbóli kiéleződésétől való félelem magyarázza a mostani kormányzati óvatosságot. Ez viszont kölcsönös vádaskodásokhoz vezetett a kormánykoalíció két pártja, a konzervatívok és a szociáldemokraták, illetve a kormány és az ellenzék között azzal kapcsolatban, hogy a tibeti vezetőt kinek kellett volna fogadnia. A bírálatok középpontjában Steinmeier külügyminiszter állt, akinek konzervatív és ellenéki politikusok egyaránt azt rótták fel, hogy az emberi jogok melletti határozott kiállást feláldozza a Kínával való kapcsolatok erősítésének oltárán.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!