Az amerikaiak szankcionálnák a szudáni olajkitermelést

Az Egyesült Államok friss, a darfúri konfliktust tárgyaló nyilatkozata sürgeti a szudáni kormányt, hogy minél hamarabb oldja meg a darfúri régióban tapasztalható krízishelyzetet. A nyilatkozat a jelenleg háromszáz fős Afrikai Uniós ellenőrző egységek számának növelését és mandátumának meghosszabbítását szorgalmazza, és szankciókkal fenyegeti a szudáni kormányt, amennyiben az nem felel meg a nemzetközi elvárásoknak.

Mint ismeretes mindeddig ötvenezren halhattak meg, és egymillióan voltak kénytelenek elhagyni otthonaikat a már tizenkilenc hónapja tartó konfliktusok miatt. A krízis helyzet a kormánypárti dzsandzsvíd milíciák kegyetlenkedései során robbantak ki.

Szankcionálnák Szudán olajkitermelését

Az amerikai jelentés felszólítja Kofi Annan ENSZ főtitkárt, hogy harminc nap múlvaksézítsen jelentést a Biztonsági Tanácsnak a darfúri krízis alakulásáról, állapítsa meg, hogy történt-e népirtás Szudánban, és ha igen, kik a felelősök. Amennyiben Szudán az újabb határidő lejártával sem teljesíti tökéletesen vállalásait, úgy az Egyesült Államok az afrikai állam olajkitermelésének szankcionálását helyezi kilátásba - Szudán jelenleg napi háromszázhúszezer hordó olajat termel.

Visszafogott mértékben nyújtott a szudáni kormány segítséget a segélyszervezetek munkájában, derül ki az amerikai nyilatkozatból, továbbá nem sikerült a kormány azon vállalásának sem tökéletesen megfelelni, mely szerint lefegyverzik a dzsandzsavíd milíciákat.

Colin Powell először 2004 júliusában szólította fel a szudáni kormányt az erőszak megszüntetésére; a szkeptikusok szerint azonban két hónap elteltével sem születtek látványos eredmények, ennek ellenére az Államok mégis újabb harminc napos haladékot adott. Az Egyesült Államokban egyébként nincs konszenzus azt illetően, hogy a darfúri régióban tapasztalható krízishelyzet nevezhető-e népirtásnak vagy sem.

Vádaskodó segélyszervezetek, szűkmarkú adakozók

Időközben a Szudánban működő segélyszervezetek, az Oxfam, a Care International és a Save The Children felelősségre vonták Franciaországot, Olaszországot és Japánt, amiért azok alig-alig támogatták a szervezetek szudáni működését. "A világ leggazdagabb országai közé tartoznak, ugyanakkor a legszűkmarkúbb adakozók közé" - mondta az Oxfam szóvivője.

Míg Amerika 2004-re és 2005-re negyvenkétmilliárd, Nagy Britannia pedig tizenkilencmilliárd forintnyi összeggel támogatja a segélyszervezetek szudáni munkáját, addig ez a másik három országnál egymilliárd és kétmilliárd forintnyi összeg közt mozog, állítja az Oxfam szóvivője.

Az egyébként, hogy a segélyszervezetek pellengérre állítsák szűkmarkú adakozóikat, igen ritka, és nagy bátorságra vall, állítja a BBC szakértője, Mark Doyle. A szervezetek viszont azt mondják, a helyzet annyira súlyos, hogy ezt muszáj volt megtenniük.

Államcsínykísérlet Szudánban A szudáni biztonsági erők felforgatás kísérletének vádjával letartóztatták csütörtökön az ellenzéki iszlám Népi Kongresszus 33 tagját. A hatóságok azzal vádolják az iszlám ellenzékieket, hogy Haszan Turabi, a Népi Kongresszus házi őrizetben ülő vezetőjének kiszabadítására és a rendszer megdöntésére törekedtek. Az államcsínykísérletet hivatalos vádak szerint Eritrea is támogatta; a vádak szerint a másik állam fegyveres segítséget nyújtott az államcsínykísérlethez. A 74 éves Turabi, aki korábban Szudán fő iszlám ideológusa volt, idén április óta ismét házi őrizetben van; felforgatás vádjával tartóztatták le 70 társával együtt. Turabi volt az, akit az 1989-ben katonai puccsal hatalomra került Omar Haszan Ahmed el-Besir elnök kormánya hátterében álló erős embernek, a kormány eszének tartottak. 1999-ben azonban szembekerült az államfővel, aki azzal vádolta meg, hogy hatalomra tör, és ezért eltávolította hivatalából. Turabi ezt követően két esztendeig házi őrizetben volt, miután pártja béke-megállapodást írt alá a fő déli felkelő csoporttal, a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereggel. A kormány azzal is vádolta, hogy zavart kelt az etnikai viszály sújtotta nyugat-szudáni Darfúr tartományban. (MTI)