Rudolf
2 °C
13 °C

Összeveszett az európai jobb- és baloldal az EP-elnökválasztáson

2017.01.17. 12:18 Módosítva: 2017.01.27. 00:40
Valódi politikai csatát hoz az EP elnökválasztása az eddigi jobb- és baloldali egyetértés helyett.

Kedden választ új elnököt az Európai Parlament a német nemzeti politikába visszavonuló mostani elnök, Martin Schulz helyére. A nap izgalmait az okozza, hogy összerúgta a port a két legnagyobb frakció, a keresztény-konzervatív Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták Progreszív Szövetsége ( S&D). Évek óta nagykoalícióban irányította  a két csoport az Európai Unió közvetlenül választott testületét, de most úgy tűnik, ennek az együttműködésnek vége.

Azon vesztek össze, hogy egy tizenkét éve működő háttérmegegyezés értelmében a szocialista Martin Schulz után egy néppárti jelöltön lett volna a sor, hogy az EP élére álljon. Ha ez így alakul, akkor viszont az EU mindhárom fontos vezető pozíciójába néppárti politikus került volna. Az EU „kormányát”, az Európai Bizottságot a luxemburgi konzervatív Jean-Claude Juncker vezeti, a miniszterelnökök és a külügyekkel foglalkozó államfők tanácsát a lengyel polgári platformos Donald Tusk elnökli. Az Európai Néppártnak tagja a Fidesz is.

Mindenki mindenki ellen

A verseny nyílttá vált, és hét parlamenti frakció állított jelöltet az EP-elnökségre. A liberálisok (ALDE) Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnököt indították harcba. Percekkel az első szavazási kör után azonban Verhofstadt visszalépett a néppárti jelölt, az olasz Antonio Tajani javára. Parlamenti források szerint a visszalépésének az ára az volt, hogy az ALDE a már meglévő három mellé még egy alelnökséget kapjon az EP-ben, és fontosabb szerep jusson nekik a szakbizottságok vezetésében.

A konzervatív–liberális együttműködésbe az összes többi „Európa-párti” képviselőcsoportot is szeretettel várják, írták egy kedd reggeli közleményben. A két frakciónak összesen nincs annyi szavazata, ahánnyal meg tudnák nyerni a választást. Az egyik fő kérdés, hogy brit konzervatívokat és a lengyel Jog és Igazságosság pártot is a sorai között tudó Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció beáll-e az újonnan alakult jobboldali–liberális koalícióba.

Legfeljebb négy kört tartanak a szavazáson. A szavazás addig tart, amíg az egyik jelölt megszerzi a leadott érvényes voksok legalább felét. Az első három körben az összes jelölt indulhat, a negyedikben, amelyet este nyolcra írtak ki, már csak a két legjobban szereplő jelölt.

Az első, délelőtti kör után az állás:

  • Antonio Tajani (EPP, Olaszország) 274
  • Gianni Pittella (S&D, Olaszország) 183
  • Helga Stevens (ECR, Belgium) 77
  • Jean Lambert (Zöldek, Egyesült Királyság) 56
  • Eleonora Forenza (GUE/NGL, Olaszország) 50
  • Laurentiu Rebega (ENF, Románia) 43

Az Európai Parlamentnek 750 tagja van. Ha mindenki szavaz, és mindenki érvényesen, 376 szavazat kell a győzelemhez. Ennél valószínűleg kevesebb is elég lesz. Az első kört 343 ponttal is meg lehetett volna nyerni. A számokból látszik, hogy Tajani begyűjtötte a saját 217 fős frakciójának és a liberális csoport 68 szavazatának is a többségét. A többi frakcióból nagyjából mindenki a saját jelöltjére szavazott. Gianni Pittella nem kapta meg mind a 188 frakciótársának a szavazatát. Helga Stevens és Jean Lambert is pár vokssal többet kapott, mint ahányan a saját képviselőcsoportjukban ülnek.

A kora délutáni voksoláson így alakultak az eredmények:

  • Antonio Tajani (EPP, Olaszország) 287 (+13)
  • Gianni Pittella (S&D, Olaszország) 200 (+17)
  • Helga Stevens (ECR, Belgium) 66 (-11)
  • Jean Lambert (Zöldek, Egyesült Királyság) 51 (-5)
  • Eleonora Forenza (GUE/NGL, Olaszország) 45 (+2)
  • Laurentiu Rebega (ENF, Románia) 42 (-8)

Nyolc szavazatszámlálót sorsoltak ki az EP-képviselők közül. Egy magyar képviselő, Hölvényi György is bekerült a szavazatszámláló csapatba. A brit Anneliese Dodds nevét is kihúzták, és a munkáspárti képviselő rögtön szólt, hogy problémás lehet, hogy őt választották, mert egy 11 hónapos bébire kell vigyáznia este. „Megpróbálhatom, de lehet, hogy nem fog neki tetszeni” – mondta. Martin Schulz azt válaszolta, hogy semmi gond, ha nem tud ott lenni este, majd kisorsolnak egy helyettesítőt.

Este hét órakor sem született eredmény, a frakciók a saját jelöltjeiket támogatták az utolsó pillanatig. Hogy ilyen sokáig nem teszik le a voksukat egyik vagy másik esélyesebb jelölt mellett, azt jelentheti, hogy a háttérben még kőkemény alkudozás folyik alelnöki pozíciókról, szakbizottsági elnökségekről, amelyek fontosak a kisebb frakciók presztízsének, és a nagyok átengedik nekik a támogatásukért cserébe.

  • Antonio Tajani (EPP, Olaszország) 291
  • Gianni Pittella (S&D, Olaszország) 199
  • Helga Stevens (ECR, Belgium) 58
  • Jean Lambert (Zöldek, Egyesült Királyság) 53
  • Eleonora Forenza (GUE/NGL, Olaszország) 45
  • Laurentiu Rebega (ENF, Románia) 44

Vacsoránál egymás mellett álltunk a sorban Anneliese Dodds-dzal a menzán, és megkérdeztem tőle, hogy el tud-e menni az este nyolcas szavazatszámlálásra. „Ott leszek a szavazáson, de nem tudok tovább maradni, így is nagyon nyűgös már – mondta, és rámosolygott a babakocsiban a kislányra. – Választaniuk kell egy helyettesítőt.”

A negyedik, végső körben már csak két jelölt, Pittella és Tajani közül lehet választani. Antonio Tajani a toronymagas esélyes. Ha a Zöldek és a radikális baloldali GUE/NGL a végén a szocialista jelöltet támogatják, a konzervatív ECR (brit Konzervatívok), az euroszkeptikus EFDD (a UKIP és az olasz Öt Csillag frakciója), a radikális jobboldali ENF (Marine Le Pen frakciója) és a 18 független képviselő, köztük a Jobbik három politikusának szavazatán dől majd el az elnöki szék sorsa.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.