Az öt legnagyobb félreértés az Orbán-kormány elleni uniós atombombáról

Az Európai Parlament múlt héten kiadott véleménye szerint Magyarországon súlyosan romlott a demokrácia és jogállamiság állapota, ezért el kellene indítani a „hetes cikk” szerinti eljárást a magyar kormány ellen. Ez egyelőre annyit jelent, hogy az Európai Parlament küld egy vizsgálóbizottságot Budapestre, hogy kiderítsék, mennyire rossz a helyzet. Néhány hónap múlva pedig írnak egy jelentést, ami után vagy folytatódik az eljárás, vagy nem. Nem zárnak ki minket az EU-ból, nem büntetnek meg sem minket, sem Orbán Viktort. Nagyon valószínűtlen, hogy elvennék Magyarország szavazati jogát a miniszterek tanácsában, és ha el is akarnák venni, legfeljebb jövőre juthatunk el oda, hogy a lehetőség komolyan szóba kerüljön. Nézzük sorra, hogy mi az, amit könnyű félreérteni a hetes cikkel kapcsolatban:

 

1. Kizárnak minket az Európai Unióból

Nem. Nincs semmilyen eljárás, amivel egy országot akarata ellenére kizárhatnak az Európai Unióból. Hiába beszél arról például a Demokratikus Koalíció, hogy ha Orbán Viktor marad a miniszterelnök, az ország elbúcsúzhat az uniós tagságától. A kilépést legfeljebb önként kérheti egy kormány, ahogy a britek tették. A Fidesz pedig nem szeretné, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból. Orbán Viktor legutóbb Brüsszelben jelentette ki büszkén, hogy az uniós országok közül Magyarországon az egyik legnagyobb a támogatottsága az Európai Uniónak.

2. Megbüntet minket az Európai Unió

Nagyon valószínűtlen. A hetes cikk nem a büntetésről szól, hanem arról, hogy a magyar kormánynak komolyan le kell ülnie tárgyalni a többi uniós miniszterrel arról, hogy mik azok a magyarországi fejlemények, amelyek egy értékelvű nyugati demokráciában elfogadhatatlanok. Például, hogy a sajtó legnagyobb részét szervezetten kormánykézben tartják és központilag irányítják, és hogy tudatosan félrevezető propagandával szédítik a népet. Hónapokig tárgyalhatnak a demokráciáról, alapjogokról, európai értékekről, és büntetés csak akkor jön, ha a kormány egyáltalán nem hajlandó figyelembe venni a bírálatokat, és nem működik együtt az uniós intézményekkel. Az Európai Bizottság jogi kifogásainak korábban mindig helyt adott a kormány.

Azért áll nyitva a lehetőség szankciókra ennek a hosszú eljárásnak a végén, hogy senki ne bagatellizálja el a jelentőségét. Szinte biztos, hogy el sem jutunk addig a pontig, hogy büntetések valóban szóba kerüljenek. Sokkal korábban megnyugszanak majd a kedélyek, illetve közben lezajlik majd az országgyűlési választás, aminek az eredményét mindenki meg fogja várni, mielőtt akár egy közös jelentést kiadnak az uniós miniszterek. Büntetés pedig csak akkor lesz, hogyha minden egyeztetés ellenére, Orbán Viktoron kívül az összes többi állami vezető meg lesz győződve arról, hogy a kormány tudatosan leépíti a nyugati értékekre épülő demokráciát Magyarországon. Az összes többi: tehát Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Szlovénia és Horvátország is ellenünk kell, hogy szavazzon egy csúcstalálkozón. Körülbelül másfél év múlva juthatunk el eddig az eljárásban. Nem fogadnánk rá, hogy ez megtörténik.

3. Megvonhatják a szavazati jogunkat, elvehetik az uniós támogatásunkat

Nem feltétlenül. Több helyen tényként írták le, hogy az eljárás végén ezek a büntetések, pedig az igazság az, hogy sehol nincs előírva, milyen szankciókat vetnének ki egy országra, ahol súlyos veszélybe kerülnek a demokratikus értékek. Az uniós szerződés annyit ír, hogy fel lehet függeszteni az ország uniós tagságából fakadó „egyes jogait”, és hozzáteszi példaként, hogy akár az országot a miniszteri tanácsban megillető szavazati jog megvonása is lehet ez a szankció. Hogy mi legyen a büntetés, arról az uniós minisztereknek kell dönteniük, kétharmados többséggel, azután, hogy már minden egyes kormányfő felcsattant Orbán Viktor ellen egy uniós csúcstalálkozón.

4. Kizárták a Fideszt az Európai Néppártból

Nem. A szavazás nem arról szólt, hogy a Fidesz maradjon-e tagja az Európai Néppártnak, vagy a Néppárt frakciójának. Viszont  kiderült belőle, hogy nagyon sokan ellenzik a kormány lépéseit a Fidesz saját európai parlamenti frakciójában is. A 217 fős csoportnak kevesebb, mint a fele, 93 képviselő állt ki egyértelműen a magyar kormány mellett. 67-en úgy gondolták, hogy igenis induljon a hetes cikk (ez a frakció közel harmada), 40-en tartózkodtak és 17-en nem szavaztak. Az Európai Néppárt frakciójában a briteket kivéve az összes uniós országból ülnek képviselők. Sokféle pártból jönnek, de általában véve elmondható róluk, hogy konzervatívak, jobboldaliak és támogatják az európai összefogást.

5. Soros György

Nem. 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép: Orbán Viktor az Európai Parlamentben, Brüsszelben 2017. április 26-án. Fotó:  AFP/Emmanuel Dunand)