Konstantin
10 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Kohl sírt, amikor az EU-tagságunkról döntöttek

2017.07.02. 09:27
Tusk szerint Budapesten is igent kell mondania a vezetőknek az EU-ra és az emberi jogokra, Orbán ebből annyit hallott, hogy lengyelként beszélt.

Helmut Kohllal a második világháború utáni időszak egyik óriásától búcsúzunk – emlékezett az elhunyt kancellárra az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a szombati temetésen. Végakaratának megfelelően nem német, hanem a történelemben először európai gyászszertartást rendeztek neki Strasbourgban, az Európai Parlament épületében.

A megemlékezés mégse „nem-német”, hanem európai, ezért német is, mondta Jean-Claude Juncker. Helmut Kohl német, de emellett európai hazafi is volt, aki a kettő között nem látott ellentmondást, a német és európai egység nála ugyanannak az éremnek a két oldala volt.

A berlini fal leomlásával a német újraegyesítés gondolat ellenállásba ütközött Európa egyes részein, néha egyenesen elutasításba, idézte fel a bizottsági elnök. (Franciaország finoman szólva nem volt lelkes, Margaret Thatcher brit kormányfő pedig kezdetben élénken ellenezte az egyesítést.) Mások belebuktak volna, de Helmut Kohl az addigra évek alatt megnőtt hírnevével hiteles biztosítékokat tudott adni, hogy „egy európai Németországra törekedik és nem egy német Európára”.

A volt kancellár Jean-Claude Juncker szerint mindig kelet- és közép-Európa felé tekintett. Ő volt az egyik, aki végett vetett Európa kettéosztottságának, amelyről Jaltában döntöttek. (Az 1945-ös találkozón rakta le a Szovjetunió, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a második világháború utáni rend alapjait.)

Jean-Claude Juncker arra az európai csúcsra emlékezett, amelyen eldöntötték, hogy tíz új, döntően a volt szovjet blokkhoz tartozó állammal, köztük Magyarországgal bővítik az EU-t. „Ebéd közben Helmut Kohl engedélyt kért, hogy beszéljen – ami szokatlan volt”, mert általában csak elkezdett beszélni. A volt kancellár

„a könnyeivel küszködve elmondta: az a nap, amikor a csatlakozási tárgyalások kezdődtek, élete legszebb pillanatai között volt. Német kancellárként láthatta Európa történelmi integrációját – annyi kár után, mondta, amelyet Németország Európának okozott. Utána elcsendesedett, belső békében, és több percig sírt. Nem ő volt az egyetlen. Senki sem szégyellte a könnyeit.”

Helmut Kohl az euró létrehozásának is a fő hajtóereje volt, mert ezzel a szemében visszafordíthatatlanná vált az európai integráció, és a közös pénznem „mindig is európai békepolitika volt más eszközökkel”.

Végül arra kérte, hogy a mennyországban ne alapítsa meg rögtön pártja, a kereszténydemokrata CDU helyi szárnyát: „eleget tettél a pártodért, az országodért és a közös Európáért”.

Tusk: Varsó, Berlin, Budapest és Párizs is nézzen magába

Kevesen értették Európában annyira, mint Helmut Kohl, hogy mennyire fontosak voltak a közép-kelet európai felkelések a szabaságért a német egységnek, és így szinte egész Európának, idézte fel Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Helmut Kohl gyakran mondogatta, hogy a berlini falból a gdański hajóépítők verték ki az első téglát 1980-ban, amikor sztrájkba kezdtek, és az is jellemző, hogy a fal lebontásának híre Varsóban tárgyalva érte.

Az európai egység azért valósulhatott meg, mert ez az időszak olyanokkal volt megáldva, akiknek nagy elképzelései voltak.

„Ma a pozitív európai történelem e nagy hőseinek az utódai össze kell, hogy gyűljenek a koporsója körül és meg kell vizsgálniuk a lelkiismeretüket. Berlinben és Varsóban, Párizsban és Budapesten messze hangzó választ kell adni egy egyesült Európa jövőjének a kérdésére: igen. Igen az unióra, igen a szabadságra, igen az emberi jogokra.”

Orbán mintha meg se hallotta volna Tuskot

Donald Tusk úgy beszélt, mint egy lengyel Gdańskból – mondta a megemlékezés után az állami médiának Orbán Viktor. Mi, közép-európaiak az Európai Tanács elnökén keresztül szólalhattunk meg, mondta a miniszterelnök az MTI összefoglalója szerint. Úgy érezte, hogy Donald Tusk minden közép-európai ország, így a magyarok nevében is megköszönte Helmut Kohlnak mindazt, amit a magyarokért és a térségért tett, 

A miniszterelnököt interjúvoló állami média felvetette: német sajtóhírek szerint Helmut Kohl özvegye azt szerette volna, hogy a búcsúztatáson ő is mondjon beszédet. „Ha nagy embert temetünk, és most egy nagy tölgyfa dőlt ki, akkor minden pletyka vagy lökdösődés, ami a temetés és a szertartás körül kialakul, szükségszerűen méltatlan. Ebben nem szabad sosem részt venni" –  reagált az ügyre Orbán Viktor.

A felülemelkedés már nem ment ennyire jól az interjú többi részében. Helmut Kohl egykori német kancellár a nemzetek és a kereszténység Európáját képviselte - mondta a miniszterelnök arról a politikusról, akinek kulcsszerepe volt az európai integráció egyik leginkább föderalista lépésében, az euró létrehozásában.

A nemzeteknek meg kell kapniuk a megbecsülést és az elismerést, mindent, ami „megilleti” őket. A kormányfő szerint ezek az alapigazságok nem mutatkoznak ma teljes valójukban és fényükben. Dolgoznunk kell, hogy ezek láthatóvá váljanak, és ez a közép-európaiak mai küldetése Európában: a nemzetek Európája - jelentette ki Orbán Viktor. „Tisztelni kell a jogaikat, nem lehet tőlük azokat elvenni, nem lehet föléjük erőszakolni, vagy föléjük ügyeskedni lopakodó alkotmánymódosításokkal valamilyen építményt, amiben a végén senki nem érzi magát jól". Helmut Kohl egyébként saját bevallása szerint diktátorként viselkedett, hogy bevezessék az eurót, mert a németek nem mondtak volna rá igent.

Ha lesznek olyan vezetők, akik ki tudják mondani az egyszerű igazságokat, akik merik vállalni népeik véleményét például a migrációról, a nemzetről és a kereszténységről, akkor lesz Európának jövője, közölte Orbán Viktor. „Egy dolog biztos, Magyarországon nem fog múlni”.

Speyerben temették Kohlt

A kancellár földi maradványait helkopterrel Ludwigshafenbe, majd autóval, és hajóval Speyerbe szállították. Itt a dómban gyászmisét mutattak be az elhunyt lelki üdvéért, majd a káptalani temetőjében, szűk körben helyezték végső nyugalomra. Útközben ezrek adóztak néma tiszteletadással az emléke előtt.

A kormányfő az interjú elején azt mondta: gyászszertartás még nem volt, a lelki búcsú este lesz a bazilikában. Egy politikai búcsúztatáson vannak túl, és ezt onnan is tudni, hogy a kereszténység szó nem hangzott el, holott egy kereszténydemokrata politikust temettek. (Jean-Claude Juncker „csak” Istenről és a mennyországról, Donald Tusk II. János Pál pápáról beszélt.)

Orbán Viktort Helmut Kohl győzte meg arról az 1990-es években, hogy igaza volt „a régi nagyoknak”, akik azt mondták, Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. A volt német kancellár „nagyapai szeretettel” a mi nemzedékünket arra terelgette, hogy vannak divatok, de egyetlen biztos pont van, amire Európát értékek szempontjából építeni lehet, ez pedig a kereszténység. Európa értékei ebből sarjadtak, és ezt meg kell őrizni, akkor is, ha ez nem mindig népszerű - mondta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy az egykori kancellár mondandója mögött a keresztény derű és szeretet húzódott meg, és régen ez a hang az európai politika világában nem volt idegen.

Mára ez teljesen kiveszett: most a kioktatás, a lebecsülés és a sértegetés kultúrája erősebb, mint a keresztény derűnek és szeretetnek a kultúrája

– mondta a kormányfő, hozzátéve: biztos benne, hogy ezt a kultúrát nem tették sírba Helmut Kohllal együtt. Orbán Viktor elmondta azt is, hogy Helmut Kohl egyfajta lelki kiáradásként élte meg az Európai Unió bővítését.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.