Eggyel több EP-mandátumot kapna a Fidesz és a Jobbik

Az Európai Parlament (EP) a május végi EP-választásig kéthetente közzétesz egy előrejelzést a választás várható eredményeiről. A becsléseket a legfrissebb országos közvéleménykutatások adatai alapján állítják össze.

Az EP hétfőn mutatta be az első ilyen mandátumbecslését. A magyarországi adatokhoz három kutatást használtak föl: a Századvég és a Závecz Research január 17-én, és a Publicus január 27-én közzétett eredményeit.

Ezek alapján a mérések alapján, ha most vasárnap lennének a választások, akkor a Fidesz–KDNP valószínűleg 13 mandátumot nyerne, a Jobbik négyet, az MSZP–Párbeszéd hármat, a Demokratikus Koalíció pedig egyet. 

A biztos pártválasztók körében a Fidesz–KDNP a szavazatok 49,3 százalékára számíthatna, a Jobbik 15,5 százalékra, az MSZP–Párbeszéd 13,3 százalékra, a DK 7,2 százalékra. A Momentumnak 4,985 százalékos eredmény jött ki, amellyel éppencsak lecsúsznának a parlamenti mandátumról. A táblázatokba és a grafikonokba a Momentum mellé egy 5 százalékos, kerekített érték került. Az LMP-t 4,5 százalékra mérték, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot 3,7 százalékra. A Mi Hazánk Mozgalom a szavazatok 1,2 százalékát kapná a mostani állás szerint.

Mind a három adatfelvételt 1000 fős mintán végezték januárban. A kutatóintézetek jelezték, hogy az eredményeiket 3,1 százalékos hibahatárral kell értelmezni.

A Néppárt és a szociáldemokraták maradnak a legnagyobb frakciók, de fontos országokból veszítenek képviselőket

A januári közvélemény-kutatási adatok alapján a Fidesz frakciója, az Európai Néppárt (EPP) marad a legnagyobb képviselőcsoport az Európai Parlamentben a májusi választás után is. A mandátumok 26 százaléka lenne az övék, amely 3 százalékponttal kevesebb, mint a mostani arányuk a képviselők között. A jelenlegi parlamentben az EPP az egyetlen olyan frakció, amelyiknek mindegyik európai országból van küldöttsége, de ezt a kivételes helyzetét valószínűleg elveszti majd: az elmúlt hetek adatai alapján Csehországból, Dániából, Észtországból és Litvániából nem számíthatnak képviselőkre. Franciaországból veszítenének a legtöbb, kilenc parlamenti helyet, Olaszországból és Németországból ötöt-ötöt, és Szlovákiából is négyet. Görögországból viszont néggyel több képviselői hely néz ki nekik.

A második legnagyobb képviselőcsoport, a szociáldemokraták veszítenek a legtöbbet: eddig a képviselői helyek negyede az övék volt a parlamentben, és ez az arány a mostani adatok szerint 19 százalékra fog csökkenni. Olaszországban 16 helyet veszítenek, Németországban 12-t, Franciaországban pedig hetet.

A Zöldek (Greens-EFA) és az Európai Egyesült Baloldal (GUE/NGL) nagyjából megőrzi a mostani erejét az Európai Parlamentben. A Zöldek Németországból és Litvániából, a GUE Franciaországból számít erősítésre.

A liberálisok (ALDE) frakciója egyértelműen növekedni fog: Németországból hét plusz képviselőt várnak, Csehországból és Spanyolországból négyet-négyet.

Nem dőlt még el, hogy Emmanuel Macron francia elnök pártja, a République En Marche melyik frakciót erősíti majd. A mostani előrejelzés szerint 20 képviselői helyet szerezhetnek meg a pártlistás partnerükkel, a MODEM-mel. Ha ez a húsz képviselő az ALDE-val alakít közös frakciót idén nyáron, akkor a liberálisok közel százfős képviselőcsoportot hozhatnak létre, ami soha nem látott siker lenne az európai liberális pártcsaládnak. Az eddigi legjobb eredményük 88 képviselő volt a 2004-es választáson.

Nagy átrendeződés várható a jobboldalon

Az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakcióját komolyan megtizedeli ez a választás: eddigi 75 képviselőjük helyett csak 51-re számíthatnak, és nyolc országban elveszítik a képviseletüket. Ebben a frakcióban ül most a brit kormánypárt 19 képviselője – ők a brit kilépés miatt nem térnek vissza az Európai Parlamentbe a választás után. Az ECR másik nagy ereje, a lengyel kormánypárt (PiS) viszont erősödéssel számol: mostani 18 képviselőjük helyett 22 lehet a következő EP-ben.

A képviselők arányát tekintve a választás legnagyobb nyertese a francia Marine Le Pen és az olasz Matteo Salvini pártjainak frakciója, a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) lehet: Olaszországból masszív 21 fős növekedésre számítanak, Franciaországból pedig a mostaninál hattal több képviselőre. Salvini Északi Ligája 32,4 százalékkal nyerésre áll az olaszországi EP-választáson, Le Pen Nemzeti Tömörülése pedig 22 százalékkal áll a közvélemény-kutatások élén Franciaországban.

Nagy kérdés, hogy mi lesz a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) nevű frakció sorsa. A képviselőcsoport legnagyobb erejét eddig Nigel Farage brit függetlenségi pártja, a UKIP adta. Az ő 17 képviselőjük kiesik a parlamentből. Az olasz kormánypárt, az 5 Csillag is ebben a frakcióban ül, és a mostani adatok alapján növelni fogják a képviselőik számát, 14 főről 22 főre. Az Alternatíva Németországnak (AfD) is nagyot ugrik majd: 1 helyett 12 mandátumuk lehet. Nem valószínű, hogy az 5 Csillag és az AfD a jövőben közös frakcióban szeretne ülni, mert eltérő ideológiákat képviselnek. Az 5 Csillag határozottan elutasítja, hogy akár jobboldali, akár baloldali pártként sorolják be őket, és korábban ki is akartak már lépni az EFDD frakcióból.

Ebben a három nemzetpárti frakcióban nagy átalakulásokra lehet számítani a választások után, mert őket érinti a legjobban a brit képviselők eltűnése, és a Nemzeti Tömörülés, az Északi Liga, az 5 Csillag és az Alternatíva Németországnak várható sikeres szereplése is ezekben a csoportokban írja át a legjobban az erőviszonyokat.

Az EP részletes előrejelzését tartalmazó grafikonokat és táblázatokat ezen az oldalon nézheti meg.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !