Csak most, a választások másnapján kezdődik az igazi politikai harc Európában
További EP-választás 2024 cikkek
- Már ma este, vacsora közben eldőlhet Európa jövője
- Több tízmillió forintnyi búcsúpénzt kapnak a távozó EP-képviselők
- Hivatalosan is jelentkezett a Tisza a Néppártba, de ebbe még a KDNP beleszólhat
- Saját szövetségesük tehet keresztbe a Mi Hazánk uniós terveinek
- Még most sem közölte az EP-választás végeredményét Olaszország
Június 9-én értek véget az európai parlamenti választások, ahol a 27 tagállamban járultak a szavazóurnákhoz, hogy szavazatukkal eldöntsék, kik képviseljék őket az Európai Parlamentben az elkövetkezendő öt évben.
Annak ellenére, hogy a választásnak vége – az eredményeket itt elemeztünk ki –, a politikai élet nem áll le, sőt Brüsszelben és Strasbourgban igazából most kezdődik, hiszen
a politikusok és pártcsaládok küzdenek majd azért, ki irányítsa Európát a következő öt évben.
A választás másnapján kezdődik az Európai Bizottság jelenlegi elnökének, az újrázásra készülő Ursula von der Leyennek az igazi kihívás: Von der Leyen csapatának ki kell matekoznia, hogyan tud felmutatni a 720 fősre bővített parlamentben egy 361 fős többséget, ami újabb öt évre megválasztaná őt az Európai Bizottság élére.
Ugyanakkor nem csak az EP számít, hiszen az Európai Bizottság elnökét a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács javasolja, amit aztán a parlamentnek is meg kell szavaznia, így a német politikusnak az igazi kampánya június 10-étől kezdődik.
Június 13–15. – G7-csúcs, Olaszország
A választás után először a június közepére tervezett, háromnapos G7-csúcson fog összeülni pár, az európai politikában fajsúlyos ember. A házigazda Giorgia Meloni mellett Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, illetve az EU képviseletében az Európai Bizottság-elnök Von der Leyen, illetve az Európai Tanács-elnök Charles Michel.
Itt ugyan még nem várható semmilyen formális megállapodás, azonban nem kell túl sok fantázia ahhoz, hogy a résztvevők között bizonyára szó esik majd a fontos európai pozíciókról.
Von der Leyen ezt az alkalmat is felhasználhatja majd arra, hogy felmérje politikai mozgásterét – végül támogatnák-e Olaf Scholz szociáldemokratái, amennyiben Von der Leyen tovább közeledne Giorgia Meloni és az ő euszkeptikus Európai Reformerek és Konzervatívok (ECR) pártcsaládjához, illetve az utóbbi időben az olasz Mario Draghi mellett érvelő Macront sikerülhet-e meggyőzni a korábbi bukott német honvédelmi miniszternek a támogatásáról, miközben Charles Michel személyes sértődöttsége miatt bosszút forral ellene.
Június 17. – informális EU-csúcs, Brüsszel
A választás vége után nyolc nappal találkoznak először hivatalosan a 27 tagállam vezetői, hogy egy munkavacsorán informálisan tárgyaljanak az elkövetkezendő öt év uniós prioritásairól, valamint hogy kiknek a kezeibe adják a kulcsot az Európai Bizottság és az Európai Tanács épületéhez.
Valószínűleg még ekkor sem fognak előrántani egy nevet a kalapból hivatalosan.
Egyrészt a tagállamok vezetői egy informális egyeztetésen vesznek részt, másrészt pedig a végleges döntést az egy héttel későbbi EU-csúcson fogják meghozni az állam- és kormányfők.
Azonban ez nem jelenti, hogy a június 17-i informális találkozó jelentéktelen lenne: a valódi munka még a vacsora előtt, a háttérben zajlik majd, amikor a különböző európai pártcsaládok és azok vezetői a tárgyalási stratégiáról fognak dönteni, amit majd a vacsorán, illetve egy hét múlva felhasználnak.
Öt évvel ezelőtt az akkori Európai Tanács-elnök Donald Tusk például azt nyilatkozta a riportereknek a vacsora után, hogy ne kérjenek tőle egy nevet sem, mert még nem tud ezzel kapcsolatosan nyilatkozni – valószínűleg az őt követő Charles Michel is hasonlóképpen fog tenni, illetve elődjéhez hasonlóan vélhetően az Európai Parlament képviselőcsoportjainak a vezetőivel is leül majd egyeztetni, hogy az EP többsége támogatná-e az adott jelöltet.
Június 27–28. – EU-csúcs, Brüsszel
A pártcsaládok és a tagállamok vezetői abban reménykednek, hogy a választás utáni első EU-csúcs kezdetére már a feleknek sikerül megállapodniuk abban, hogy a tagállamok vezetői kit fognak javasolni az Európai Bizottság élére, aki remélhetőleg az EP támogatását is élvezi.
Emellett ekkor fognak dönteni arról is, hogy milyen portfóliót kapjanak a leendő Bizottságban a különböző tagállamok, illetve megállapodnak a következő Európai Bizottság főbb feladatairól és prioritásairól – sajtóhírek szerint a haderőfejlesztés mellett ezek az unió gazdasági versenyképessége és a jogállamiság helyzete lesznek.
Július 16. – Európai Parlament, Strasbourg
Ezen a napon alakul meg hivatalosan is az Európai Parlament, teszik le képviselői esküjüket a mandátumot szerző politikusok. Első napirendi pont a házelnök megválasztása lesz, akit vélhetően a legtöbb mandátumot szerző EPP fogja majd adni az ezt a posztot eddig is betöltő Roberta Metsola személyében, ugyanakkor mivel az EPP-nek nincs egyedül többsége, ezért vélhetően 2019-hez hasonlóan most is a háttérben abban fognak megállapodni a szocialistákkal vagy valaki mással, hogy a ciklus egyik felében Metsola, másik felében pedig egy másik képviselőcsoport tagja lesz az Európai Parlament elnöke.
Eddigre már minden pártcsalád megtartja a belső gyűléseit – június 18. és július 3. között tartanak több ízben egyeztetéseket –, illetve vélhetően megegyeznek a leendő informális koalícióról is, így a parlament megalakulásakor már csak formalitás lesz eldönteni, hogy a különböző bizottságok élére kik kerüljenek, illetve kik legyenek a parlament alelnökei.
azonban Nem valószínű, hogy az egyik legfontosabb témáról, az Európai Bizottság leendő elnökéről szavazni fognak majd.
Jelenleg a Zöldek, a szocialisták és a liberális Renew szeretné azt, ha már ezen a plenárison döntenének az EU-csúcson javasolt jelölt sorsáról, hogy kevesebb időt adjanak a szélsőjobboldali képviselőcsoportoknak megszervezni magukat – azonban az EPP jelenleg azt szeretné, ha majd csak szeptemberben szavaznának az EB-elnökjelöltről.
Egyébként amennyiben a tagállamok vezetői által javasolt jelöltet nem szavazná meg az EP, akkor az Európai Tanácsnak egy hónap állna rendelkezésre, hogy a tagállamok vezetői előálljanak egy új jelölttel.
Valamikor a jövőben – Európai Bizottság, Brüsszel
Annak függvényében, ha a jelöltet az EP többsége megszavazta, összehívja az Európai Bizottságot annak új elnöke. Először felállítanak egy csapatot, ami segíti a hatalomátadást az előző és az új Bizottság között, illetve az EB-elnök felkéri a tagállamokat, hogy javasoljanak biztosokat az új Bizottság számára.
Az új EB-elnök dönt majd arról, milyen portfóliók lesznek a Bizottságában, így ekkor is nagy politikai harcok várhatók a különböző tagállamok, illetve a pártcsaládok között, hogy melyik területet ki szerezze meg magának.
Valamikor a jövőben – Európai Parlament, Brüsszel vagy Strasbourg
Amint megválasztották az Európai Bizottság elnökét, ő pedig a tagállamoktól megkapta a javasolt biztosok névsorát, az Európai Parlament meghallgatja a biztosjelölteket.
A meghallgatások sokszor unalmas, száraz szakpolitikai kérdésekről zajlanak, ugyanakkor gyakran kemény erődemonstrációvá válnak, és az EP megbuktat jelölteket
– általában egy biztosjelölt mindig elvérzik, de öt évvel ezelőtt hárman jártak így, köztük a magyar kormány által javasolt Trócsányi László.
Az EP még áprilisban megszavazta, hogy a meghallgatások miként fognak kinézni: ez alapján a jelöltektől egy tartalmas prezentációt várnak, amelyben kifejtik, hogy mit kezdenének a portfóliójukkal az elkövetkezendő öt évben. Az erről szóló sajtóközlemény szerint a meghallgatásokat leegyszerűsítették és flexibilisebbé tették, ugyanakkor az időkeretet biztosjelöltenként négy órában határozták meg.
Emiatt vélhetően sokáig fog tartani, amíg az új Európai Bizottság ténylegesen feláll, mivel az EP-képviselők valószínűleg csak októberben vagy novemberben fognak az EB-ről teljesen szavazni.
December 1. – Európai Tanács, Brüsszel
December elsejével jár le a mandátuma az Európai Tanács jelenlegi elnökének, Charles Michelnek, akit először 2019. december 1-jén választottak meg a két és fél éves mandátumra, amit aztán 2022 márciusában meghosszabbítottak egy újabb ciklusra.
Mivel az ET-elnököt csak egyszer lehet újraválasztani, így Michel után más veszi át az állam- és kormányfőket tömörítő intézmény vezetését, akiről a tagállamok vezetői fognak dönteni – a többi uniós intézménynek, az Európai Bizottságnak vagy az Európai Parlamentnek ebbe nincs beleszólása.
Amint Michel utódja is felveszi a munkát, úgy december elsején végre összeáll az EU következő két és fél éves csapata.
Böngéssze az Index választási mellékletét, amelyben mindent megtalál az önkormányzati és az európai parlamenti választásokról! Cikkek, felmérések, kisokos, jelöltek – egy helyen a legfontosabb információk. A voksolás napján keresse nálunk a részvételi adatokat, az eredményeket térképekkel és mandátumokkal, valamint kövesse az este hét órakor kezdődő stúdióbeszélgetésünket, amelyben helyszíni bejelentkezésekkel és szakértők elemzéseivel várjuk önöket!
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélget Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével 2023. október 27-én Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.