További EU cikkek
Az unió állam- és kormányfői elfogadták, hogy az EU 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, s szintén kötelezően előírták, hogy az unió teljes energiafogyasztásában 2020-ra érje el a 20 százalékot a megújuló energiaforrások aránya. Emellett döntés született, hogy szintén 2020-ra a közlekedésben 10 százalékos legyen a bioüzemanyagok használata.
A tagállamok felkérték a bizottságot: 2008-ra, illetve 2009-re tegyen javaslatot a világítási módok fokozatos átalakítására, energiatakarékosabb módszerek alkalmazására mind a köztereken, mind az épületekben.
Nagy szavak, nagy ígéretek
Angela Merkel a soros EU-elnök Németország kancellára szerint ezekkel a kötelezettségvállalásokkal az Európai Unió nemzetközi szinten is modell lehet majd a klímaváltozás elleni harcban, és e folyamatnak - bár újabban más országokban is egyre jobban rádöbbennek a probléma súlyosságára - az EU a motorja.
Az Európai Unió hajlandó a gázkibocsátás szintjének csökkentését 30 százalékra emelni, ha nemzetközi partnerei is bekapcsolódnak ebbe, és Németország, mint a világ legiparosodottabb országait tömörítő G8-csoport soros elnöke e tisztségét is felhasználja majd a nemzetközi közösség meggyőzésére.
Történelmi jelentőségű eredmény született, és amióta a brüsszeli uniós csúcsok résztvevője vagyok, a következményeket illetően ez volt mind közül a legjelentősebb találkozó, így méltatta José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke pénteken, a brüsszeli EU-csúcsot záró sajtóértekezleten a tanácskozáson született energetikai és környezetvédelmi döntéseket.
Egyenként egyeztetnek
Az újságírói kérdésekből, és az ezekre született válaszokból az tűnt ki, hogy a Barroso által méltatott "történelmi eredményt" lényegében a leginkább vitatott kérdés elnapolásával sikerült elérni.
Míg ugyanis az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentését a tagállamok már korábban elfogadták, arról még a csúcson is komoly viták folytak, hogy a megújuló energiaforrások szintjének 20 százalékra növelése (a jelenlegi 7-ről) kötelező érvényű, azaz minden egyes országnál számonkérhető legyen-e.
A 20 százalékos kötelező szint EU-s átlag lesz, azaz globális célkitűzés, s hogy egyes tagállamoknak ezen belül hány százalékot kell majd elérniük, azt a későbbi tárgyalásokon határozzák meg, méghozzá minden egyes ország adottságainak, helyzetének figyelembe vételével.
Az EU-bizottság úgy fog tárgyalni minden egyes tagállamról ebben a kérdésben, hogy azoknak ne legyen okuk panaszra, azaz elfogadhassák saját nemzeti célszámaikat. Arra a kérdésre azonban sem Barroso, sem Merkel nem adott egyértelmű választ, vajon mi történik, ha valamelyik tagállam mégsem akarja jóváhagyni a neki javasolt arányszámot.
A magyarok nem bírják a tempót
Ez azért is fontos, mert Gyurcsány Ferenc magyar részről ellenezte a tagországok számára előírt 20 százalékos teljesítést 2020-ig.
A magyar fél álláspontja az volt, a magyar szakértői számítások szerint ha a lehetséges maximumig emeljük 2010-13 után a megújuló erőforrásokból származó energia előállítására alkalmas kapacitásokat, és a befektetéseket szinte minden határon túl növeljük, még akkor sem tudnánk akkor is 15-16 százaléknál magasabb értéket 2020-ig nem fogunk fizikailag elérni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
