A fejlődés irányát vizsgálták
Az Európai Unió előtt álló stratégiai feladatok címet viselő felmérésben a VKI mellett a Jogtudományi, a Politikatudományi, valamint a Történettudományi Intézet munkatársai vettek részt. A programot azzal a céllal indították, hogy reális képet alakítsanak ki az unió fejlődési irányáról, a csatlakozási folyamatról és azon belül Magyarország lehetőségeiről az integrációt követően.
Nemzetek versengése zajlik
Rácz Margit kutató elmondta, hogy a kontinens közössége egy bizonytalan kimenetelű recessziós folyamat végéhez ért, amelynek következtében Európa versenyképessége az Egyesült Államokkal szemben alulmaradt. Ezekre a folyamatokra, amelyek szavai szerint megfosztották az uniót a növekedés esélyétől, az egyes tagállamok nemzetgazdasági szintű válaszokat adnak, ezért jelenleg a nemzeti gazdaságok versenye zajlik Európában.
A kutató elmondta azt is, hogy az unió 2000-ben Lisszabonban kitűzött célja, hogy 2010-re a világ legsikeresebb régiójává váljon, nem biztos, hogy teljesül. A program feléhez közeledve ugyanis megállapítható, hogy a reformokból alig valósult meg valami.
Egymás ellen csatlakozók
Galló Béla, a Politikatudományi Intézet kutatója arról beszélt, hogy a bővítés hatására a tagállamok közötti koalíciókötések lehetősége és kényszere megnő. Mint mondta, Európa mindig akkor fejlődött, amikor a nagy tagországok nemzeti érdekei konszenzusra jutottak. Úgy fogalmazott: a nagyobb államok törekvései gyakran ez ellen hatnak, s a most belépett országok is "inkább egymás ellen próbáltak csatlakozni".
Hasonlóan értékelte a csatlakozás utáni Uniót az amerikai Newsweek is. A hetilap legfrissebb számában azt írja, a huszonöttagúvá bővült EU-ra a széthúzás és megosztottság lesz jellemző, és még évtizedek múltán sem válik majd valódi szövetségi állammá.