Európában egyszerűen nem fektetnek eleget az új technológiákba, az oktatásba, a kutatás-fejlesztésre... |
A lisszaboni programnak kétségtelenül vannak sikerei: hatmillió munkahely létesült 1999 óta és megugrott az internethasználók száma is: az európai iskolák 93 százaléka hozzáfér a hálóhoz. Ezzel szemben a gazdaság évek óta stagnál, a foglalkoztatottság alacsony, a termelékenység pedig fele olyan gyorsan nő, mint az Egyesült Államokban. Az Európai Bizottság szerint ennek az a legfontosabb oka, hogy Európában egyszerűen nem fektetnek eleget az új technológiákba, az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe. Így e kulcsfontosságú szektorok nem tudnak érdemben hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. Európának egyszerűen nem megy elég gyorsan az új, dinamikus gazdasági modell alkalmazása.
Az amerikaiak sokkal többet is dolgoznak, mint az európaiak: az ENSZ 2001-es adatai szerint átlagosan évi 1978 órát... |
Apropó, munkaerő-szabályozás: az egyik "beépített" hátrány Amerikával szemben, hogy az ő tagállamaik közt a közös nyelv és alapvetően hasonló kultúra miatt elég sima a munkaerő áramlása, ami növeli a gazdaság rugalmasságát. Európában a nyelvi-kulturális határok ezt megnehezítik. És mintha ez nem volna elég, a jelenlegi tagállamok még rátesznek egy lapáttal: most például legalább két évre lezárták munkaerőpiacukat az új tagállamok polgárai előtt, jórészt az üvöltőlapok keltette közpánik miatt. És persze "rengeteget lehetne tenni a jelenlegi tagok közti munkaerő-áramlás növelése érdekében is" - teszi hozzá Daniel Gros, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) igazgatója, egy uniós dolgokkal foglalkozó hetilapban.
... a korlátok nélküli belső piac, még mindig nincsen teljesen kész... |
A március végi EU-csúcs, aminek ez lett volna a fő témája, nem volt valami meggyőző: a vezetők nem tettek mást, mint "megerősítették elszántságukat" a gazdasági modernizációs program mielőbbi végrehajtására. Kényszeríteni azonban nem tudja őket senki, mert az EU, mint államok feletti szervezet, nagyon gyenge. A főhatalom a kormányok kezében van, és ha nem vesznek valamit komolyan, nincs kellő politikai elszántság, akkor az egészből nem lesz semmi. Pontosan erről van most szó. És ezért a lisszaboni stratégiának "már most mindegy, biztosan le fogunk csúszni a legtöbb célkitűzésről. És erről a tagállamok tehetnek: egyszerűen nem akarnak lépni" - magyarázza Karel Lannoo, a CEPS egyik vezető közgazdásza.
...még az sem teljesen világos, hogy ki miért felelős, mindenki a másikra mutogat... |
Mit lehetne tenni? Az uniós döntéshozatal, helyesebben a döntések végrehajtása feletti ellenőrzés megerősítése, központosítása lehetne az egyik válasz. Sokat lehetne előrelépni pusztán azzal, ha a tagállamok tempósabban teljesítenék azokat a dolgokat, amiről már megegyeztek, amiket vállaltak.
"Több hatalmat, határozottabb és világosabb mandátumot kell adni az Európai Bizottságnak [az EU végrehajtó szervének]. Most még az sem teljesen világos, hogy ki miért felelős, mindenki a másikra mutogat" - mondja Lannoo. Brüsszel jelenleg még azt sem tudja pontosan lemérni, hogy az egyes tagállamok hogyan állnak a vállalt feladatok teljesítésével, hát még noszogatni őket, hogy csinálják meg rendesen, amiről megegyeztek. Így sosem valósulhat meg a lisszaboni program, és Európa nem tudja behozni Amerikát.