Kaczynski nem csipkedi magát

Lech Kaczynski lengyel államfő nem sieti el az EU lisszaboni szerződésének aláírását az ír népszavazási igenek nagyarányú győzelme után, közölte hétfőn az elnöki hivatal vezetője, Wladyslaw Stasiak. A lengyel parlament két háza már elfogadta a szerződést, csak Kaczynski elnök aláírása hiányzik róla.

Stasiak azt hangoztatta, hogy lényegében nincs változás, az elnök az írországi igen után alá fogja írni a dokumentumot, ahogy ígérte. "Soha senki nem mondta, hogy ez a referendum eredményének bejelentése utáni órákban meg fog történni" - tette hozzá ugyanakkor a hivatalvezető. Kijelentette, hogy az aláírás nem hétfőn lesz, hanem "a nem túl távoli jövőben".

Versenyben a csehek és a lengyelek

Stasiak szerint a lengyel államfő aláírása nem függ cseh kollégájáétól, az euroszkeptikus Václav Klausétól, aki még nem döntött. "Nem, ez két különböző dolog. Minden tiszteletünk Klaus elnöké, de a lengyel elnök maga hozza meg a döntéseit, és ezt már szuverén módon meg is tette."

Lech Kaczynski a szombati ír népszavazás eredményének kihirdetése óta még nem nyilatkozott az ügyben. Korábban mindig azt mondta, hogy ha az írek igent mondanak a lisszaboni szerződésre, ő az eredmény bejelentése után aláírja azt. Donald Tusk miniszterelnök szombaton felszólította az államfőt: "igen gyorsan" írja alá a szerződést, hogy Lengyelországot az EU-ban ne tekintsék a hatályba lépést akadályozó országnak.

Stasiak hétfői szavai az elnöki palota elképzeléseinek változására utalhatnak. Mariusz Handzlik államminiszter még vasárnap is azt mondta, hogy Kaczynski minden szükségtelen halogatás nélkül lezárja a szerződés ratifikálásának lengyelországi folyamatát.

Új feltételeket szabhat

A Rzeczpospolita című napilap szerint Kaczynski egy olyan megállapodástól tenné függővé az aláírást, amelyet a kormánnyal kötne a külpolitikai feladatok illetékességi felosztásáról. Az államfő az újság szerint a parlament szerepét is növelni szeretné az európai uniós politikában.

Stasiak azt mondta a rádióban, hogy nem lenne rossz egy olyan hatásköri törvény, mint amilyen Németországban született. Hozzátette azonban, hogy véleménye szerint Kaczynski ettől sem teszi függővé a lisszaboni szerződés aláírását.

Csehországban szintén kérdéses még a lisszaboni szerződés aláírása, bár a parlament két háza még az év első felében jóváhagyta a dokumentumot. Vaclav Klaus cseh elnök jelenleg arra vár, hogy a cseh alkotmánybíróság foglaljon állást, miután a szerződést négy szenátor támadta meg kedden, az alkotmánybíróság szerint a vizsgálat három hétig tart, így Klaus addig biztosan nem írja alá a dokumentumot. Klaus feltehetően amúgy se kapkodna, ő kifejezetten károsnak tartja a szerződést.

A csehek rábólintanának a lisszaboni szerződésre

A prágai SANEP ügynökség hét végén készített országos felmérésének hétfőn közzétett eredményéből az derült ki, hogy a cseheknek csak 43 százaléka véli úgy, hogy Václav Klausnak haladéktalanul alá kellene írnia a lisszaboni szerződést. A megkérdezettek 44 százaléka meg van győződve arról, hogy a parlament két háza által már jóváhagyott szerződés aláírásának további halasztása árt Csehországnak, 39 százalék az ellenkezőjét állította, míg 19 százaléknak nincs egyértelmű véleménye az ügyről.

A SANEP azt is vizsgálta, milyen eredménnyel végződne egy csehországi népszavazás a lisszaboni szerződésről. A megkérdezettek 53 százaléka azt állította, hogy igent mondana a szerződésre. Csehország csatlakozását az EU-hoz a válaszadók 63 százaléka minősítette pozitív lépésnek. Az emberek 55 százaléka úgy véli, hogy Csehországnak rosszabbul menne, ha nem lenne az EU tagja. Ennek ellenkezőjéről a megszólítottak 19 százaléka van meggyőződve, míg 26 százaléknak nincs egyértelmű véleménye erről.

Csehország valószínűleg az EU utolsó tagállama lesz, amelyik még nem ratifikálta a dokumentumot, bár egyelőre versenyben van Lengyelországgal.