A franciák elutasították az európai alkotmányt

2005.05.30. 00:11
Az exit poll szerint a franciák 55 százaléka mondott nemet az európai alkotmányra. A szerződés elutasítása az egyik alapító országban egyfajta általános európai kiábrándulást jelezhet, bár elemzők szerint a franciák a kormányukra mondtak nemet.

Tudomásul vette a franciák "szuverén döntését" Jacques Chirac francia elnök vasárnap esti televíziós beszédében, miután a népszavazáson a franciák többsége elutasította az Európai Unió alkotmányos szerződését. A francia államfő ugyanakkor egységre szólította fel honfitársait. "Az EU-alkotmány elutasítása nehéz körülményeket teremt ahhoz, hogy megvédhessük érdekeinket Európában" - mondta Chirac. Jacques Chirac kilátásba helyezte, hogy a közeli napokban teszi közzé döntését a kormánnyal kapcsolatban, amelynek a vezetője, Jean-Pierre Raffarin rendkívül népszerűtlen.

Rekordrészvétel mellett

A belügyminisztérium adatai szerint a "nem" aránya 55,96, az "igené" pedig 44,04 százalékos volt a leadott szavazatok 85,79 százalékának feldolgozása után. Az exit pollok is hasonló eredményt jeleztek előre, a felmérők szerint a szavazók 55 százaléka szavazott nemmel.

A referendum rekordrészvétel mellett zajlott, nem hivatalos adatok szerint a részvételi arány 82 százalékos volt. A maastrichti szerződésről 1992-ben tartott referendumon 69,7 százalékos volt a részvételi arány. Nyolcvan százalék fölötti részvételt utoljára egy 1969-es népszavazáson, még Charles de Gaulle elnöksége alatt mértek Franciaországban.

Joguk volt nemet mondani
Csalódottságukat fejezték ki, egyúttal az európai integráció folytatása mellett tettek hitet vasárnap késő este az Európai Parlament legnagyobb frakcióinak vezetői.
Hans-Gert Pöttering, a konzervatív erőket tömörítő néppárti frakció vezetője csalódottságát fejezte ki, hogy a francia állampolgárokat nem sikerült meggyőzni az alkotmány hasznosságáról. Egyúttal jelezte, hogy a franciák akaratát tiszteletben kell tartani. Sürgette azt is, hogy a többi EU-tagországban folyatódjék a szerződés ratifikálása.
Martin Schulz, a szocialista képviselőcsoport vezetője kijelentette: a küzdelmet folytatni kell, a ratifikációs folyamatot tovább kell vinni már csak azért is, mert minden országnak és minden lakosnak joga van véleményt nyilvánítania az alkotmányról. Úgy vélte, hogy a nem szavazat rossz hatással lesz az európai integrációra, mert a jelenleg érvényes nizzai szerződés nem kellően megfelelő a bővített EU működtetésére.
Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialista Párt elnöke Brüsszelben kijelentette, az alkotmány nem halott, és az európai szociáldemokraták szemében továbbra is a legjobb eszközt jelenti az unió felvirágzásához. Nem szabad a "nem"-et az EU elutasításának venni, a franciák egy fáradt és népszerűtlen kormányra mondtak nemet.

(Forrás: MTI)

Lemondatnák az elnököt

Francois Hollande, a francia Szocialista Párt első titkára vasárnap este úgy vélte, hogy az EU alkotmányos szerződésének francia elvetése mindenekelőtt a hatalmon lévő jobboldal elutasítását jelenti, de "hosszú időre elkötelezi" Franciaországot. Jack Lang, a Szocialista Párt kampányszóvivője szerint súlyos a helyzet, Európa szerencsétlen módon egy általános rossz közérzet áldozata lett.

Két jobboldali vezető, a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen és a szuverenista Philippe de Villiers vasárnap este egymástól függetlenül lemondásra szólították fel Jacques Chirac elnököt. Nicolas Sarkozy, a kormányzó Népi Mozgalom Uniójának (UMP) elnöke mély és gyors változásokra szólított fel. Sarkozy, akit sokan Franciaország leendő elnökének tekintenek, párthíveihez intézett beszédében kijelentette: a szavazás megmutatta, hogy "nagyszabású fordulatra" van szükség Chirac elnök politikájában.
Sarkozy és az elnöki álmok>>>

Michele Alliot-Marie francia védelmi miniszter szerint az EU alkotmányos szerződésének francia elutasítása "vereség Franciaország és Európa számára". Michel Barnier külügyminiszter szerint az EU alkotmányos szerződésének elutasítása "megpróbáltatás" Franciaország számára, és "igazi csalódás".

Valerie Plagnol, a CM-CIC Securities gazdasági elemzője szerint kétségkívül a legsúlyosabb csapás érte az eurót. A "nem" egyértelmű vezetése miatt hétfő reggel az euró 1,25-1,24 dollárra eshet vissza, és ez a hatás tartós lehet.

Az alkotmány is bukik

A francia elutasítás egyben az egységes európai alkotmány bukását is jelenti. Azt, hogy az EU mit fog lépni az alkotmányos szerződés elbukása után, Brüsszel előzetesen nem jelentette be. Minden uniós megszólaló hangsúlyozta, hogy nincsen B terv.

Az alkotmány elutasításának természetesen vannak politikai következményei, az EU-t azonban túlságosan nem rázkódtatja meg. A szerződésben foglalt elemek többsége új megállapodásokkal hatályba léptethető. Az alkotmányos szerződés elutasítása még csak az EU működését sem bénítja meg, hiszen azt az ötven éve elfogadott, számtalan kiegészítéssel kitoldozott Római Szerződés szabályozza. Jobban-rosszabbul, de ötven éve működőképesen.

Amúgy is megbukott volna

A francia elutasítás tulajdonképpen csak az eddig az unió vezető szerepét magának követelő francia poliitikai elit számára bukás. A szerződés az előzetes felmérések szerint amúgy is bukásra volt ítélve. Szerdán a közel kétharmados arányban elutasító Hollandiában tartanak népszavazást, de ha ott nem bukott volna el, a legeuroszkeptikusabb tagállamban, Nagy-Britanniában biztos a "nem" diadalmaskodott volna az előzetes tervek szerint egy év múlva sorra kerülő szavazáson.

Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök szerint az Európai Unió alkotmányos szerződésének franciaországi elutasítása újabb érv a hollandok számára, hogy támogassák a dokumentumot. A kormányfő egyúttal európai vezetőként csalódottságát fejezte ki az eredmény miatt.

A francia elutasítás után a brit sajtó értesülései szerint Blair nem is fog szavazást kiírni a szerződésről. Miért is tenné, a népszavazás költséges dolog, az elutasítás meg még úgyis arculcsapás, ha tét nélküli. Blair amúgy is a francia elutasítás legnagyobb haszonélvezője lehet, a francia vezetés legalábbis kevésbé tudja majd sarokba szorítani a jövőben a közös európai politikát érintő kérdésekben.

Nem a francia vezetőkre

Az is igaz ugyanakkor, hogy a francia választók az alkotmány angolszász elemeit, a piacgazdaságot erősítő és a szociális államot leépítő passzusok miatt voltak a legelutasítóbbak. Az alkotmány bukását ugyanakkor nem a szerződés szövege, hanem a belpolitikai helyzet okozta. A szavazók a jobboldali Raffarin-kormányra és csökkenő népszerűségű államfőjükre mondtak leginkább nemet.

A szerződés elutasítása az egyik alapító országban, és várható elutasítása a mindig is eminensnek számító Hollandiában azonban egyfajta általános európai kiábrándulást is jelezhet. A két országban eddig minden kormányképes erő egyértelműen az unió pártján állt. Most azonban egyre nagyobb tömegek jelzik, hogy másfajta véleményekre is van választói kereslet. A vasárnapi végeredmény így az európai politika új korszakának nyitánya is lehet.