2004-es csatlakozást ígér az EU

Az Európai Unió tagállamai göteborgi csúcstalálkozójukon elfogadták az elnökségnek azt a javaslatát, hogy 2004-et jelöljék meg az Unió bővítésének dátumaként - közölték hírügynökségek. A cél az, hogy a csatlakozási tárgyalásokban legjobban haladó jelöltek már ebben az évben részt vehessenek az európai parlamenti választásokon. Így az élcsoportba tartozó országokkal a tárgyalásokat 2002 végére le kell zárni.

Ez feltétlen előrelépésnek tekinthető, hisz a legutóbbi, nizzai csúcstalálkozón a vezetők mindössze "reményüket fejezték ki", hogy a legfelkészültebb tagjelöltek már részt vesznek a 2004-es parlamenti választásokon.

Jelenleg 22 lezárt tárgyalási fejezettel Magyarország és Ciprus a legjobban álló két tagjelölt, nekik az európai uniós joganyagnak már csak nyolc fejezetét kell átvenniük. Az e heti luxemburgi főtárgyalói kör után mind a svéd, mind a magyar vezetés úgy nyilatkozott, hogy a folyamat 2002-re lezárulhat, hisz hazánk már túl van a legnehezebb fejezeteken.

A magyar vezetés elégedett

Az EU göteborgi csúcsértekezletén elfogadott záródokumentum teljes mértékben megfelel a magyar várakozásoknak, noha azok magasak voltak - állapította meg Orbán Viktor, aki szerint Magyarország óriási lépést tett előre az EU-csatlakozáshoz vezető úton. A miniszterelnök szerint az uniós záródokumentum a magyar diplomácia jelentős sikere, és egyúttal méltatta a svéd elnökséget is az elért eredményekért. Hozzátette, hogy a soron következő belga elnökség alatt sorra kerülő kérdések nem lesznek nehezek. Martonyi János külügyminiszter szerint a 2004-es cél elérése rajtunk nem fog múlni, Magyarország tartani fogja a menetrendet.

A legjobbakat veszik fel először

A csúcstalálkozó határozattervezete szerint a differenciálás elve továbbra is érvényes. Ez lehetővé teszi a legjobban felkészült országok számára, hogy gyorsabban haladjanak a tárgyalásokban, illetve más jelölteknek, hogy felzárkózzanak. Brüsszeli források korábban némi aggodalmuknak adtak hangot azt illetően, hogy Lengyelország "lassúsága" (a lengyelek mindössze 17 csatlakozási fejezetet zártak le) miatt az egész bővítés csúszhat.

Az írországi népszavazás nem akadályozhatja a bővítést

Az Európai Unió vezetői pénteken ismét kijelentették, hogy az írországi népszavazás, amely elutasította a bővítés pillérjének tekintett nizzai szerződést, nem hátráltathatja a csatlakozási folyamatot. Írország várhatóan újabb referendumot ír ki még ebben az évben, de ennek részletei egyelőre nem ismertek.

Az Irish Times értesülései szerint Bertie Ahern ír miniszterelnök arra szeretné rávenni az EU-tagállamok vezetőit, hogy külön nyilatkozatban hangsúlyozzák Írország függetlenségét katonai kérdésekben és az abortusztörvényeket illetően. Elemzők szerint ezek a kérdések, amelyek hagyományosan fontosak a szigetországban, lehetővé teszik az újabb népszavazás sikerét anélkül, hogy a nizzai szerződést újra kellene tárgyalni. Ezt ugyanis az EU vezetői kizárták.

A szerződést 2002-ig kell ratifikálnia a 15 tagállamnak, népszavazást máshol nem tartanak.

Sikeresnek minősítették Göteborgot az EU vezetői Sikeresnek minősítette Svédország elnökségét és a göteborgi találkozót Göran Persson svéd kormányfő záró sajtótájékoztatóján. Elnöksége felgyorsította a csatlakozási tárgyalásokat, és sikerült egy eddiginél pontosabb csatlakozási menetrendet is elfogadni - értékelt Persson. Elimerését fejezte ki az elnökségnek a csatlakozási tárgyalásokon elért haladás miatt Gerhard Schröder német kancellár is, aki azonban elismerte: nem pártolta a céldátum megnevezését, mert ez újabb nyomást helyez az Unióra és a csatlakozókra egyaránt. Aláhúzta: sem Lengyelország, sem más országok nem kaphatnak politikai előnyt, és mivel állandóan változik a helyzet a felkészültséget illetően, nem lehet megmondani, mely országok állnak a legjobban a jelöltek közül. A politikusok szomorúságuknak adtak hangot a találkozó alatt lezajlott utcai harcok kapcsán, mondván, elfogadhatatlan, hogy demokratikusan választott vezetők tárgyalásait ilyen módon próbálják bajkeverők megakadályozni. (MTI)