Az EU-bővítés 2003 után?
További Külföld cikkek
- Már Indiában is szedi áldozatait a toxikus munkakultúra
- Egyik fontos szövetségese várja találkozóra vasárnap Orbán Viktort
- „Emberi szafarit” szerveztek Herszonban, a civileket sem kímélik
- Videón a Bejrútot ért kíméletlen csapás, lángokban áll az egész város
- Landolás közben madárral ütközött a Wizz Air Budapest–Isztambul járata
Európa térkép a WIW honlapján |
Szlovénia az egy főre eső GDP tekintetében vásárlóerő-paritáson már az EU-átlag 73 százalékát teljesíti, vagyis megelőzi Portugáliát és Görögországot. Csehország és Magyarország a maguk 62 illetve 53 százalékával ettől egyértelműen le vannak maradva.
Érdekes az összevetés, hogy az EU korábbi déli bővítésénél milyen fejlettségi szinten álltak a tagjelöltek. Amikor 1981-ben Görögország az unió tagja lett, az ország egy főre eső GDP-je az EU akkori átlagának alig 62 százalékát tette ki. Az 1986-os csatlakozáskor Spanyolország 68, Portugália pedig csak 52 százalékot tudott felmutatni. Ezen kívül Spanyolország a csatlakozást megelőző 10 évben egyébként egyértelműen csökkenő tendenciát mutatott. Természetesen a csatlakozásuk óta ezek az országok meggyőző felzárkózási folyamaton mentek keresztül - hangsúlyozta a szakértő.
A második elméleti országcsoportba Richter Csehországot, Szlovákiát, Lettországot és Litvániát sorolja. Csehország lemaradását az indokolja a szakértő szerint, hogy a ,,nem sikerült" kuponos privatizáció kevéssé hatékony tulajdonosi struktúrák kialakulásához vezetett. Hasonló a helyzet Szlovákiában, ahol a holtpontról való elmozdulást ezen felül sokáig a Meciar néven emlegetett politikai malomkő akadályozta.
Románia és Bulgária ezzel szemben még mindig az átalakulás-visszaesés időszakában vannak, és messze lemaradva követik a többieket.