Az euróinkra leselkedő további veszélyek

Az euró bankjegyeket, különösen a legnagyobb 200-as és 500-as címleteket előszeretettel hamisítják. Ezt jól mutatja, hogy Nyugat-Európa szerte sokszor szembesülünk vele, azokat alapból nem fogadják el a boltok, éttermek. Gyakran a “nem tudjuk felváltani” érvvel jönnek, de nem ritka, hogy egyenesen ki is van írva: nem fogadják el mert tartanak a hamis bankjegyektől.
Hogy az euró, mint valuta a pénzügyi turbulenciák ellenére vonzó bizonyítja, hogy a december végén Európától távol, a perui Limában csapott le a helyi rendőrség az Europollal, az amerikai titkos szolgálattal és a spanyol bankfelügyelettel közös akcióban először a kontinensen kívül jelentős pénzhamisító bandára. Négy és fél millió eurónyi és hasonló mennyiségű amerikai dollárnyi hamis bankjegy került elő a hamisításhoz használt alapanyagokkal és gépekkel együtt. A hónapok óta zajló nyomozás eredményeképpen lebukott hamisítók az Europol szerint főként az ibériai-félszigeten, Spanyolországban és Portugáliában terítették a hamis pénzt.

Az Europol minapi jelentése azonban a bankjegyhamisításnál jóval nagyobb léptékű fenyegetésről számolt be közös valutánk kapcsán. Számításaik szerint évi 1,5 milliárd eurót veszítenek az európaiak hitel- és debitkártya csalások miatt. A jelentés szerint a legtöbb európait érintő hitelkártya csalást az Egyesült Államokban követik el - derül ki a hágai székhelyű európai rendőri együttműködésre létrejött ügynökség közleményéből.

A jelentés szerint bíztató ugyanakkor, hogy a legutóbbi 12 hónap során 726 millió tranzakció történt az EU-ban, melyek közt a korábbi évekkel összevetve csökkent a visszaélések száma. Az Europol szerint ennek oka a technológia javulása, mindenekelőtt a chipes hitelkártyák terjedése.

A dokumentum szerint a tengerentúlon azért több a csalás, mert az amerikai ATM automaták alacsonyabb biztonsági szabályozásnak felelnek meg. Ráadásul a speciális megállapodások hiányában a kevésbé védett automatákon keresztüli visszaélések költségeit az európai kártyakibocsátók kénytelenek állni - írja az Europol. Hasonló problémák az Egyesült Államok mellett persze Oroszországban, Brazíliában, Mexikóban és a Dominikai Köztársaságban is jelentkeznek, mert sok helyen a bankok számára a profit fontosabb, mint az ügyfelek biztonsága és a csalás elleni hatékony fellépés.

A jelentés végül arra is kitér, hogy az európaiak kártyái az internetes vásárlás során is veszélyben lehetnek. Az Europol szerint ezek esetében ráadásul a bankok gyakran elhallgatják, hogy hány száz-, ezer- vagy millió ügyfél adatai kerültek ki, mert presztízskérdést csinálnak belőle. Ezzel azonban csak megkönnyítik a jellemzően nagy tételben banki adatokkal kereskedő kiberbűnözők dolgát.