A korrupció szintjei

Vizsgálatot indít az Európai Ombudsman az Európai Bizottság ellen, amiért az utóbbi nem lép fel az előírásoknak megfelelő határozottsággal a bizottsági állásokból magáncégek magas pozícióiba ejtőernyőző ex-hivatalnokokkal szemben. Az Ombudsman civil szervezetek (Greenpeace, Corporate Europe Observatory, Lobbycontrol, Spinwatch) kezdeményezésére jár el, akik azt állítják, hogy egyes cégek magánérdeke túlzott mértékben érvényesül az uniós jogalkotásban. Persze nem a magyarországi közbeszerzéseken nyertes cégek-magyar kormány jellegű összefonódásra kell gondolni, de a történet így is aggasztó.

Az utóbbi években megszaporodtak az Európai Bizottságot övező botrányok, amelyek középpontjában egy-egy magas rangú bizottsági tisztviselő állt, akire vagy már a köztisztviselői beosztása idején, vagy közvetlenül távozása után a gyanú árnyéka vetült. Az utolsó lökést talán pont az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség, magyar származású vezetőjének esete adta. Bánáti Diána alighogy távozott a többek között a GMO-k termesztését, és az élelmiszerbiztonságot felügyelő európai csúcshatóság éléről, máris az élelmiszeripari vállalatok lobbiszervének tartott Európai Élettudományi Intézet igazgatójaként folytatta. Távozása vélhetően azért vált szükségessé, mert kitudódott, hogy Bánáti egy ideig párhuzamosan volt az uniós ügynökség vezetője, és a szabályozni szándékozott vállalatok lobbiszervének igazgatósági tagja (fizetésért). Ez az eset még a hasonló helyzetekben szótlanul hallgató Európai Bizottságot is nyilatkozatra késztette, amely úgy fogalmazott, hogy „Szégyen, ami történt”. Ebben a nyilatkozatban legalább tényleg van annyi igazság, hogy a Bizottság felső vezetése körében aggodalommal nézik az angol sajtóban csak revolving door-nak, azaz forgóajtónak nevezett jelenséget, amely az utóbbi időben súlyosan erodálta a Bizottság szakmai hitelességét. Hogyan maradhat így kulcsszereplő az uniós folyamatokban a Bizottság, ha a pénzeket osztó tagállamokkal, és a demokratikus felhatalmazással bíró Európai Parlamenttel szemben egyetlen alapon érvelhet álláspontja mellett: hogy szakmailag az a legjobb, leghitelesebb és leginkább kiegyensúlyozott. Ha ez a hitelesség elvész, a Bizottság is elveszíti politikai súlyát az uniós alkufolyamatba, és ezt vezetői mindenképpen meg akarják akadályozni. Az uniós szervezet immunrendszere ezért, ha késve is, és messze nem elég nagy lendülettel, de legalább működésbe lépett. A Bizottságot három oldalról is szorongatják: egyrészt a tagállamok, másrészt az Európai Parlament, harmadrészt most már az Európai Ombudsman is. Az illetéktelen befolyásszerzés igénye mindenhol felmerül, sőt valamilyen mértékű kárt még a legjobban működő közigazgatásban is okozhat. Ez a fajta diszfunkcionalitás azonban kispálya a Magyarországon tapasztalható, a K-Monitor által rendszerszintűnek nevezett korrupcióhoz képest. Ráadásul, ami különösen elkeserítő, hogy míg Brüsszelben a korrupciós vádakra belső és külső ellenőrzések indultak, addig Magyarországon ennek szinte a lehetősége is kizárt.