Az OTP az Európai Központi Bank felügyelete alá kerülhet?

A kisebb pénzintézeteket továbbra is a nemzeti bankhatóságok (Magyarországon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) ellenőrzik, azzal a megkötéssel, hogy az EKB bármikor beavatkozhat, ha úgy látja, hogy egy pénzintézet helyzete európai szintű rendszerkockázatot jelent. A szombaton kialkudott ciprusi mentőcsomag példája, illetve a ciprusi bankrendszer ingatag helyzete mutatja, hogy ez a szabály még jól jöhet a jövőben. A beavatkozás ebben adott esetben azt is jelentheti, hogy az EKB a betétesek védelmében ’kimenti’ a bankot, magyarán pénzt pumpál az adott intézetbe. Persze ezek a szabályok csak az eurózónára vonatkoznak, illetve azokra a tagállamokra, amelyek csatlakoznak a bankunióhoz. A magyar miniszterelnök korábban világossá tette, hogy csak a legutolsó pillanatban, a megállapodás megkötését követően dönt a kormány arról, hogy csatlakozunk-e a bankunióhoz. Nos, úgy tűnik, hogy elérkezett az idő.

Tisztázódott a londoni székhelyű Európai Bankhatóság szerepe is. A magyar származású, korábbi PSZÁF elnök Farkas Ádám által vezetett intézet folyamatosan figyeli a nemzeti bankrendszerek állapotát, európai szintű ’stressz teszteket’ végez és igyekszik rendet vágni a tagállamonként eltérő felügyeleti szabályok között (nem csak az eurózónában).

Az egységes európai bankfelügyeletről szóló megállapodással, egy újabb kocka került a helyére abban a kirakós játékban, amelynek célja, hogy európai szintre emelje a határokon átnyúló tevékenységet folytató bankok felügyeletét. A 2008-as válság egyik tanulsága az volt, hogy a nemzeti keretekben működő ellenőrző hatóságok nem látják át az egyszerre akár tucatnyi országban működő bankok helyzetét. Az EUrologus márpedig hajlamos egyetérteni a brüsszeli megmondókkal, akik szerint jó lesz csipkednie magát az eurózónának, mert Ciprus csak homokozó egy olasz vagy spanyol csődhöz képest.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!