Nekünk nem kell a pénz…
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Vlagyimir Putyin fél megnyomni a piros gombot
- Többezres tüntetések követték a romániai választások eredményét
- A francia kormány teljesíti Marine Le Pen egyik fő követelését
- Bűnösnek találták a brit katonát, aki Iránnak kémkedett
- A Facebook-vezér először tiltotta, most már kész támogatni Trumpot
- Ez egy borzalmas veszély a magyar közösségünkre nézve – Kelemen Hunor a román választásokról az Indexnek!
- Libanoni források szerint Izrael folytatta támadásait a tűzszünet ellenére
- Ügyészek ellen emelne vádat Trump új igazságügyi miniszterjelöltje
- Megijedt a román elit, a kínai TikTokot vádolják a vasárnapi vereség miatt
- Ön felszállna egy sofőr nélküli városi buszra?
2006-os létrehozása óta Magyarország egyetlen alkalommal sem fordult az EU Globalizációs Alkalmazkodási Alapjához. Pedig az évi 500 millió eurós költségvetéssel gazdálkodó, az Európai Bizottság kezelésében álló alap célja, hogy „gyorssegélyt”, egyfajta kártalanítást nyújtson a globalizációs folyamatok, illetve a gazdasági válság hatására megszűnő munkahelyekért. Alkalom és lehetőség sajnos bőven kínálkozott volna az elmúlt négy év során…
A Globalizációs Alkalmazkodási Alapból folyósított támogatást az utcára került munkavállalók átképzésére, munkakeresési, foglalkoztatási-tanácsadási szolgáltatások fejlesztésére lehet(ne) fordítani. A Bizottság legutóbb március 22-én folyósított 24,2 millió eurót több mint 5000 dán, finn, olasz, osztrák, román, spanyol és svéd elbocsátott munkavállaló után. Ezzel az alaphoz forduló tagállamok száma húszra emelkedett. A kimaradó tagállamok közül talán csak a pénzügyi összeomlás szélén tántorgó Ciprus gazdasági helyzete rosszabb Magyarországénál.
Az igénylést egyébként a nemzeti kormányoknak kell benyújtaniuk egy nyilvánosan elérhető, faék egyszerűségű 10 oldalas nyomtatvány kitöltésével. Ráadásul 2009-ben, a gazdasági válság európai begyűrűzésekor a Bizottság még tovább egyszerűsítette az igények elbírálását. Így az alaphoz forduló tagállamnak lényegében csak azt kell igazolnia, hogy a válság hatására, vagy a globális gazdasági mozgások következtében jelentős számú munkahely szűnik meg egy vállalatnál, vagy egy ágazaton belül, illetve azt, hogy az elbocsátott munkavállalók számára bizonyos munkaerő piaci szolgáltatásokat szervez.
A magyar kormánynak hivatalos indoka nincs a kimaradásra. A nem hivatalos indok állítólag az, hogy a foglalkoztatáspolitikai célok teljesülését olcsóbban lehet finanszírozni az EU Szociális Alapjából, az ugyanis magasabb támogatási intenzitással működik, magyarán kevesebb nemzeti/kormányzati pénzt kell mellé tenni. Ez azonban gyenge érvnek tűnik, hiszen semmi nem zárja ki azt, hogy a kormány a foglalkoztatás javítása érdekében mindkét alap forrásaiból merítsen, és azokat kombinálja. Persze az is igaz, hogy az átképzésre és munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására koncentráló forrásokból nem lehet közmunkaprogramot építeni. Sőt, a cél épp ezzel ellentétes: minél több embert piacképes tudáshoz juttatni, segíteni az elhelyezkedésüket, minél függetlenebbé tenni őket az állami ellátórendszerektől, az államtól, és végső soron a politikától.
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy sokan kritizálják az alap működését. Méghozzá azért, mert sokszor már-már nevetségesen könnyű így forrásokhoz jutni a rendkívül tágra szabott felhasználási feltételek miatt. Ha viszont ez így van, akkor még inkább érthetetlen, hogy Magyarország miért nem kért eddig a pénzből.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon