Légből kapott zöldségek Brüsszelből

Kép: Európai Bizottság

Sokéves hagyománya van Brüsszelben az EU éves környezetvédelmi csúcsának, a Zöld Hétnek. Az esemény idei témája a levegőszennyezés volt, a nem túl kreatív „tisztább levegőt mindenkinek” szlogen jegyében, amely a 2001-ben indított „Clean Air for Europe” (CAFE) uniós program nevére utal. A téma aktualitását az adja, hogy idén zajlik az európai levegőtisztaság-védelmi politika felülvizsgálata - ásíthat fel az oxigénhiánytól a kedves olvasó, de ez ne tántorítsa el a cikk továbbolvasásától.

Janez Potocnik, környezetvédelmi biztos azzal indította a hetet, hogy a levegőszennyezés további mérséklése Európa számára igen hasznos lenne. A Bizottság becslése szerint ezzel évente 400,000 korai halálozást előzhetnénk meg, arról nem is beszélve, hogy a levegőszennyezéssel összefüggésben keletkezett megbetegedések, és az így kieső munkanapok miatt évi 12 milliárd euró gazdasági kár éri az uniós országokat. A szennyezett levegő nem csak nekünk, de az élővilágnak és a mezőgazdasági termelésnek is károkat okoz, a tisztább levegő ezeken a területeken további hasznokat eredményezne. Antonio Tajani, iparért és vállalkozáspolitikáért felelős biztos szerint a szigorú európai környezetvédelmi szabályozás az európai zöld iparág versenyképességét fokozza.

Az Európai Unió eddigi tevékenysége a levegőtisztaság területén kimondottan sikeres. Az első uniós lépéseket azután hozták, hogy a 70-es és 80-as években egyre gyakoribbá váltak a savas esők, és emiatt súlyos károk keletkeztek az európai erdőkben. A 80-as években a németek nyomására az EU szigorúan korlátozta azon légszennyező anyagok kibocsátását, amelyek a savas eső kialakulásáért felelősek. Az európai szintű szabályozást azért tartották fontosnak a németek, hogy saját iparuk ne szenvedjen versenyhátrányt más uniós országokéval szemben. Az intézkedések sikerét jelzi, hogy ez a téma mára szinte teljesen lekerült a napirendről.

Számos más levegőtisztasági eredmény is az Európai Unió jogszabályalkotásának köszönhető. 2002. január elseje óta minden az EU területén eladott üzemanyag ólommentes. Ennek köszönhető, hogy az emberi egészségre rendkívül káros ólom légköri koncentrációja a 20 évvel ezelőtti szint néhány százalékára csökkent. Más, közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását is sikerült jelentősen csökkenteni az elmúlt tíz évben a szigorúbb európai szabályok miatt. (Pl. a nitrogénoxidok (NOx), a finom por (PM) és az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása kb. 20-35 százalékkal csökkent). Ennek meg is lett az eredménye: az európai városi lakosság körében jelentősen visszaesett a légszennyezés okozta légúti, keringési és rákos megbetegedések száma.

Az EU által tavaly készített felmérés szerint az európai lakosság több, mint 70 százaléka szeretné, ha a levegőtisztaság védelem érdekében további európai és tagállami intézkedések történnének. Erre alapozva az Európai Bizottság tovább szigorítana a légszennyező anyagok kibocsátásán. Ennek azonban ára van, amit a gazdasági válságban megviselt tagállami költségvetések egyre nehezebben tudnak megfizetni. Képzeljük el például Tarlós István pulzusának emelkedését, ha kiderülne, hogy hirtelen ki kell vonni a forgalomból a jó öreg Ikarusokat, mert képtelenek teljesíteni az uniós levegőminőségi előírásokat… Az EUrologus áthidaló megoldásként – és a szép időre tekintettel - mindenkinek azt javasolja, hogy pattanjon a bicikli nyergébe. Ez garantáltan gyors, sportos és szennyezés-mentes közlekedés!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!