Saját parlamentje lesz az eurózónának?
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- A Facebook-vezér először tiltotta, most már kész támogatni Trumpot
- Ez egy borzalmas veszély a magyar közösségünkre nézve – Kelemen Hunor a román választásokról az Indexnek!
- Libanoni források szerint Izrael folytatta támadásait a tűzszünet ellenére
- Ügyészek ellen emelne vádat Trump új igazságügyi miniszterjelöltje
- Megijedt a román elit, a kínai TikTokot vádolják a vasárnapi vereség miatt
- Ön felszállna egy sofőr nélküli városi buszra?
- Évek óta nem látott hadműveletet indítottak lázadók Szíriában
- Zelenszkij tanácsadója: Orbán Viktor nem oroszbarát, hanem maximálisan pragmatikus
- Legalább 27 halálos áldozatot követelt a pusztító időjárás Indonéziában
- Az elmúlt évszázad legsúlyosabb havazása sújtotta Dél-Korea fővárosát
Zavart okozott az erőben Berlin és Párizs újabb javaslata, mely szerint az eurózónához kötődő intézményeket kell létrehozni az Európai Parlamentben a 2014-es választások után. A németek és franciák szerint emellett állandó elnök kell az eurócsoport, az eurózónás pénzügyminisztereket tömörítő testület élére.
Az euróövezet önállóbbá válása többször felmerült már az európai adósságválság során (korábi írásunk a témában). Bizonyos tagállamok úgy érzik, sokkal hatékonyabb lenne az övezet működése, ha az elitklub tagjai maguk között oldhatnák meg a problémákat, és nem szólna bele olyan a dolgaikba, aki nem tagja az övezetnek. Sokan azonban kétségbe vonják ezt az álláspontot. Andrew Duff, liberális EP-képviselő a minap az EUobserver hírportálnak azt fejtegette, hogy a 11 ország részvételével elinduló pénzügyi tranzakciós adó (FTT) részleteinek tárgyalásánál is mindenki ott ül az asztalnál, hiszen az adónemet nem szorgalmazó országokat is érintheti az FTT. Jacek Saryusz-Wolski lengyel EP-képviselő szerint pedig az európai bankrendszer szabályozása nem szűkíthető le az eurózónára, a pénzintézetek gondjai mindenkit érintenek. Kelet-európai képviselők azt is rendszeresen megemlítik, hogy csak Nagy-Britannia és Dánia nem vállalta az euró bevezetését, így mindenki másnak joga van ott ülni a döntéshozók asztalánál. Hiszen a ma kialakított szabályokat a csatlakozás után ezekben az országokban is alkalmazni kell.
Egyelőre az a terv körvonalazódik a parlamenten belül, hogy létrehoznak egy az eurózónával foglalkozó albizottságot, amelybe egy "gentlemens agreement" alapján csak olyan EP képviselőket jelölnek a frakciók, akik jelenlegi, vagy jövőbeni euróövezeti tagországokból érkeztek. Hasonló informális megegyezés alapján az albizottság vezető posztjaira, illetve az euróval foglalkozó jelentések készítőinek csak eurózónás képviselőket jelölnének. Mindez azonban rengeteg kényes tárgyalást igényel, és egyáltalán nincs konszenzus arról, hogy ez a legjobb megoldás. Szigorúbb, markánsabb leválasztáshoz pedig már szerződésmódosításra lenne szükség.
A közelmúltban feltűnő gyakorisággal érkeznek az euróövezet önállóságát erősítő javaslatok. Az euró-albizottság, illetve az eurócsoport állandó elnöki posztjának létrehozása mellett korában felmerült, hogy kizárólag az eurózóna tagállamai számára elérhető közös kasszát kellene alapítani. Ebből a közös kasszából az övezet tagjai juthatnának pénzhez, amelyből saját strukturális reformjaik (pl. munkaerőpiac, nyugdíj, egészségügy, központi és helyi közigazgatás) költségeit fedezhetnék.
Rovataink a Facebookon