Brüsszeli diktátumok ellen tiltakozik az izraeli kormányfő is
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- A Facebook-vezér először tiltotta, most már kész támogatni Trumpot
- Ez egy borzalmas veszély a magyar közösségünkre nézve – Kelemen Hunor a román választásokról az Indexnek!
- Libanoni források szerint Izrael folytatta támadásait a tűzszünet ellenére
- Ügyészek ellen emelne vádat Trump új igazságügyi miniszterjelöltje
- Megijedt a román elit, a kínai TikTokot vádolják a vasárnapi vereség miatt
- Ön felszállna egy sofőr nélküli városi buszra?
- Évek óta nem látott hadműveletet indítottak lázadók Szíriában
- Zelenszkij tanácsadója: Orbán Viktor nem oroszbarát, hanem maximálisan pragmatikus
- Legalább 27 halálos áldozatot követelt a pusztító időjárás Indonéziában
- Az elmúlt évszázad legsúlyosabb havazása sújtotta Dél-Korea fővárosát
Nem, nem fogadjuk el a brüsszeli diktátumokat - ezt kivételesen nem Orbán Viktor mondta, hanem Benjamin Netanjahu. Az izraeli miniszterelnököt az borította ki, hogy az Európai Bizottság június 28-án szép csöndben megtiltotta, hogy 2014-től az EU támogatást nyújtson, ösztöndíjakat folyósítson, vagy kutatási alapokat létesítsen a ciszjordániai zsidó telepek lakóinak.
Az EU költségvetésből finanszírozott programok tartoznak ebbe a körbe. Természetes személyek kivételt képeznek, és az 1967-es "zöld határon" belüli telephellyel rendelkező izraeli jogi személyekre nem vonatkozik a tiltás.
Viszont ha Izrael elfogadja a támogatást ezekkel a feltételekkel, az azt jelenti, hogy elfogadja az európai koncepciót, miszerint a telepek nem tartoznak Izrael területéhez.
Ez azonban elvi kérdés Izraelben, ahol azzal érvelnek, a határokat majd egy béketárgyalás során lehet pontosan megállapítani. Izrael 1967-ben - miután négy arab állam megtámadta - elfoglalta Ciszjordániát (Izraelben Júdea és Szamaria a becsületes neve), a Golán-fennsíkot, a Sínai-félszigetet és a Gázai-övezetet, és Kelet-Jeruzsálemet. (Izrael a Sínai-félszigetről közben az 1979-es egyiptomi-izraeli békeegyezmény értelmében kivonult, és 2005-ban a Gázai-övezetet is otthagyta.) Az 1993-as oslói békeegyezményben a felek megpróbáltak bizonyos palesztin önkormányzati jogokkal megalapozni egy jövőbeni palesztin államot, de az 1993-as ponttól lényegében nem sikerült elmozdulni. Izrael eközben továbbra is lelkesen építi a telepeket Ciszjordániában, ahova zsidó telepesek költöznek. Most már legalább félmillióan élnek a nemzetközi jog értelmében megszállt területeknek számító térségben.
A palesztinok szerint a telepek szerkezete és elhelyezkedése azt szolgálja, hogy az izraeliek minél több földet szerezzenek meg a palesztinoktól és életképtelenné, értelmetlenné tegyenek bármilyen jövőbeli palesztin államot. Szerintük ez a célja a palesztin területeket elkerítő izraeli biztonsági falnak, vagy kerítésnek is.
A szakértők szerint a két államos megoldás, tehát az önálló Izrael és az önálló Palesztina békés egymás mellett élése egyre lehetetlenebbé válik.
A telepek építése a jobboldali Netanjahu-kormány egyik legmakacsabbul őrzött politikája. Annak idején Barack Obama amerikai elnök is megpróbálta rávenni az izraelieket, legalább függesszék fel a telepek építését, de kínosan belebukott a kezdeményezésbe. Most az EU lépett. Az izraeli politikusok nem fogták vissza magukat.
"Európa újra bebizonyította, mennyire elszakadt a valóságtól, és miért nem tud teljes értékű partner lenni a béketárgyalásokon"
- mondta a regionális fejlesztésért felelős Silvan Shalom miniszter.
Nem jelent új megközelítést Izraellel kapcsolatban a szabály - bizonygatta a napokban Brüsszelben Maja Kocijancic, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton szóvivője. Ennek azonban ellentmond, hogy a Bizottság állítólag még idén új irányelvekkel rukkol elő. Ezek szerint jól láthatóan fel kell majd tüntetni, ha egy termék a ciszjordiániai telepeken készült, hogy az európai fogyasztók könnyebben bojkottálhassák őket, ha akarják.
Rovataink a Facebookon