Gandzsaháború dúl a belgák és a hollandok közt
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Egyik pillanatról a másikra leállt Belgium egyik atomerőműjének reaktora
- Sorsdöntő vacsorára készülnek Brüsszelben Donald Trump beiktatása alatt
- Véres gerillaharcok dúlnak Kolumbiában, halálos áldozatokat követelt az összeomlott fegyverszünet
- A magyar kormány bejelentette: Orbán Viktor találkozik Donald Trumppal
- Tűz ütött ki egy szerbiai idősotthonban, többen meghaltak
- Donald Trump máris beszédet mondott, hamarosan felhívhatja Vlagyimir Putyint
- The New York Times: a koreai háború mintájára érhetnek véget a harcok Ukrajnában
- Nem orosz szabotázs áll a Balti-tengeren történt kábelszakadások mögött
- Erősödött a szélsőjobboldal Burgenlandban, de a szociáldemokraták győzelmét nem tudták megakadályozni
- Magyarok által is lakott településen lövöldözött a horvát exminiszterelnök-helyettes
Ismét jól felidegesítették belga szomszédaikat a hollandok, a marihuána-kereskedelem terén is mindent felülíró libertáriánizmusukkal. Ezúttal három belga falu lázad a határ mellé tervezett holland “feltankoló” coffeeshopok nyitása ellen.
Történt, hogy néhány éve egyre jobban kiakadtak a dél-holland városkák lakói, hogy coffeshopjaikba özönlenek a shop and go belgák, franciák, németek és luxemburgiak, akik buliznak, zajonganak és szemetelnek. Mivel hiába javasolták szomszédaiknak, hogy legalizálják a füvet, ezt nem fogadták meg, ezért úgy érezték, más megoldáshoz kell folyamodniuk.
Legelőször Roosendaal városa csukatta be az összes coffeeshopját. Később a konzervatív kormány bevezette, hogy Limburg és Észak-Brabant tartományokban csak holland személyivel lehessen füvet venni, ami viszont felélénkítette az utcai feketekereskedelmet. Az idén januártól kiterjeszteni kívánt “fűengedély” kiváltását végül az új kormány elvetette. Utóbbi nem is meglepő, miután Amszterdam és több másik város vezetése is jelezte, ha be is vezeti a kormány, nem fogják betartani a szabályt.
Eközben idén tavasszal egy bírósági határozat első fokon kimondta, hogy jogellenes volt a maastrichti coffeeshopokból kitiltani a külföldi vevőket (a hivatkozás az európai uniós szabályok a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésről volt). Több coffeeshoptulaj jelezte is, hogy visszaáll a régi rendszerre, és kiszolgálja a fűvásárló turistákat. Erre a városvezetés megbüntette őket 2500 euróra, ami ellen most viszont a coffeeshopok fellebbeznek.
Ettől az ügytől függetlenül, már korábban úgy döntött a maastrichti városvezetés, hogy a coffeeshopok körüli gangelés kiszorítására a város hét sarkába száműzi a könnyűdrogokat árusító boltokat. Ezek közül három a városon kívül, a belga határ melletti ipari területen telepedhet le.
Na erre pöccentek be végül a fent említett három település, Voeren, Riemst és Lanaken polgármesterei annyira, hogy egyenesen a határ lezárásával fenyegetőznek - számolt be a Nos televízió.
Voeren polgármestere, Huub Broers úgy foglalmazott: az európai szabályok lehetővé teszik számára, hogy minden autót, mely Maaastrichtből visszatér, ellenőrizzenek. (Ugyanerre hivatkoztak nemrég a magyarországi Sun és az O.Z.O.R.A. fesztivál elé telepített rendőri ellenőrző pontok felállításánál, melynek dicsőséges eredménye kb. 100 uniós polgár bekísérése a a megyei kapitányságokra drogok, jellemzően kenderszármazék birtoklásáért.)
A belga települések próbáltak bírósági úton megálljt parancsolni a határ menti kannabisz-tankolóhelyek létrehozásának, de végül a holland legfelsőbb bíróság nem osztotta az érveiket.
A belgák hozzáállása azért is sajátos, mert miközben a kormány 2003-ban dekriminalizálta fejenként két kender növény tartását és kb. három gramm birtoklását, nem lépett tovább a holland modell irányába.
A dolgos belgák így miközben országszerte nyíltan szívhatnak - amit a statisztikák és az EUrologus empirikus tapasztalatai szerint is legalább annyian, mint a hollandok, meg is tesznek - továbbra is kénytelenek átruccanni, ha legális forrásra és primőr minőségre vágynak.
Rovataink a Facebookon