Jön a szlovén mentőcsomag?

2013.09.16. 10:45


  • Úgy tűnik, hogy az Európai Központi Bank megkongatta a vészharangot: Szlovénia külső mentőcsomagra szorulhat

  • Az eurózóna pénzügyminiszterei még bíznak abban, hogy Szlovénia megbírkózik valahogy a problémával

  • Ha ez nem sikerül, akkor a ők lesznek a hatodik eurózóna tag, akik csak a többiek segítségével kerülik el a pénzügyi összeomlást


A Handelsblatt német gazdasági újság múlt héten arról írt, hogy az Európai Központi Bank véleménye szerint eljött az ideje a súlyos gazdasági gondokkal küzdő Szlovénia kisegítésének. Az EKB feladata az euró stabilitásának megőrzése, a közös valutát 2007. óta használó ország megmentése is így merülhetett fel.

Szlovénia éveken át a Nyugat-Balkán bezzegországa volt. A térségben található országok közül először csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hoz (mindkét szervezethez 2004-ben). Az új tagországok közül először vezette be az eurót (2007-ben), és az új tagoknak megnyitott első csatlakozási körben lépett be a szabad utazást lehetővé tevő schengeni övezetbe (2007. december). A szlovén gazdaság egészen a 2008-as válságig dinamikusan fejlődött, az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson számolva kb. 25 százalékkal magasabb a magyar adatnál.

A válság azonban itt is felszínre hozta az alapvető gazdasági problémákat. Szlovénia esetében ez a bankrendszer gyengesége volt: a szlovén bankok olyan mértékben eladósodtak, hogy a gazdasági válság nyomán megromló mérlegüket állami segítség nélkül a mai napig képtelenek elfogadható állapotba hozni.

A márciusban kormányfőnek választott Alenka Bratusek szerint Szlovénia rendelkezik annyi állami forrással, hogy ha kell, akkor kistafírozza a csődközelbe jutott bankokat. Az ország államadóssága valóban csak a GDP 55 százalékán áll, ami egészen alacsonynak számít az eurózónában. Ám a költségvetésre súlyos terhet ró a nyugdíjkassza és az ország anyagi lehetőségeit meghaladó szociális rendszer fenntartása.

A tervezett bankmentő intézkedéseket a szlovén vezetés politikai nyomásra halogatja (a bankszanálást eredetileg idén júniusra tervezték). A lépést például hevesen ellenzi a populista szlogenekkel egyre több szavazatot begyűjtő Szlovén Nyugdíjasok Demokratikus Pártja (nekik összejött az, ami a Schmuck Andor-féle Tisztelet Társaságának még soha: bejutottak a parlamentbe, sőt 2008-ban még koalíciós partnerként kormányzati szerephez is jutottak).

A nyugdíjak vásárlóerejének növeléséért politizáló nyugdíjas-párt mellett a rekord-magasságokba szökő munkanélküliség miatt a többi ellenzéki párt is a bankmentő csomag ellen érvel. A 4 milliárd eurós mentőcsomagot szerintük inkább a 13-14 százalékos munkanélküliség csökkentésére kellene költeni. A politikai tétlenkedés miatt mára a helyzet odáig jutott, hogy a kormány múlt héten két pénzintézet bezárására kényszerült.

Nagy kocka: munkanélküliek, kis kocka: betöltetlen munkahelyek

A szlovén bankok helyzete évek óta aggasztja az eurózóna pénzügyminisztereit. Bár a szlovén gazdaság eltörpül az eurózóna egészéhez képest, a ciprusi válság óta világos, hogy az egészen kis gazdaságok problémái is könnyen európai gazdasági-politikai krízishez vezethetnek. Ezért tűnik hitelesnek a Handelsblatt név nélküli forrásokra hivatkozó tudósítása az Európai Központi Bank álláspontjáról. A friss statisztikák szerint az eurózóna kínkeserves lassúsággal ugyan, de elkezdte a recesszióból való kilábalást. A szlovén államcsőd veszélye ezt a pozitív gazdasági trendet törné meg.

A pénteken ülésező Pénzügyniniszteri Tanácsülés napirendjén ugyan nem merült fel egy esetleges mentőcsomag kérdése, és ennek lehetőségét egyelőre az Európai Bizottság is elvetette, de jelezték: Szlovéniának a strukturális reformok, az adópolitika és a pénzügyi rendszer szanálása terén még bőven van tennivalója. Az Eurologus azonban a fent részletezett okok miatt egyáltalán nem lepődne meg, ha még idén elindulna a találgatás a szlovén mentőcsomag pontos összegéről és időpontjáról.