Ötödével keresnek kevesebbet a nők Magyarországon

16,2 százalék. Átlagosan ennyivel keresnek kevesebbet óránként a nők a férfiaknál az Európai Unióban - derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett jelentéséből. Arra is fény derül: az arány alig mozdult az elmúlt évben. 2008 és 2011 között mindössze 1,1 százalékkal mérséklődött a különbség. Ez a bizottság értelmezése szerint olyan, mintha a nők évi 59 napot ingyen dolgoznának.

Magyarországon a 2011-es adatok alapján 18 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, és a 2008–11 közti időszakban 0,5 százalékkal még nőtt is a bérszakadék. Észtországban a különbség 27,3 százalékos, azaz a nők ugyanazért a munkáért negyedével kevesebb pénzt keresnek, mint a férfiak. A statisztikák szerint Szlovéniában a legkisebb az eltérés, csak 2,3 százalék. A bizottsági dokumentum szerint a bérkülönbségeket az okozza, hogy nem alkalmazzák az egyenlő bérezésre vonatkozó szabályokat, s hogy a nők nem fordulnak bírósághoz, amikor kiderül, lényegesen kevesebbet visznek haza, mint az azonos munkát végző férfi munkatársaik.  

Persze a képet árnyalják a munkaerő-piaci viszonyok és a hagyományok. Ausztriában például 23,7 százalék a különbség, Németországban pedig 22,2 százalék, mert náluk igen elterjedt a részmunkaidős állás, és sok nő otthon marad a gyerekekkel (a Németországnak címzett bizottsági ajánlásokban rendszeresen szerepel is a nők hatékonyabb bevonása a munkaerőpiacra.) Olaszországban azonban csak 5,3 százalék a különbség, a bizottság szerint azért, mert viszonylag kevés nő foglalkoztatott.

Eurót tartó női szobor az EP brüsszeli épülete előtt

Fotó: Sean Gallup / Europress / Getty

A témában Viviane Reding, alapjogokkal foglalkozó EU-biztos szólalt meg, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az elért csekély előrelépés is a férfiak bérének csökkenése, nem pedig a nők bérének növekedése miatt következett be. - Az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elve 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben. Nagyon időszerű már, hogy ennek az elvnek a munkahelyeken is érvényt szerezzünk - mondta Reding. 

A bizottság 23 tagállammal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokat a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós jogszabályok tagállami átültetésével kapcsolatban. Az ügyek közül már csak Hollandiával maradt vitája a bizottságnak, ebben az esetben viszont az Európai Bírósághoz fordul a brüsszeli testület. Véleménye szerint a holland törvények nem biztosítják  megfelelően, hogy az szülési, illetve apasági szabadság lejárta után ugyanolyan posztba vegyék vissza a munkavállalókat, mint ahonnan átmenetileg távoztak.  

Jó példaként említi a bizottság közleménye, hogy 2012-ben a belga parlament törvényt fogadott el, amely arra kötelezte a vállalatokat, hogy kétévente készítsék el bérstruktúrájuk összehasonlító elemzését. A francia törvény pedig arra kötelezi a vállalatokat, hogy készítsenek jelentést a bérekről, továbbá a bérszakadék megszüntetésére irányuló terveikről.

A nemek közötti egyenlőségről 2006-ban elfogadott irányelv átültetését és végrehajtását tovább vizsgálja a bizottság. A most készült jelentésében ugyanakkor megállapítja, hogy az egyenlő díjazás elvének alkalmazását gátolja a díjazási rendszerek átláthatatlansága (senki se tudja, ki mennyit keres, és miért), az egyenlő díjazásra vonatkozó egyértelmű referenciák hiánya, illetve a kárvallottak számára nyújtott világos tájékoztatás hiánya arról, hogy hova fordulhatnak, ha megkülönböztetés éri őket. 

A magyar nők polgári vagy munkaügyi, munkajogi bírósághoz fordulhatnak, például bérezési ügyben az utóbbinak van hatásköre, és itt kártérítést lehet kérni. A másik lehetőség az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amely közigazgatási eljárást folytat: itt nincs kártérítés, csak pénzbírság 6 millió forintig. Szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az EBH az utóbbi időben már nem szab ki bírságot. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!