Sorozatos külföldi támadás alatt vagyunk :(

További Eurologus cikkek

A magyar szabadságharc megbuktatására szövetkező külföldi háttérhatalmak láthatatlan erővonalai ezúttal Luxembourgban és Strasbourgban keresztezik egymást.

A héten három bírósági ítéletben is elmarasztalták Magyarországot. Luxembourgban az uniós joggal ellentétesnek minősítették az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszüntetését. A strasbourgi emberi jogi bíróság szerdán kimondta, hogy önkényes és túlságosan korlátozó a kormány által kitalált egyházi törvény, még akkor is, ha a kormány az Alaptörvényt módosította érte (mivel korábban a magyar Alkotmánybíróság is aggályosnak találta a törvényt).

Most pedig a pálinka-szabadságharc frontja szakadt be. Már várjuk, hogy Lázár János keményen megmondja: ezeknek a bíróságoknak még annyi fogalmuk sincs a magyar valóságról, mint a magyar bíróságoknak.

Milyen alapon szólnak bele?

Mielőtt elhatalmasodna rajtunk a felháborodás, próbáljuk meg érdemük szerint értékelni ezeket a döntéseket.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság az Európai Unió intézménye. A testület többek között olyan ügyekben ítélkezik, amikor egy tagállam nemzeti jogszabálya az Európai Bizottság vagy egy másik tagállam szerint az uniós jogba ütközik.

Az „uniós jog” olyan szabályokat takar, amelyeket a csatlakozásig a mindenkori magyar kormányok átültettek a magyar jogba, és amelyek érvényességét a csatlakozási szerződésben elfogadtuk. Vagy olyan szabályokat, amelyeknek kialakításában és elfogadásában Magyarország a csatlakozása óta részt vett.

Erős emberek helyett erős intézmények

Vállaltuk például, hogy a személyes adatok védelméért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért felelős személy, illetve intézmény függetlenségét a kormány tiszteletben tartja. Nem szervezi például át azért az intézményt, hogy idő előtt lecserélje annak vezetőjét, és egy másik, neki jobban tetsző személyt tegyen oda.

Az uniós jog azért tiltja az ilyen gyakorlatot, mert a jól működő demokráciához nem erős emberekre, hanem erős intézményekre van szükség, amelyek ellátják feladatukat, és közben ellenőrzik egymást is.

Hagyományos magyar gyümölcspárlat

Az adómentes házi pálinkafőzést szintén a luxembourgi bírák kaszálták el egy 1992 óta érvényben lévő uniós jogszabály alapján, amely minden tagállamban előírja a jövedéki adó minimális szintjét az alkoholos italok esetében.

Fotó: Nagy Lajos

Egész nyilvánvaló, hogy az a törvény, amely minden magyar felnőtt állampolgár számára lehetővé teszi, hogy 50 liter 86 alkoholfokos párlatot (azaz kb. 100 liter pálinkát) lefőzzön magának, ellentétes az említett uniós jogszabállyal, mert széles körben megkerülhetővé teszi a jövedéki adó megfizetését. Ezzel egyébként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is egyetért, amely úgy számolt, hogy tavaly 8,5 millió hektoliterfoknyi alkohol tűnt el a hivatalos statisztikákból, 80-100 milliárd forint jövedéki adó kiesést okozva a költségvetésnek.

Az agrárszakemberek egyébként évi 20 millió literre becsülik a Magyarországon adómentesen forgalmazott pálinka mennyiségét, aminek meg is van a hatása: Magyarországon a legmagasabb az alkoholizmusból fakadó rákbetegségek aránya, és a májkárosodás terén is stabilan az élvonalban vagyunk. Ezt azért érdemes figyelembe venni, amikor újabb rohamokra indul a kormány a pálinka-szabadságharcban. A saját pálinkát egyébként továbbra is le lehet főzetni, ha valaki megfizeti a jövedéki adót utána.

Brüsszel után kapcsoljuk Strasbourgot

A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság magyar egyházügyi törvényt tartotta ellentétesnek az emberi jogok európai egyezményében védett vallásszabadság és egyesülési szabadság értékeivel.

A strasbourgi testület nem uniós szerv, hanem az Európa Tanács égisze alatt létrejött bírói fórum, amelynek joghatóságát Magyarország 1991 óta ismeri el. Az ítélet alapját a már említett egyezményben szereplő alapjogok sérelme képezi.

A bíróság három lépésben azt vizsgálta, hogy 1. a kifogásolt jogszabály vagy intézkedés korlátoz-e valamilyen védett alapjogot, 2. a korlátozásnak volt-e törvényes alapja, 3. szükséges és arányos volt-e a korlátozás? Az első két lépéssel még nem lett volna semmi baj, hiszen az alapjogok nagy része korlátozható, és Magyarország ezt törvényes, illetve alkotmányos szinten tette meg.

Viszont a strasbourgi bírák szerint a korlátozás szükségtelenül szigorú és aránytalanul nagy volt. Magyarán számos olyan egyháztól vonta meg önkényesen a magyar állam az egyházi státuszt és az ezzel járó előnyöket, amely legitim szerveződés volt, és amely hívők egy csoportja azért hozta létre, hogy vallásukat gyakorolják.