- Külföld
- Eurologus
- Külföld
- Eurológus Európai Parlament
- EP 2014
- ep-választás
- ep-választás2014
- európai néppárt
EP-választások: a Néppárt megelőzte a baloldalt
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
- Az Iszlám Állam németországi karácsonyi vásárok megtámadására készülhet
- Pillanatok alatt öntött el egy várost az árvíz Nagy-Britanniában
- Túlélőket és holttesteket is találtak a Vörös-tengeren elsüllyedt turistahajónál
- Hatalmas kavarás után kiderül, hivatlba léphet-e Ursula von der Leyen bizottsága
- Meghalt a világ legidősebb férfija
Fordított a jobbközép Európai Néppárt az európai választások várható eredményét előrejelző Pollwatch számításai szerint, és ebben szerepet játszik többek között a magyar baloldal rossz választási szereplése is. A szerdán közzétett előrejelzés szerint a Néppárt 222, míg a szocdemek 209 mandátumot szereznének a 751 képviselői helyből az Európai Parlamentben. Februárban még más volt a felállás: 200 helyet szereztek volna a konzervatívok, és 217 képviselői mandátumot a baloldal. A többséghez 376 mandátum szükséges.
A Néppárt tagpártjai közül elsősorban a lengyel Polgári Platform megerősödésével magyarázza a jobbközép megerősödését az EP-képviselők szavazatait figyelő Votewatch nevű független szervezet által működtett Pollwatch. A Polgári Platform megerősödése valószínűleg az ukrán válsággal, a kemény lengyel kiállással indokolható. A jobbközép párt, az UMP Franciaországban is megerősödött, ezt mutatták az önkormányzati választások adatai.
A szocdemeket tömörítő pártcsalád veszteségeket szenvedett Ausztriában, Bulgáriában, Görögországban, Franciaországban, Lengyelországban és Magyarországon. A Pollwatch szerint azonban még mindig nagyon kiegyenlített a verseny, a különbség a két tömb között hibahatáron belül van.
A három nagy pártcsalád, a Néppárt, a szocdemek, és a liberálisok képviselőinek aránya csökken az új EP-ben: a számítások szerint a képviselői helyek 65 százalékát szereznék meg, a mostani 72 százalék helyett. Az előrejelzés szerint a radikális baloldal 12 százalékot szerezne (őket erősíti a görög Szirízia), a brit és más konzervatívok 10 százalékot kapnának. Tizenhárom százalékra méri a Pollwatch a függetlenek arányát, akiknek nagy része a radikális jobboldalon helyezkedik el (itt található most a Jobbik is).
Az előrejelzés szerint a Marine Le Pen által vezetett francia radikális Nemzeti Frontnak és a holland Geert Wilders euroszkeptikus Szabadságpártjának elég képviselője és szövetségese lesz megfelelő számú országból ahhoz, hogy saját frakciót alakítsanak, ha akarnak. A Pollwatch ide számolja az osztrák Szabadságpárt, az olasz Északi Liga, a Svéd Demokraták, a belga Vlaams Belang, és a Szlovák Nemzeti Párt képviselőit is, igaz, még nem biztos, hogy mind hajlandóak lennének az együttműködésre.
Magyarország esetében a Pollwatch úgy számol, hogy a Fidesznek 10 képviselői hely jut, a Jobbiknak 5, az Összefogás pártjainak szintén 5 (őket egyébként mind az európai szocialista pártcsaládhoz sorolja a felmérés), illetve egy EP-helyet jósolnak a Lehet Más a Politikának.
Helyezkedés Barroso székéért
Eközben már dübörög a kampány, folyik a helyezkedés a brüsszeli és strasbourgi berkekben. A néppártot, a szocdemeket, és a liberálisokat azért bírálták a zöldek, mert a három legnagyobb parlamenti csoport egy múlt heti közös nyilatkozatban leszögezte, csak az lehet a tagállamok jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára, aki megmérette magát az EP-választáson csúcsjelöltként, kizárva ezzel azt, hogy esetleg a tagállamok zárt ajtók mögött egyezzenek meg más jelöltben.
A pártok azt is leszögezték, a jelöltnek többséggel kell rendelkeznie az EP-ben, és aztán őt ajánlják a tagállamokat összefogó Tanácsnak. A többi párt, elsősorban a zöldek ezt a nyilatkozatot úgy értelmezik, hogy a három legnagyobb párt lepaktált, és azzal vádolják a „nagyokat”, hogy ezzel létrehoztak egy olyan nagykoalíciót, amely meghatározhatja a bizottsági elnök személyét.
Az EP és a Tanács között óriási versenyfutás alakult ki a lisszaboni szerződés homályos megfogalmazása miatt. A szerződés szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az EP-választások eredményét, amikor az Európai Bizottság új elnökéről dönt. Az EP pártjai a jelöltállítással, és a minapi nyilatkozattal is szeretnék sarokba szorítani a tagállamokat, azzal érvelve, hogy nem lehet felülírni az európai választók akaratát. Angela Merkel német kancellár azonban korábban úgy nyilatkozott, hogy nincs automatizmus a választások eredménye és a Tanács döntése között.
Azt is lehet tudni, hogy David Cameron brit kormányfő ízlésének minden csúcsjelölt, Martin Schulz, az EP elnöke és a szocialisták jelöltje, illetve Jean-Claude Juncker, az Európai Néppárt jelöltje is túl föderalista. Cameron ezért a hírek szerint szívesebben támogatná kedvenc szelfiző-társát, akit nemrég Nelson Mandela temetésén Barack Obama amerikai elnökkel közrefogtak: a dán baloldali kormányfőt, Helle Thorning-Schmidtet. (A dán miniszterelnök-asszony apósa egyébként az a Neil Kinnock, aki Thatcher miniszterelnöksége alatt a brit Munkáspártot is vezette, illetve EU-biztos és alelnök volt a Romano Prodi által vezetett Európai Bizottságban 1999 és 2004 között.)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon