EP-választások: a Néppárt a szocik előtt

2014. április 16., 13:09 Módosítva: 2014.04.23 12:09
10

Fordított a jobbközép Európai Néppárt az európai választások várható eredményét előrejelző Pollwatch számításai szerint, és ebben szerepet játszik többek között a magyar baloldal rossz választási szereplése is. A szerdán közzétett előrejelzés szerint a Néppárt 222, míg a szocdemek 209 mandátumot szereznének a 751 képviselői helyből az Európai Parlamentben. Februárban még más volt a felállás: 200 helyet szereztek volna a konzervatívok, és 217 képviselői mandátumot a baloldal. A többséghez 376 mandátum szükséges.

Tovább

Széthullik az EU, mint a SZU?

2013. október 29., 13:24 Módosítva: 2016.08.30 17:58
478

Marine Le Pen francia politikus szerint az Európai Unió olyan állapotban van, mint a széthullása előtti Szovjetunió. De ez nem baj - mondja. A hazájában népszerű szőke démon szövetségeseket keres Európában, miközben Brüsszelben idegesen várják az euroszkeptikusok cunamiját.

Tovább

Döbbenet: szoci képviselők is dolgoztak a Tavares-jelentésen

2013. október 9., 09:56 Módosítva: 2013.10.21 15:24
2

Őrületes shitstorm kerekedett az elmúlt napokban a Brüsszel-Strasbourg-Budapest tengelyen

- abból, hogy Herczog Edit szocialista EP-képviselő holnapjára pár napja kitette a Pályázat az MSZP 2014. évi Európai Parlament-i választási listájára című anyagát.

Ebben amellett érvel, miért kellene újra Brüsszelbe-Strasbourgba küldeni őt az MSZP-nek. A "pályázat" megjelentetése érdekes húzás tekintve, hogy brüsszeli körökben kb. kész tényként kezelik, hogy a négy szoci EP-képviselő (Tabajdi Csaba, Göncz Kinga és Herczog Edit és Gurmai Zita) közül csak Gurmai megbízható az új vezetésnek, a többiekkel nem számolnak a következő öt évben.

A Tavares-jelentést is megemlítette Herczog a szövegben, idézzük: "Külön szólnék róla, mert – bizonyos hozzám eljutó információk szerint -, bár négyünk munkájának mintegy bizonyítványa, hiszen az Európai Parlament kétharmados többséggel ítélte az Európai Unió lényegi ismérveitől eltérőnek az Orbán-kormány politikai irányvonalát és utasította el azt, kételyeket ébresztett itthoni – párton belüli – megítélésünkben. Összeállítása elsősorban Göncz Kinga és Tabajdi Csaba érdeme,

végigharcolásában mindannyian résztvettünk (sic!), elfogadtatásáért valamennyien mindent megtettünk."

Most a nyelvtani kérdésekbe nem megyünk bele, ahogy abba sem, miért kell az EP-képviselőknek a saját pártjuk előtt bizonygatniuk, hogy a szoci narratíva szempontjából a jó oldalon álltak a Tavares-jelentés ügyében.

Valószínűleg csak a Fidesz olvassa a szoci EP-képviselők honlapát, mert ők szúrták ki a bejegyzést, amit azóta úgy értelmeznek, hogy a szocik beismerték, ők írták a Tavares-jelentést, tollba mondták Magyarország elítélését és megbüntetését, hazaárulók, és Mesterházy Attila azonnal hívja őket vissza. A keddi fideszes EP-közlemény szerint "A magyar szocialisták cselekedete elfogadhatatlan. Tettük példátlan az Európai Parlament és az európai integráció történetében."

Bizony, parlamenti képviselők is részt vettek egy jelentés összeállításában.

A régi szép idők - Herczog Edit, Göncz Kinga, Tabajdi Csaba és Gurmai Zita - a 2009 - 14 es EP ciklus magyar szocialista EP delegációja

Ez okozza a nagy felháborodást. Emlékeink szerint a Fidesz is részt vett a Tavares-jelentés összeállításában, hiszen módosító-javaslatokat fogalmaztak meg, sőt, a Tavares mellett dolgozó egyik árnyék-jelentéstevő a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárthoz tartozik.

A parlamentekben a jelentések, határozatok úgy készülnek, hogy képviselők részt vesznek azok összeállításában, előkészítésében. Lehet, hogy döbbenetes, de ez így megy Brüsszelben is, még ha ez a Fidesz kormányzás alatt ez a gyakorlat ki is halt Magyarországon.

Deutsch vagy Gurmai az ön lelki társa? A gép válaszol!

2013. szeptember 26., 10:34 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Bokros bajusza, Gurmai szoknyája vagy Deutsch odamondásai rángatnak el jövőre az urnáig voksolni? Click and play á la Európai Parlament!

„Göncz Kinga, Deutsch Tamás és Gurmai Zita. Mi a pék?” - szisszentek fel az EUrologus szerzői kínjukban, amikor az említett nevek jöttek ki, mint a leginkább hozzánk hasonlóan szavazó magyar EP képviselők. A kábult értetlenség ellenére nem tudunk rosszat mondani a www.myvote2014.eu játékról, amely elárulja, hogy melyik EP képviselő álláspontja áll a legközelebb a sajátunkhoz.

A néhány 10 ezer eurós fejlesztés lelkét a VoteWatch nevű szoftver adja, amely évek óta statisztikát vezet az EP képviselőkről és munkájukról, aktivitásukról, s nem ritkán passzivitásukról.

A Myvote2014 megalkotói szándéka szerint a fiatal választók részvételi aktivitását akarja emelni, és a maga kategóriájában ötletes Ki, Mit tud-ot kínál. A program néhány kiemelt, vagy az átlagemberhez közel álló kérdésben kéri ki véleményünket, és azt összeveti a VoteWatch adatbázisában tárolt több millió szavazattal. Itt aztán elválik a szar a májtól, és kiderül, hogy a politikai önmeghatározás nem sokat ér. Aki lelkes liberálisnak gondolta magát, az a konzervatív Twitter-császárhoz, vagy a baloldali nőmozgalom szülőanyjához vált hasonlatossá. Az is lehet persze, hogy a képviselők merőben másképp szavaznak, mint, ahogy utána kommunikálnak, és nem a mi álláspontunk torzult hozzájuk, hanem titokban az övéké hozzánk.

Aki ennek ellenőrzésére is vállalkozna, annak a VoteWatch alkalmazását kicsit tovább kell bűvölnie. Viszont mivel a szoftver minden szavazást rögzít, így világosan kiderül, mit gondol Glattfelder Béla, Őry Csaba vagy Bánki Erik az uniós tranzakciós adóról, a tengerek túlhalászásáról, a románokat és bolgárokat érintő uniós munkaerő piaci korlátozásokról vagy az Gyed egységesen 20 hétre növeléséről.

Vagy, hogy mit gondol Bokros Lajos, Tabajdi Csaba, Morvai Krisztina a homofóbia elleni közösségi fellépésről, a fiatalok foglalkoztatását célzó programokról vagy az atomenergia európai kivezetéséről. Hasonlóképpen annak is utána lehet járni, hogy kedvenc kormányunk és a mögötte álló kormánypártunk egésze hogy viszonyul ezekhez a kérdésekhez a brüsszeli szavazásokon.

Snowdent jelölnék az EP emberi jogi díjára

2013. szeptember 19., 12:29 Módosítva: 2013.10.22 13:02
0

A Zöldek és az Európai Baloldal képviselői az amerikai titkosszolgálat megfigyelési módszereit leleplező, jelenleg Oroszországban tartózkodó Edward Snowdent jelölték az EP emberi jogi díjára.

A Szaharov-díjat 1988 óta ítéli oda az Európai Parlament az emberi jogokért küzdő aktivistáknak és szervezeteknek. 1999 óta a díjjal együtt pénz is jár, jelenleg 50 ezer euró.

Tavaly két iráni aktivista kapta a dijat, a korábban díjazottak között szerepel Nelson Mandela, Kofi Annan és Aung Szan Szú Kji, burmai ellenzéki vezető. A Szaharov-díj számos alkalommal szült diplomáciai konfliktust. EP-képviselők egy Teheránba látogató csoportja tavaly személyesen kívánta átadni a díjat az iráni rezsim elnyomása ellen küzdő aktivistáknak, amit az iráni rezsim kevéssé meglepő módon megtagadott. 2008-ban az Európai Parlament Hu Csia, kínai emberi jogi aktivistának ítélte a díjat, alig néhány nappal azelőtt, hogy az EP küldöttsége Kínába indult volna. A kínai fél azonnal lemondta a látogatást, és a történet éveken át beárnyékolta az Európai Unió és Kína kapcsolatait.

A 2013-as díjra Snowden mellett jelölést kapott egy 11 éves pakisztáni blogger, aki arról irt, hogyan zsákmányolta ki és nyomta el a nőket a tálib rendszer, két etióp újságíró, akiket cikkeik miatt börtönbe vetett a kormány, belorusz disszidensek egy csoportja, akik a fehéroroszországi választások elcsalása ellen tiltakoztak, valamint Erdem Gunduz, akinek a csendes álldogálásából egyszer csak tömegtüntetés lett az isztanbuli Taksim-téren. Jelölték még a CNN Freedom Project nevű sorozatát, amely leleplező riportokat közöl a modern kori rabszolgaságról, valamint 40 EP-képviselő Mihail Hodorkovszkijt terjesztette fel a díjra, aki épp 10 éve üldögél egy szibériai börtönben.

A legnagyobb balhét valószínűleg az okozná, ha Snowden kapná meg a díjat, a megfigyelési botrány ugyanis kellemetlen helyzetbe hozta az amerikai titkosszolgálattal együttműködő brit, német és francia hatóságokat is.

A Szahrov-dij jelöltjeiről először az EP Külügyi Bizottsága tart szavazást szeptember 20-án. A három legtöbb szavazatot kapó jelöltre már az összes képviselő szavazhat az EP októberi plenáris ülésén.

Félmilliárdért lobbizott a dohánygyár az EU-nál

2013. szeptember 10., 10:37 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Brüsszelben kilincsel a dohánylobbi, az európaiak egészségének kárára . Az EUrologus gyakorlati példával illusztrál.

Kiszivárgott dokumentumok szerint két év alatt másfél millió eurót (kb. 450 millió forint) költött a Philip Morris dohányipari óriásvállalat a szigorodó uniós jogszabályok elfogadásának késleltetésére – írta vasárnap a Guardian.
A lobbival az európai dohányzás-ellenes törekvéseket igyekeztek gyengíteni. Főleg azokra a szabályokra utaztak, amelyek az uniós intézmények által használt tanulmányok szerint a gyerekek és nők számára tennék kevésbé vonzóvá a cigarettázást. A másik fő törekvés az volt, hogy a dobozokon ne kelljen még nagyobb egészségügyi figyelmeztetéseket elhelyezni.

A másfél millió eurós összegből 161 embernek fizetett a vállalat akiknek az volt a dolguk, hogy EP képviselőkkel, asszisztenseikkel, tanácsadóikkal és más uniós hivatalnokokkal találkozzanak, beszéljenek és “javaslatokat”, adott esetben készre írt törvénymódosító tervezeteket adjanak át nekik.
A lobbisták célja az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottsága által készített javaslat felvizezése volt. Erről a múlt héten szavaztak volna.

Az EP tervezet kötelezővé tenné minden dohányterméken legalább a doboz első és hátsó oldalának háromnegyedét befedő képekkel, fotókkal ellátott egészségügyi figyelmeztetések elhelyezését. Emellett betiltanának minden ízesített dohányterméket, pl.a mentolos, vaníliás és az epres cigarettát. De nem lehetne többé slim cigit sem venni az európai dohányboltokban. Utóbbi javaslatokat kifejezetten a fiatalok védelmében vezetnék be, mert az ízes és a vékony cigik népszerűbbek a fiatal dohányosok között. Az irányelv-tervezet továbbá gyógyszerészeti szabályozás alá helyezné az e-cigarettákat, és árusításukat a gyógyszerekre vonatkozó szabályok szerint tenné lehetővé a jövőben.

A brüsszeli dohánylobbi ereje miatt aggódók azonban úgy látják, hogy a Philip Morris máris csatát nyert, azzal, hogy elhalasztották egy hónappal a javaslat szakbizottsági szavazását. Az indoklás szerint több időt kell hagyni az EP képviselőknek arra, hogy az összes álláspontot megismerjék. Ez az olyan transzparenciáért küzdő szervezetek szerint, mint a Corporate Observatory Europe szerint veszélyezteti a javaslat elfogadását.A jelenlegi litván soros EU elnökség ugyanis erősen támogatja az irányelv törekvéseit, míg az őket jövőre váltó görögök ellenzik a szigorodó dohánykontrollt. A halasztással a dohányipar mindenképpen jól járna, mert a szabályozás még a legenyhébb esetben is szigorodni fog.

Az EU-s statisztikák szerint évente 700 ezer ember hal meg dohányzáshoz köthető betegségekben.

A Philip Morris International konszolidált nettó árbevételének 28 százalékát az EU-s eladások adják, s a cég legprofitábilisabb részlege az európai. A kiszivárgott Philip Morris dokumentumok szerint a cég taktikája kifejezetten az irányelv elfogadásának késleltetése, miután tavaly nyáron a vállalat a siettetést - és a cég számára rossz részletek eltávolítását - elvetette mint lehetséges irányt. Tavaly júniusra a dokumentum szerint 233 EP képviselővel találkoztak legalább egyszer, de volt akivel 4-5 lobbitalálkozóra is sor került. Kiemelt célpont volt az Európai Néppárt és a jobbközép pártok honatyái, akiknek közel a felével beszéltek a Philip Morris emberei.

Ahogy azonban azt a profi érdekérvényesítők csinálják, a lobbisták szövetségeseket gyűjtöttek, és tudományos kutatásokat készítettek álláspontjuk alátámasztására. A cigaretta-lobbi kapcsolatokat épített a dohánytermesztés fenntartásában érdekelt agrár-szervezetekkel, valamint a kereskedelmi és üzleti érdekképviseletekkel is. Emellett "tudományos és gazdasági kutatásokat” rendeltek, álláspontjuk alátámasztására, illetve azért, hogy az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatósága körül negatív kampányt gerjesszenek.

A Philip Morris persze messze nem az egyetlen dohányipari szereplő, amely Brüsszelben lobbizik. Idén korábban amiatt aggódott a Tanács egyik munkacsoportja, hogy az Imperial Tobacco védett információk birtokába jutott. Szintén a dohánylobbi törekvései állnak a Save E-cigs Campaign mögött is, mely petíció aláírásával igyekszik az uniós jogalkotókat eltántorítani az e-cigaretta gyógyászati eszközzé nyilvánításától.

Jövőre baloldali áttörés lehet az EP-ben

2013. augusztus 30., 15:35 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Jövőre átrendeződhetnek erőviszonyok az Európai Parlamentben, és ez akár teljesen új irányt adhat az európai politikának. A baloldal 1999 óta először az Európai Parlament legnagyobb frakciójává nőhet, miközben a jobboldali Európai Néppárt lehet a jövő évi EP választás legnagyobb vesztese. Meggyengülnek a liberálisok, viszont rendkívüli módon megerősödhetnek az EU-ellenes, a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali politikai erők – ez olvasható ki a Policy Solutions kutatóintézet által mind a 28 tagállamra elkészített elemzésből.

Grafika: Policy Solutions

A kutatóintézet elemzése szerint, ha az uniós tagállamok legutóbbi közvélemény-kutatási adatait vesszük figyelembe, a jobb- és a baloldal fej-fej melletti küzdelméből, néhány mandátummal ugyan, de az utóbbi jönne ki győztesként. 1999 óta az európai mérsékelt baloldal (jelenleg az Európai Szocialisták és Demokraták Frakciója, amelynek tagja az MSZP) mindig másodhegedűs szerepre volt kárhoztatva a Fideszt is sorai között tudó Európai Néppárti Frakció mögött. Valószínű, hogy a baloldal erősödésének, és a jobboldal gyengülésének legfőbb oka, hogy a gazdasági válság kitörése óta az európai országok többségében a jobboldal vezetésével működtek azok a kormányok, amelyek számos népszerűtlen intézkedés meghozatalára kényszerültek. Ráadásul a fegyelmezett költségvetési gazdálkodást, a keresletélénkítő állami költekezés helyett a megszorításokat szorgalmazó jobboldali válságkezelés számos kritikát váltott ki az utóbbi időben például az Egyesült Államok, vagy a Nemzetközi Valutaalap részéről. Néhány nagy tagállamban, így Németországban, vagy Franciaországban a jobboldal ugyan megőrzi pozícióit, ám számos kisebb tagállamban jelentősen visszaszorul a legfőbb rivális, vagy a szélsőséges pártok javára.

Kép: Mayk/Presseurop

A 2014-es EP választás nagy vesztesei a liberálisok lehetnek, akik hosszú évek óta a mérleg nyelveként egyensúlyoztak az EP-ben, hol a jobb-, hol pedig a baloldallal társulva a szavazásokon. Szintén csökkenne a Zöldek frakciója, viszont jelentősen megerősödne a szélsőbalos képviselőket tömörítő Egységes Európai Baloldal, a keményen EU-ellenes Szabadság és Demokrácia Európája, valamint a politikai formációkon kívül rekedő szélsőséges (jellemzően szélsőjobboldali) erők. A mérsékelten euroszekptikusok Európai Konzervatívok és Reformerek Frakciója kb. ugyanolyan létszámban, de valószínűleg Bokros Lajos nélkül kénytelen folytatni (mellesleg az ő jelenlétét ebben a frakcióban a mai napig nem értjük).

Ahogy arra a Policy Solutions elemzése is felhívja a figyelmet, „a Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Bizottság elnöke párthovatartozásának reflektálnia kell az európai parlamenti választások eredményére, ezért baloldali parlamenti többség esetén 2014 őszétől az Európai Unió „kormányát” is baloldali politikus vezetheti.” Erre pedig a legnagyobb esélye az EP jelenlegi elnökének, a német Martin Schulznak van. Az európai politikai vitákban határozott, markáns álláspontot képviselő, rendkívül jól kommunikáló német politikus akár új lendületet is adhat az utóbbi években meglehetősen színtelenné váló Európai Bizottságnak. Sőt, ha a jelenlegi német és brit közhangulat nem változik érdemben a két országban idén, illetve jövőre sorra kerülő általános választásokig, akkor könnyen lehet, hogy Németországban megint nagykoalíció alakul, Nagy-Britanniában pedig a Munkáspárt veszi át a kormányrudat. Ezért egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a francia, illetve a kisebb tagállamokban megerősödő baloldali kormányokkal együttműködve jelentős változás következik be az EU gazdaságpolitikai irányvonalában.

EP választás 2014: Fidesz - 10, MSZP - 6, Jobbik - 4, E2014 – 1

2013. augusztus 30., 15:30 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

A 2014-es EP választáson a Fideszé lehet a magyar EP-képviselői helyek fele, de a baloldali Szocialisták és Demokraták Frakciója, amelynek tagja az MSZP is, 1999 óta először az EP legnagyobb politikai erejévé nőheti ki magát. A Policy Solutions az összes uniós tagállamban megnézte, hogy mi lenne az EP választások eredménye, ha most vasárnap tartanák őket.

Grafika: Policy Solutions

A Policy Solutions 28 uniós tagállam közvélemény-kutatási adatait összesítette, és ezek alapján megrajzolta a 2014-es európai parlamenti patkót. A kutatást két részben dolgozzuk fel, először a magyar, majd a következő cikkben az európai eredményekre koncentrálunk. A magyar EP-választási kampányt tovább színezi, hogy lehet, az EP-képviselőket az országgyűlési képviselőkkel együtt választhatjuk meg, 2014. május 25-én (hacsak a kormány nem szeretne néhány hét különbséggel 4 milliárd forintot kidobni az ablakon, igaz vannak erre utaló jelek is).

A magyar pártok közül, a Policy Solutions saját mérése szerint a jelenlegi pozíciókhoz képest a legnagyobbat a Fidesz-KDNP bukja (14-ről 10 hely), de még így is messze verik a mezőnyt.

Az MSZP a jelenlegi négyről hat képviselői helyre erősödik, a Jobbik plusz egy helyet szerez a mostani háromhoz, az E2014-PM pedig egyetlen helyet húzhat be. Az intézet úgy számol, hogy a Fidesz-KDNP marad az EP-ben második helyre szoruló Európai Néppárti Frakcióban, az MSZP pedig a legnagyobbra növő Európai Szocialisták és Demokraták Frakciójában.

Kép: Mayk/Presseurop

Az EUrologus azonban a Fidesz-KDNP néppárti tagságára nem venne mérget. A magyar kormánypárt a közelmúltban nyílt küzdelmet folytatott az EU-val, rendszeresen euroszkeptikus hangokat pengetett, ezért egyáltalán nem lennénk meglepve, ha 2014-et követően a fideszes-kádéenpés képviselők eggyel jobbra sorolnának, és a szoft-euroszkeptikus Európai Konzervatívok között kötnének ki. Ez azért is lehet vonzó alternatíva, mert a 10 fős kontingens a Néppártban ugyan erős, de inkább csak stabil második vonalas nemzeti delegációnak számít, még az ECR formációban a brit konzervatívok, és a lengyel konzervatív pártok után a harmadik erő lehet a Fidesz. Az MSZP helye nem kérdéses, bizonyosan maradnának az Európai Szocialisták és Demokraták Szövetsége nevű formációban.

Kérdés, hogy a Jobbik hova ültetné négy EP képviselőjét. EU-ellenes politikusokból a felmérés szerint nem lesz hiány 2014-től.

A Policy Solutions szerint több, mint száz olyan EP képviselő jut mandátumhoz, aki kisebb-nagyobb mértékben, de az EU gyengítésén fog fáradozni, és közel hetven kifejezetten xenofób, szélsőjobboldali képviselő lesz. Ez komoly lehetőséghez juttatja az EU lebontásán fáradozókat, ugyanis, ha képesek lennének frakcióba rendeződni, vagy a fontosabb szavazásoknál együttműködni, akkor az EP harmadik legfontosabb politikai erejévé válhatnának. Szélsőjobboldali frakció létrehozására egyébként már volt kísérlet a közelmúltban: 2007-ben Identitás, Tradíció, Szuverenitás néven hat ország szélsőjobbosai borultak össze, a formáció gerincét a francia Nemzeti Front és a Nagy Románia párt adta. Az együttműködés nem volt hosszú életű, 10 hónap alatt a frakcióban résztvevő pártok úgy összevesztek, hogy a társaság széthullott. Az egymás iránt táplált őszinte utálat valószínűleg 2014-től is akadályát képezi majd a szélsőjobbosok együttműködésének.
Végül az utolsó nyitott kérdés magyar szempontból, hogy a kutatásban jelzett egy E2014-PM-es képviselő vajon melyik frakcióhoz csatlakozik.

Információink szerint ez a dilemma már belső fórumokon is többször felmerült, de döntés egyelőre nem született. Nehéz is jó döntést hozni ebben a kérdésben. Ha az E2014-PM a szocialista frakcióhoz csatlakozna, akkor először az MSZP által keltett ellenszelet kellene legyűrniük, amire valószínűleg most nincs kapacitás. Ha más frakcióval kötnének együttműködést (liberális, vagy zöld), az olyan bélyeget sütne a pártra, amelyet inkább elkerülnének. Úgyhogy marad a kivárás.

Persze mindez csak előrejelzés, sőt 10 hónappal a választások előtt inkább csak politikai jóslás.Már csak azért is, mert még azt sem lehet biztosan tudni, hogy hány hely jut az Európai Parlamentben Magyarországnak a jelenlegi 22-höz képest. A horvát csatlakozás, illetve a Lisszaboni Szerződés által bevezetett plafon (750+1 fő) miatt 2014-től csökkenni fog néhány tagállam képviselői létszáma, és mivel a magyar helyek száma az ország lakosságához képest még mindig magas, szinte biztos, hogy legalább egy helyet veszteni fogunk. A kampány csak ősszel indul be igazán, és ki tudja, hogyan változik a magyar pártok megítélése jövő májusig. A Policy Solutions ezért ígérete szerint 2014. áprilisában újra elkészíti az európai körképet, amely már a jelenleginél pontosabban mutatja majd a várható eredményeket.

Következő cikkünkben a többi európai ország eredményeit vesézzük ki, és vad jóslásokba bocsátkozunk az uniós vezetők személyét illetően is.

Megvan a zöldek titkos fegyvere: a rejtélyes medve

2013. július 11., 11:29 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Az EUrologus leleplezte a magyar kormány elleni zöld összeesküvés titkos csodafegyverét!

Az EUrologus a minap gyanútlanul bolyongott az Európai Parlament brüsszeli épületében. Még alig voltak az épületben. A múlt heti strasbourgi plenáris ülés kifárasztotta a társaságot. Mert ugye ott volt a méltán híres-hírhedt Tavares-jelentés, de azért az EP-képviselőknek más dolguk is volt: például az uniós költségvetésről szóló állásfoglalás, az amerikai megfigyelési botrány vitája, és annak hatása az USA-EU szabadkereskedelmi tárgyalásokra, az emissziós kvótarendszer sorsa, a lett euró, az OLAF megreformálása, az ír elnökség búcsúztatása, a litván elnökség köszöntése - csak, hogy párat említsünk.
A kihalt épületben kóborolva a Magyarország-ellenes nemzetközi összeesküvés egyik idegközpontjába, a "zöldek folyosójára" tévedtünk, ahol ezt találtuk.

A fideszesek rémálmait megtestesítő kétméteres zöld medveszörny szemeiben azonnal felfedeztük a magyarok felé megnyilvánuló izzó gyűlöletet. Éreztük, hogy megpróbál tudatunkba hatolni, és elfojtani a a genetikailag belénk kódolt szabadságvágyat, hogy megpróbál minket is a zöld medvebirodalom silány kis alattvalójává tenni.

Azonnal megértettük, hogy milyen kegyetlenül nehéz lehet a magyar kormánynak, és a zöld medve hatalmával nap, mint nap szembesülő fideszes EP-képviselőknek.

Ahogy óvatosan hátráltunk és kivontuk magunkat a fenevad bűvköréből, megpróbáltuk kideríteni, hogy ki kezelheti a fegyvert, és mikor várhatjuk bevetését. Egy unott asszisztens annyit közölt velünk, hogy "biztos valami kampányhoz kell". Szóval kampány, azaz hadjárat, tehát az ország lerohanásának terve készülődik, a zöld medve vezetésével.

 

A fényképes dokumentációt eljutattjuk Szaniszló Ferencnek az Echo TV műsorába, hogy hitelesen tájékoztatni tudja a magyar közvéleményt.

Újra vízum kell a balkániaknak?

2013. július 9., 15:40 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Véget érhet a Kánaán a balkáni országokból az EU-ba utazók számára, miután megállapodás született a vízumkötelezettség ideiglenes visszaállításának lehetőségéről.

Tavaly novemberben írtunk róla, hogy hat uniós tagállam gyorsított eljárásban kérvényezi a nyugat-balkáni országokkal kötött vízummentességi megállapodás biztonsági klauzuláinak elfogadását és alkalmazását.

Magyarán hogy a 2009-2010-es vízumkönnyítés ellenére Bosznia és Hercegovinával, Albániával, Szerbiával, Macedóniával és Montenegróval szemben visszaállítható legyen a rövid távú beutazás esetére is a vízumkötelezettség.

Utóbbival akkor élhetnek a tagállamok, ha tömeges illegális bevándorlás, menekült státusszal való visszaélés és egyéb biztonsági kockázatok fenyegetnék a Schengen-övezetet.

Az Európai Parlament és a tagállamok miniszterei között a napokban létrejött megállapodás alapján az Európai Bizottság saját hatáskörében dönthet arról, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén visszahozza a vízumkötelezettséget az érintett országok polgárainak. A liberális és jobboldali EP-pártok által támogatott javaslattal kapcsolatban igen kritikus a szlovén szociáldemokrata Tanja Faron, aki szerint a megállapodás elveszi az EP azon jogát, hogy megvizsgálja és véleményezze az ideiglenes korlátozásokra vonatkozó javaslatokat.
Szerinte ha elveszik az EP együttdöntési jogát a kérdésben, azzal “Pandora szelencéjét nyitják fel”, hiszen egyes tagállamokon nagy a nyomás, hogy korlátozzák a balkáni országokból a szabad beutazást.

Egy biztos, noha az EU-ban menedéket kérők nagy többsége a Nyugat-Balkánról érkezik, mindössze kevesebb mint öt százaléka kapja meg végül a menedékjogot. Vagyis a kérdésnek nagyobb a füstje, mint a lángja: inkább a nacionalista politika bevett eszköze, mint valódi fenyegetés az amúgy is durván elöregedő európai lakosságra és munkahelyeikre nézve.

Ennek ellenére igaz, hogy az Európai Menedékügyi Hivatal friss jelentése szerint 2012-ben rekord számú kérelmet adtak be a térségből, 49 százalékkal többet mint egy évvel korábban. A Nyugat-Balkánról tavaly összesen 53 ezer kérelem érkezett, míg globálisan 335 ezer ember szeretett volna az Unióban letelepedni.

Ráadásul remek médiahisztit lehetett csapni azon, hogy a szezonális trendeknek megfelelően októberben jönnének az EU-ba a legtöbben, illetve márciusban is egy nagyobb menedékkérő hullám indul Nyugat-Európa felé. A nyugati sajtó pedig előszeretettel ismételgeti, hogy többen akarnak a Balkánról az EU-ba jutni, mint Afganisztánból és Szíriából összesen.

Igaz az idézett jelentés arra is kitér, hogy Magyarországon és Olaszországban például nem nőtt a menedékkérők száma a vízummentes rezsim bevezetése ellenére.

Ezzel szemben a Schengenen kívüli briteknél a vízumkötelezettség fennmaradása ellenére jelentősen megugrott a balkáni menedékkérők száma.

A Parlament mindenesetre legkorábban szeptemberi plenáris ülésén szavazhatja meg hivatalosan a tárgyalódelegációja és a miniszterek tanácsa közötti megállapodást.

Bahamák, Dalli-gate, Csalás Elleni Hivatal

2013. július 4., 13:22 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Ismét a politika bizonyult erősebbnek az EU átláthatóbbá tételét célzó törekvésekkel szemben, igaz ezúttal legalább az utóbbi tábor is szerzett pontokat.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) reformjáról van szó, melyről hat év után végre sikerült megállapodnia az uniós intézményeknek. Az egy hónap múlva életbe lépő új szabályokról azonban még azelőtt alkudtak meg az európai jogalkotók, hogy nyilvánossá vált a szervezet éves jelentése, amely toronymagas hullámokat gerjesztett a témában. A jelentésben ugyanis “számos törvénytelenségről” esik szó, és bár nem nevesítik, hogy melyik eljárásban, de a brüsszeli korrupcióellenes folyamatokat követők számára egyértelmű, hogy a tavaly októberben lemondani kényszerült John Dalli egészségügyi biztos ügyéről van szó.

Az EP és a tagállamok képviselői közti megállapodás a reformokról az OLAF által vizsgálat alá vont személyek jogainak hatékonyabb védelmét és a szervezet vezetőjével szemben felügyelőbizottsága mandátumának erősítését célozzák. Az EP és az illetékes tagállami miniszterek közötti alku azonban azelőtt köttetett, hogy például kiderült: hogyan dolgozott Barrosoék keze alá a szervezet vezetője, Giovanni Kessler. Utóbbit ráadásul az EB szóvivője is megerősítette pár héttel ezelőtt, amikor elismerte: inkább a politika, mint rábizonyított magánérdekeknek lobbizás vezérelte döntésüket.

Az EP néppárti, konzervatív-reformista és zöld parlamenti csoportjai ezért a héten újabb módosítókkal igyekeztek szigorítani az OLAF-ra vonatkozó szabályokon. Utóbbiak elfogadása azonban a júniusi uniós intézményközi megállapodást semmissé válását jelentette volna, amelytől láthatóan fázott az EP többsége és a többi intézmény is. Szerdán végül az EP plenáris ülésén rendkívül szoros 382 igen, 247 nem mellett elvetették a további módosítókat, melyek minősített többséggel történő elfogadásához 383 szavazat kellett volna.

Összességében tehát erősödött ugyan a OLAF működésének és döntéseinek átláthatósága, viszont igen keserű szájízzel távozott például a téma parlamenti felelőse.

Ingeborg Grassle sajtóközleményében nyíltan az OLAF vezetőjének fejét követelte a tavalyi botrány után. Ennél is messzebb mentek a zöldek, akik egyenesen Barroso lemondását szeretnék látni a Dalli botrány kapcsán.

Annyi azonban mégis Barroso védelme mellett szól, hogy a volt máltai biztos lobbibotrányának újabb napvilágot látott epizódja szerint Dalli a Bahamákon járt, és látogatása vélhetően összefüggésben állt a szigetet úgyszintén „meglátogató”, az ügyben gazdát cserélő korrupciós pénzekkel. Ezt a szálat pedig még csak most kezdi felgöngyölni az Európai Csalás Elleni Hivatal.

Orbán megvédte a magyarokat Európától

2013. július 3., 10:33 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Szomorú és abszurd nap volt a tegnapi az Európai Parlamentben.

Orbán Viktor ismét megjárta Strasbourgot, hogy megvédje a magyarokat a szerinte egyre birodalmibbá váló EU-tól, és bebizonyítsa az otthoni választóknak: a baloldal a liberálisokkal, a bankokkal, az energiszállítókkal, meg még ki tudja kivel (majd a kampányban meglátjuk) összeesküdött Magyarország ellen, hogy letörjék a rezsicsökkentést, és megbuktassák őt.

Jobbra el...

 

Orbán többször párhuzamot vont az Európai Unió és Magyarország egykori külső kommunista elnyomása közé, amelyből „a magyaroknak egyszer már elege lett.” Szerinte azok, akik ma megszavazzák a jelentést Magyarország és a magyarok ellenségei. Szavaiból azt lehetett kiérezni:

vigyázat, ha túlfeszítitek a húrt, akkor most is elegünk lesz a külső elnyomásból, aztán kalap-kabát, lelépünk.

Az esetleges véleménykülönbségek érzékeltetésével nem különösebben foglalkozott, igazi vezérként minden magyar nevében adta át ezt az üzenetet.

Család, nemzet, kereszténység - ezekkel a jelszavakkal próbálta magához édesgetni a konzervatív képviselőket (és választókat), miközben saját pártcsaládjában is rengeteg az olyan konzervatív, aki ezeket a fogalmakat már rég máshogyan értelmezi, mint ő. Például Franciaországban, Spanyolországban, Nagy-Britanninában és Németországban is legális a melegházasság.

Mindezek mellett még arra is futotta idejéből és szónoki tehetségéből, hogy ismét megmutassa Európának, micsoda gazdasági hanyatlásban van, miközben Magyarországon rakétaként tör felfelé az életszínvonal. Jó tudni ezt, meg azt is, hogy Orbán Magyarországon megvédi a zsidókat.

Megnyugodhatunk, mert akit ő a szárnya alá vesz, annak bántódása nem eshet.

Jobbra el...

Orbán arról is biztosította az európai képviselőket, nem hagyja, hogy Brüsszelből Moszkva legyen, az EU-ból pedig birodalom. A „független európai nemzetek közössége” mellett tört lándzsát, és ezzel gyakorlatilag meg is kezdte a kivonulást az Európai Néppártból. Nem lepődnénk meg, ha a 2014-ben felálló Európai Parlamentben a Fidesz már a konzervatív, enyhén euroszkeptikus Európai Kozervatívok és Reformerek formációban folytatná.

 

Orbán vs. Európa – 3. Előzetes a délutáni EP vitáról

2013. július 2., 09:45 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

A nyári szünet előtti utolsó összecsapásra készülődik Orbán Viktor az Európai Unió általa balliberálisnak nevezett erőivel. Az Európai Parlament ma délután harmadik alkalommal vitázik a kormányfő jelenlétében a magyar demokratikus helyzetről, holnap pedig szavaz a magyar demokrácia helyzetével foglalkozó a Tavares-jelentésről.

Az EP jelentéstevője, Rui Tavares

 

Az EP tavaly februárban döntött úgy, hogy készüljön egy részletes jelentés arról, összeférhető-e az Orbán-kormány által végrehajtott nagyszabású, és számos nemzetközi fórum által erősen bírált alkotmányos átalakítás az EU alapértékeivel. A portugál zöldpárti Rui Tavares kritikus hangvételű tervezete két hete jelentős néppárti tartózkodás mellett simán átment az alapjogi szakbizottságon. Ez akkor igen kellemetlen volt a Fidesznek, tekintve, hogy az Európai Néppárt az ő pártcsaládjuk, amely eddig következetesen kiállt mellettük.

A plenáris elé kerülő jelentéstervezet semmilyen szankcióval nem fenyegeti Magyarországot, de azt rögzíti, hogy voltak és maradtak is aggályok, amiket kezelni kell. Arról, hogy be kell-e indítani a hetes cikk szerinti eljárást, majd egyszer valamikor a házbizottság tagjai dönthetnek.

Ma délután maga Orbán Viktor védi meg a megvédeni valót Strasbourgban az ellene szövetkező balliberális, zöld, kommunista és nagy valószínűséggel néppárti, valamint a tőlük még jobbra álló konzervatív politikai erőktől. A jobboldalon is sokaknak elegük van Orbán Viktorból, vagy - ahogy fogalmaznak - "szeretnének még tükörbe nézni". Orbán minden bizonnyal nem is nekik, hanem az otthoni közönségnek beszél majd: akit nem érint a trafikmutyi, biztosan megelégedve nézi a tévében, ahogy Orbán Viktor visszaszól az izgatott Daniel Cohn-Benditnek, vagy a libsi Guy Verhofstadtnak.
Az eredményt már úgyis tudjuk: Viktor a győztes, Európa meghátrál a kemény érvektől.

Azonban nem csak Orbán Viktor kormányfő használja fel az eseményt némi kampányolásra. A liberálisok is belekezdtek a jövőre esedékes EP-választási felkészülésbe. Ezért eleve egy keményebb jelentéstervezettel jelentkeztek eredetileg, amelyben konkrét utalás szerepelt volna a szankciók bevetésére. Ennek azonban nem volt támogatottsága már a szakbizottságban sem.

 

Az EP jelentéstevője, Rui Tavares

 

A frakcióvezetők mellett egy csomó képviselő is fel fog szólalni a vitában, ki jobban, ki kevésbé érti, ismeri Magyarországot. Kettős mércéről viszont már nem lehet szó: Magyarország után Bulgáriáról vitatkoznak a képviselők néppárti kezdeményezésre, ugyanis ott a szoci kormány tűnik nagyon gáznak.

Az Európai Bizottság is beszáll a csatába, a vitára állítólag a legkeményebb arcokat küldik, Jose Manuel Barroso elnököt, és a kormányfő személyes kedvencét, Viviane "nem ismerem Bajnait" Redinget. Aki tehát kiváncsi az Orbán-Barroso-Reding lézerkard-csatára, délután háromkor mindenképpen üljön tévé-, vagy netközelben.

 

 

Merkel kifestőkönyvvel szórakoztatta magát az EU-csúcson

2013. június 28., 20:15 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Kép: EP

 

Ez most nem az a csúcs volt, ahol meg kellett menteni Európát. A szeptemberi német választások miatt most semmi fajsúlyosról nem lehetett döntést hozni.

David Cameron brit kormányfő el is hozott magával egy kifestőfüzetet, amiről egyébként nemrég az EU-t nem igazán szívlelő Daily Telepraph írt. A füzetke Mr és Mrs MEP-ről, azaz parlamenti képviselőről szól, akik lerepülnek Strasbourgba a plenáris ülésre, limuzin szállítja őket, jól esznek, és egy asszisztens, egy futár és egy postai dolgozó kell ahhoz, hogy az EP-n belül elküldjenek egy levelet A-ból B-be. Cameron azért vitte be a 7 éven aluli gyerekeknek négy nyelven készült füzetkét, hogy bebizonyítsa, ha ilyen hülyeségekre tud az EP költeni, akkor még igazán van hely arra, hogy csökkentsenek az EU büdzséjén.
Cameron előszeretettel harcol a kisebb uniós költségvetésért, mondván, a tagállamokban is meg kellett szorítani.

A füzetke Angela Merkel német kancellár kezébe is eljutott a tanácsülésen. Ő állítólag először azt hitte, ez az EP képviselőket lejártó poén. Cameron szólt neki, hogy épp a parlament által kiadott népszerűsítő füzetet forgatja. Merkelnek annyira megtesztett a dolog, hogy kért a brit kollégától egy saját példányt.
Brit diplomaták szaladgáltak a brüsszeli éjszakában, hogy beszerezzenek a csodából 30 példányt, és minden uniós állam- és kormányfő kezébe nyomtak egyet.

Cameron a csúcs utáni sajtótájékoztatón elmondta: a többieket sokkolta a kifestős füzet. Először mindenki azt hitte, hogy a Telegraph találta ki az egészet, de sikerült meggyőznöm őket, hogy ez bizony valódi, botrányos pénzpazarlás, és elég szexista is, mert Mrs MEP csak este hatig dolgozik, hogy elmehessen bevásárolni. Mr MEP ellenben 6:40-ig dolgozik a füzetben - mondta Cameron később.
 

A parlamentben egyébként 6200 közalkalmazott dolgozik,


teljes munkaidőben a Telegraph szerint, több ezer asszisztenst és adminisztrátort fizetnek az évi több mint egymilliárd eurós büdzséből. A füzetkét 15 ezer példányban adta ki az Európai Parlament, amit a nyílt napon osztogatnak.

 

Hát ennyire volt érdekes ez a mostani EU-csúcs! Az EUrologus kellemes hétvégét kíván!

Kép: EP

Fergeteges: Járóka lenyomta Tavarest!

2013. június 26., 15:56 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Kétharmad ide vagy oda, azért mégis a legszebb öröm káröröm. Tegnap este adták át a Parlament Magazin által alapított Év EP Képviselője díjakat nagyon sok kategóriában, és ma megérkezett az erről szóló sajtóközlemény. Az igazságügy és állampolgárság kategóriában Járóka Lívia elhappolta a díjat Rui Tavares elől, akit a Fidesz EP delegációja még jól le is baloldalizott sajtóközleményében, pedig szegény olyan zöld, mint a levelibéka.

A szintén fideszes Kósa Ádám a foglalkoztatási és szociálpolitikai területen a fideszes közlemény szerint „nehéz mezőnyben” aratott győzelmet az EP egyik quaestora, azaz magas rangú tisztviselője ellen. Figyelemmel arra, hogy a quaestorok döntenek arról például, hogy hány látogatót hozhatnak a képviselők a parlamentbe, mikor szerezzenek be új autókat a régiek helyett, és kik rendezhetnek állófogadást az épületben, ez valóban lehengerlő teljesitmény.

A diadalmas közlemény retorikai fordulatai felett érzett derültségünk mellett természetesen gratulálunk a díjazottaknak. Járóka Lívia az európai romák helyzetének előmozdítása, Kósa Ádám pedig a fogyatékosok jogainak képviseletéért végzett munkájáért kapta az elismerést. Ennyit pont elég lett volna leírni.

Simán átment a Tavares jelentés

2013. június 19., 14:33 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

31 igen, 19 nem és 8 tartózkodással ment át a Tavares-jelentés az Európai Parlament alapjogi bizottságának ülésén. A lényegi következtetés benne marad:

a nagy átalakítás, az alkotmánymódosítások nem összeegyeztethetők az uniós szerződés kettes cikkében foglalt alapértékekkel (emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség stb....) és ez a trend a cikk súlyos megsértésének veszélyét eredményezi.

Ez a megállapítás azért fontos, mert bármilyen eljárásnak, legyen az hetes cikk, atombomba, vagy összevont szemöldökű megfigyelés, ez lehet a jogi alapja.

 

Az EP jelentéstevője, Rui Tavares

A másik lényeges pont, hogy az Elnökök Konferenciája, azaz Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és a frakciók vezetői dönthetnek arról, hogy szükség van-e a hetes cikk szerinti eljárásra, miután elemezték a magyar kormány válaszait a jelentésben foglalt ajánlásokra.

Az ajánlások végrehajtását pedig egy az uniós intézményekből álló bizottság ellenőrzi majd.

Új elem, hogy a jelentés arra kéri a magyar kormányt, kérje fel a Velencei Bizottságot és az EBESZ-t (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), hogy vizsgálja meg az új választási szabályokat, sőt, hívjon választási megfigyelőket Magyarországra - ami példátlan lenne egy uniós tagállamban.

Az ajánlások egyébként megmaradtak, így például az, hogy csökkentsék a sarkalatos törvények számát és garantálják az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A Fidesz módosítóit rendre leszavazták.

A végső szavazás eredménye is árulkodik: nyolcan tartózkodtak, ami azt jelenti, a konzervatív oldalon sem aratott siker a magyar kormány lobbihadjárata. A szavazás titkos, de az EUrologus spekulál. Annyit tudunk, hogy két, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez tartozó képviselő tartózkodott. Már csak az a kérdés, ki a másik hat. Gál Kinga, fideszes EP képviselő az ülés után azt közölte, 4 néppárti tartózkodott, de más forrásból hatról hallottunk.
Ráadásul úgy halljuk, hogy az északi és a nyugati-európai néppárti EP képviselők  - akik  finoman szólva nincsenek elájulva Orbántól - egyre kevésbé hajlandók a Szájer József által diktálni próbált (és Győri Enikő által megtámogatott) irányt elfogadni.

A belső néppárti lázongás Orbánék ellen állítólag elérte azt a szintet, hogy például az egész német néppárti képviselőhad szabad kezet kapott a szavazáson, és szabadon szavazhatnak majd akkor is, amikor a jelentés a plenárisra kerül.

A mai szakbizottsági szavazás egyébként egy Morvai-performanasszal kezdődött. A jobbikos szőkeség nehezményezte, hogy csak hajnalban kapták meg a módosítókat, és így szerinte pont a Tavares-jelentésében kifogásolt magyar törvénykezési tempót diktálják az EP-képviselőinek is. Szóváltásba keveredett a levezénylő szoci elnökkel, aki lefasisztázta a jobbikos képviselőt, majd mindketten üvöltöztek egy jót. Morvai kirakott egy “EU dictatorship” feliratú szöveget maga elé, melyet aztán leszedettek vele. Akkor bezzeg nem hőbörög a mélymagyar honanya amikor az EP-től a fizetését kapja- dörmögi európaira vágott magor bajsza alá az EUrologus.

Elmúltnyolcév és Őszöd a Tavares-jelentés módosítói között

2013. június 6., 17:13 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Az EP jelentéstevője, Rui Tavares

Megvitatták a Tavares-jelentéshez érkezett 551 módosító-javaslatot az Európai Parlament állampolgári jogok, bel- és igazságügyi szakbizottságában. A történetet közelről figyelők valószínűleg már maguktól, fejből meg tudnák írni az ilyen viták forgatókönyvét, a politikusok annyira kiszámíthatók. Az egyetlen meglepetés az volt, hogy Rui Tavares, a portugál zöldpárti jelentéstevő belenézett a nemzetbiztonsági törvénybe is, mert szerinte az több szempontból is aggodalmat kelt. Ezért kért egy hivatalos fordítást a kormánytól.

Rui Tavares azt is elmondta, nem érti, miért támadja több módosító a jelentés alapvetéseit, például az uniós alapértékek felsorolását. Frank Engel luxemburgi néppárti képviselő erre úgy felelt, hogy ezek evidenciák, nem kell állandóan felsorolni őket, mert akkor olyan, mintha azt sugallnánk, hogy Magyarországon már nem is léteznek.

Ahogy várható volt, a szocik és a liberálisok elmondták, hogy szerintük nincs gond azzal, hogy a jogállamiságot szemügyre veszik Magyarországon, és ez nem kettős mérce, egyszerűen a felmerülő kérdésekre, aggályokra keresik a választ. A svéd liberális Cecilia Wikström a hetes cikk elindítása mellett érvelt, mondván mikor használnánk, ha nem most! Többen is kikérték maguknak azt, hogy a magyar kormány úgy kezeli az ügyet, mintha támadás alatt állna a balliberális oldal részéről.

Mint várható volt, Járóka Lívia EP-képviselő ismét megvédte a kormány romapolitikáját: úgy tűnik, ha a magyar kormányt antiszemita, vagy romaellenes vád éri, Járóka dolga megnyugtatni arról a nemzetközi közvéleményt. Így derült ki, hogy a romák sokkal jobban érzik magukat most Magyarországon, mint az elmúltnyolcévben. Gál Kinga fideszes EP-képviselő pedig ismét elmondta, hogy hemzsegnek a tárgyi tévedések a szövegben, és hogy még senki sem tudott felmutatni egyetlen egy jogsértést sem Magyarországon. Nem mellékesen hozzáfűzte, hogy a szakbizottságnak egyáltalán nincs felhatalmazása kötelező ajánlásokat megfogalmazni a magyar kormány számára olyan kérdésekben, amelyek a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartoznak.

Az 551 módosító jó részét egyébként Gál Kinga fideszes EP-képviselő nyújtotta be, de szorgosan módosítgatna Sógor Csaba RMDSZ-es, és Bauer Edit szlovákiai MKP-s képviselő is. Maga Tavares is nyújtott be módosítót, főleg pontosításokat, például a magyar fél kérésére javította, hogy az alaptörvényt nem egy hónap, hanem - pardon - 35 nap alatt fogadta el az Országgyűlés.

Ha az EUrologus-olvasó azt hinné, hogy egy ilyen tervezet, és a hozzá érkezett több mint 260 oldalnyi módosító unalmas, akkor téved. Rengeteg gyöngyszemet találni a módosítók között, ezeket gyűjtöttük most ki, természetesen a teljesség igény nélkül:

Gál Kinga betenné a jelentésbe, hogy

"mivel 2006 szeptemberében – azután, hogy kiszivárgott Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök felszólalása, amelyben bevallotta, hogy a választási kampány idején a szocialista kormány adatokat hamisított meg az ország tényleges gazdasági helyzetének elleplezése céljával, és kijelentette, “hazudtunk reggel, éjjel meg este, hogy megnyerjük a választásokat” – az EU semmilyen intézkedést sem tett, hogy beavatkozzon, és mivel az EP baloldali blokkja azt is megakadályozta, hogy ezt a kérdést az Európai Parlamentben fel lehessen vetni;"

és

"mivel 2006 szeptemberében és októberében emberek ezrei tüntettek folyamatosan Budapest utcáin a szocialista kormány ellen, és e tüntetéseket a rendőrség brutálisan leverte; mivel az emberi jogok súlyos megsértésére tömeges számban került sor békés tüntetőkkel szemben; a kormány utasítására fellépő rendőri egységek a legalapvetőbb jogokat és az emberi méltóságot megsértve, minden elismert európai értéket lábbal tiporva ártatlan polgári személyeket és több újságírót megvertek, megkínoztak és jogtalanul fogva tartottak; és mivel ezekben az esetekben az Európai Parlament hallgatásba burkolózott;"

és

"mivel a Portik–Laborc-ügyben cáfolhatatlan bizonyítékra derült fény, amely tanúsítja, hogy 2010 előtt, a szocialista kormányzás alatt a titkosszolgálat szoros kapcsolatban állt és együttműködést folytatott a magyarországi szervezett bűnözés legismertebb szereplőivel, többek között azzal a céllal, hogy az akkor ellenzékben lévő FIDESZ hitelét lerombolja, és megakadályozza sikerét a küszöbön álló 2010-es választásokon;"

Pelczné Gáll Ildikóval karöltve pedig ezt:

"mivel a szocialisták és a liberálisok 8 éven át tartó, katasztrofális következményekkel járó kormányzása idején, 2002 és 2010 között Magyarország államadóssága a GDP 53%-áról annak 80%-a fölé emelkedett, és emiatt Magyarország volt az EU első tagállama, amely 2008-ban, a gazdasági válság kezdetén az IMF-hez folyamodott segítségért."

Hankiss Ágnes EP-képviselő pedig nemes egyszerűséggel: "Javaslom, hogy a teljes jelentést vonják vissza és vegyék le a napirendről."

Aki kedvére böngészne, itt tegye (egyelőre csak angolul és franciául).

Következő lépésben Tavares a pártokat képviselő "árnyék-jelentéstevőkkel" együtt megpróbál kidolgozni egy kompromisszumos szöveget, amiről két hét múlva szavaznak. Utána, júliusban kerülhet a szöveg az EP plenárisa elé.

HIV-vel élő indiai nők elől menekült volna a fideszes EP-képviselőnő?

2013. május 17., 13:00 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Botrány körvonalazódik az Európai Parlamentben, amelyben a fideszes Gál Kinga is érintett. Két hete EP-képviselőkből álló delegáció járt az indiai Kalkuttában.

A hivatalos program keretében ellátogattak egy kalkuttai kórházba, ahol HIV-vírussal fertőzött nőket kezelnek. Pontosabban szólva csak a delegáció fele volt jelen, ugyanis a néppárti lengyel Lena Kolarska Bobinska, a fideszes Gál Kinga, és a szinté a jobboldali pártcsaládból való német Birgit Collin Langen az érkezes után rögtön le is léptek a helyszínről.  A vádak szerint azért, mert attól tartottak, hogy elkapják a HIV-vírust, és inkább elmentek shoppingolni.

A képviselők tagadjak a vádakat. Azt állítják, hogy a kórházban más, egzotikus betegségekkel kezelt betegek is voltak, és nem a HIV-fertőzés, hanem a közelebbről meg nem nevezett trópusi nyavalyák késztették menekülésre őket. Hogy pontosan mi, azt nem lehet tudni, így azt se, hogy az indiai utazáshoz elrendelt fél tucat kötelező védőoltás vajon immunizálta-e őket a veszélyekkel szemben. A képviselők viselkedése azért is kifogásolható és váltott ki megrökönyödést az EP-ben, mert a HIV Indiában máig stigmának számít és éppen ez ellen igyekezett volna tenni a delegáció látogatása szimbolikusan.

Ráadásul a képviselők ellen emelt panasz szerint a három politikusnő a többieket a kórházban hátrahagyva felült a delegációt szállító 50 fős buszra, és vásárolni indult a városba. A távozók válasza erre az, hogy a vásárlásra csak a hivatalos programban szereplő időpont után került sor, a delegáció programja azonban megcsúszott, egyébként is meleg volt és fáradtak voltak.

A panasz az EP politikai vezető testületnek (Elnökök Értekezlete) csütörtöki ülésének napirendjén szerepelt, ahol Martin Schulz EP-elnök ígéretet tett az eset kivizsgálására. Az ügyre június 6-án a következő ülésen térnek vissza.

Az EUrologus megkereste az ügyben a Fidesz EP frakcióját, választ a képviselőasszony irodája később ígért, melyet mihelyt megkapunk közölni fogunk.

UPDATE: Gál Kinga, másik két érintett párttársával tisztázó levelet hozták nyilvánosságra, mely szerint: egy kis szobában találkoztak a kórház illetékeseivel, melybe csak a betegek zsúfolt váróján áthaladva lehetett bejutni. Állításuk szerint a látogatásuk a kórházban másfél órán át tartott és csak azért döntöttek végül a hirtelen távozás mellett mert, megbeszélt találkozójuk egy orvossal késett és a látogatott SAAHTI projekt jogi tanácsadójával elmaradt.

Szanyi lakást keres Brüsszelben

2013. május 8., 11:08 Módosítva: 2013.10.21 16:00
0

Brüsszelbe látogatnak az élúttörők

A jövő évi EP választások előjátékaként az MSZP elnöksége kedden este felsorakozott Brüsszelben, és kétnapos látogatáson paroláz a bajtársakkal az internacionáléban. A 25 tagú delegációban az összes aktuális szocialista nagyágyú ott van, úgy, mint a következő EP lista vezetőjeként emlegetett Szanyi Tibor, Mesterházy Attila pártelnök, Botka László választmányi elnök, Bárándy Gergely, Horváth Csaba alelnök, vagy a szintén EP képviselő jelöltként emlegetett Újhelyi István.

Az EUrologus kissé értetlenül áll a látogatás időzítése előtt. Alig pár hete ugyanis Brüsszelben járt Mesterházy és végig is látogatott hat uniós biztost. A biztosok ezúttal kimaradnak, ahogy halljuk azért, mert az MSZP a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy az Unió végrehajtó testületét akarná befolyásolni a magyar ügyekben. Persze ettől még nem lesz nehéz ezt a látszatot kelteni, főleg úgy, hogy tegnap mutatták be az Európai Parlamentben a magyar helyzettel foglalkozó jelentéstervezetet, amelynek kapcsán a Fidesz rögtön nemzetköziballiberálisösszeesküvést kiáltott. És akkor tessék, egyet alszik az ember, és tényleg itt vannak a szocialisták, falatozzák a langusztát, meg a crème brulé-t a külföldi bajtársakkal. Ráadásul a kedd esti bemelegítő vacsorán egyesek kamuflázsba burkolva felismerni vélték Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős magyar uniós biztost is.

Az úttörő kirándulócsapat ma meglátogatja Györkös Pétert, Magyarország EU-hoz rendelt nagykövetét, ebédel egy jót Martin Schulz EP elnökkel, végül találkozik a brüsszeli szoci frakció elnökségi tagjaival. Bár úgy hallottuk kevesen érnek rá, de biztosan ott lesz például Hannes Swoboda, az S&D EP frakcióvezetője.

Az EUrologus azon körkérdésére, hogy mi a vizit valódi célja, eltérő válaszokat kapunk. Egyesek szerint Tabajdi Csaba, Göncz Kinga, Herczog Edit és Gurmai Zita a négy magyar MSZP-s EP képviselő a legjobb arcukat igyekeznek mutatni az otthoni párttársaknak, akiktől jövő évi EP választási lista helyezésük alapvetően függ. Kérdés, hogy a magyar politikai iszapbirkózásból a ritka brüsszeli napsütésbe toppanó hazaiak közül hányan éreznek majd hirtelen csillapíthatatlan elhivatottságot az európai politizálás iránt. Az óvatosabb hangok szerint persze erről szó sincs, csak politikai egyeztetések, és a 2014-es EP kampány átbeszélése zajlik. Hiszi a piszi.

Megvan a Fidesz válasza az EP jelentésére

2013. május 7., 16:55 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

A Fidesz nem késlekedett, és délután máris újabb szóvirágokkal, és őrületes képzetekkel támadta meg az először az EUrologuson nyilvánosságra hozott jelentéstervezetet, amelyet az Európai Parlament egyik szakbizottságában kezdenek megvitatni kedd délután.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának sajtóközleménye szerint a dokumentum egy precedens nélküli, balliberális politikai ultimátum, amely direkt utasításokat ad a magyar polgárok által választott Országgyűlés részére, az országot pedig tulajdonképpen nemzetközi gyámság alá helyezné. "Ez az eljárás példátlan és szembe megy az Európai Unió alapvető elveivel" - áll a fideszes újbeszél-gyár újabb gyöngyszemében.

A Fidesz EP-delegációja szerint a dokumentum nem más, mint a jövő évi európai parlamenti választási kampány baloldali nyitánya, egy példátlan politikai ultimátum Magyarország számára. A kormányzati érvelés szerint a jelentés megkísérli átvenni a magyar polgárok által választott Országgyűlés szerepét és ez nem más, mint Magyarország alkotmányos gyarmatosításának kilátásba helyezése.

Nem meglepő, hogy a delegáció teljes egészében elfogadhatatlannak tartja a jelentést, "mind annak hazugságokon, tévedéseken és csúsztatásokon alapuló megállapításait, mind annak sértő stílusát." Kár, hogy ezt a részt sem fejti ki a közlemény, ugyanis pont a stílussal nem lehet gondja a Fidesznek. Minden kormányzati érzékenységre próbált reagálni a szöveg, és Magyarország érdemeit a demokráciáért folytatott küzdelemben, vagy az uniós szerződés alapértékekkel foglalkozó 2. cikkének szövegezésében mind megemlíti.

Az sem meglepő, hogy a delegáció elutasítja Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mércét. "A dokumentum olyan elemeket kér számon a magyar Országgyűlésen, amit más országoktól az Európai Parlament nem követel meg" - hivatkozik a közlemény. Naná, mert máshol nem írták át az egész alkotmányos berendezkedést pár hónap alatt az ellenzéki erők marginalizálásával, folyamatosan alakítva úgy, hogy a hatalom a kormányzó pártnál koncentrálódjon. Ezzel együtt a jelentés is kitér rá: minden tagállamtól számon kell kérni a jogállamiság betartását, és a jelentéstervezet ajánlásokat is megfogalmaz az uniós tagországoknak.

"A fideszes európai parlamenti képviselők mindent meg fognak tenni, hogy ez az igazságtalan, a magyar Országgyűlés jogkörét korlátozó, a magyar polgárok méltóságát sértő dokumentum ne kerülhessen elfogadásra" - gyönyörű mondat ez, különösen a "kerülhessen elfogadásra" fordulat a legszebb magyar nyelvi hagyományokra emlékeztet minket. De tudják még fokozni is: "A képviselőcsoport nevében Gál Kinga írásban kezdeményezte, hogy a jelentés tárgyalása mindaddig kerüljön felfüggesztésre, amíg a dokumentum nem tér ki a többi uniós tagállami gyakorlatokra a jelentésben vizsgált kérdéskörökben." Igen ám, de a vizsgálatra felszólító EP-határozatban csak Magyarország szerepelt.

Megpróbálják sarokba szorítani a szocikat is: "A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ezúttal felszólítja a magyar szocialista EP-képviselőket, hogy ne támogassák a jelentést és mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a szocialista frakció is álljon ki a dokumentum támogatása mögül." Valószínűleg, ha nem így tesznek, kénytelenek lesznek azzal a tudattal élni, hogy minimum hazaárulók - gondolná az EUrologus egy képzelt Fidesz képviselő archetípusának agyából szemlélve a leírtakat.

Az Európai Néppárt tagjainak többsége valóban elutasítja azt, hogy a nemzetállam szuverenitásba bármilyen szinten belenyúljon az EU ott ahol erre nincs közvetlen felhatalmazása. Nem hiába erre játszik rá a Fidesz, de kérdés, hogy az Orbán-rendszertől émelygő európai néppártiak mit gondolnak minderről.

Megszereztük Orbán brüsszeli bizonyítványát

2013. május 7., 06:00 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Az EP jelentéstevője, Rui Tavares
"Haza csak ott van, hol jog is van." A hetes cikkely első bekezdésének életbe léptetését javasolja bizonyos feltételekekel az a jelentéstervezet, amelyet az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága készít Magyarországról. A javaslatot kedden mutatja be Brüsszelben a portugál jelentéstevő, a zöld párti Rui Tavares.


  • Az EP jelentéstervezete szerint a nemzeti konzultáció vicc volt

  • Egypárti az alkotmány és hiányzott a társadalmi párbeszéd az elfogadásakor

  • Gyakorlatilag visszavonatná a negyedik alkotmánymódosítást

  • A kormány saját menetrendjét az uniós intézmények tartatnák be

  • A kényszernyugdíjazott bírákat és az AB jogait is rehabilitálná

  • Mindez persze még tervezet, több száz módosítás érkezhet az EP képviselőktől


Az EUrologus birtokába került dokumentum (délutántól elérhető itt, és élőben nézhető a vita 16.45-től itt) több ajánlást is tesz a magyaroknak, amelyek megvalósításáról a magyar kormánytól kérnek menetrendet. A szövegben foglaltak betartását az Európai Parlament jelentéstevője (Tavares), az Európai Bizottság valamint az Európai Tanács egy-egy delegáltja ellenőrizné. Amennyiben úgy értékelnék, hogy nem felel meg a magyar kormány a menetrendnek, akkor javasolnák a 7.1 cikk beindítását.

 

Meglendítik a furkósbotot

"Haza csak ott van, hol jog is van" - idézi az EP jelentéstervezet Petőfi Sándort egy suta angol fordításban is (There is no homeland where there are no rights). A 31 oldalas dokumentum részletes áttekintést ad arról, ki és miért vizsgálta eddig a magyar alkotmányosságot, és milyen aggályok merültek fel. Rui Tavares jelentéstevő ügyelt arra, hogy méltassa Magyarország úttörő szerepét a demokratikus átalakulás során, és hangsúlyozza, a tagállamok olyan alkotmányt írnak, amilyet csak akarnak, egészen addig, amíg az megfelel a 2. cikkben foglalt értékeknek.

 

A nemzeti konzultáció vicc volt

A szöveg több súlyos megállapítást tesz, amelyek így összegezhetőek: a nemzeti konzultáció vicc volt, és nem meglepő, hogy több intézmény is elkezdte vizsgálni az új magyar alaptörvényt, tekintve, hogy egyetlen politikai erő akaratát képviselte, és rendkívül gyorsan született meg minimális társadalmi inputtal. Kifogásolja, hogy a törvénytervezeteket rendre egyéni képviselői indítványokként nyújtotta be a Fidesz ezzel  visszaszorította a társadalmi párbeszédet. Azt is megállapítják, hogy a negyedik alkotmánymódosításban foglaltak életbe lépésével az Alkotmánybíróság már nem tudja betölteni alkotmányvédő szerepét. Sajnálatát fejezi ki a dokumentum azért is, hogy az MTI az egyetlen hírforrása a közmédiának, és lényegében a nagy kereskedelmi médiumoknak is, monopolhelyzetbe hozva az állami hírszolgáltatót.

A dokumentum a hosszas bevezető után következtetésképpen megállapítja, hogy a magyar alkotmány ilyen tempójú, és ilyen tartalmú módosítgatása összeegyeztethetetlen az EU-s szerződés 2. cikkével (alapjogok), a 3. cikk első pontjával (értékek előmozdítása), és a 6. cikkel (az Európai Unió Alapjogi Chartájára való hivatkozás). Ez a jelentéstervezet szerint azt eredményezi: egyértelmű veszélye áll fenn annak, hogy súlyosan sérülnek a második cikkben felsorolt értékek - ami a hetes cikk beindítását indokolja.

 

Ezt kérik a kormánytól

A tervezet ennek elkerülése érdekében azt kéri a "magyar hatóságoktól", hogy vegyenek ki minden olyan rendelkezést az alaptörvényből, amelyet korábban alkotmányellenesnek minősített az alkotmánybíróság. Ezzel tulajdonképpen a negyedik alkotmánymódosítás visszacsinálására szólítják fel a magyar kormányt. Teljes megfelelést kér a tervezet a Velencei Bizottság ajánlásaival. különösen a sarkalatos törvények számának visszaszorításában. Azt kéri a kormánytól, tegye lehetővé az élénk, valódi vitát a parlamentben, és tisztelje meg az ellenzéket azzal, hogy hagy elég időt a vitákra, továbbá vonja be a nyilvánosságot is a jogalkotásba.

A jelentéstervezet azt kéri továbbá Budapesttől, állítsák vissza az Alkotmánybíróság (AB) azon jogát, hogy minden jogszabályt megvizsgálhasson, s tegyék ismét meg az AB-t az alkotmányvédelem legfőbb szervének. Azaz a testület vizsgálhassa az alkotmánymódosításokat, és ne szüntessék meg két évtized AB-határozatainak érvényét.

A Költségvetési Tanács  jogköreinek visszanyesése mellett a jelentéstervezet a hivatalukból elmozdított tisztségviselők (pl. az adatvédelmi ombudsman) helyzetének megoldását is kéri. Magyarán, ne lehessen többször hivatali idejüket töltő közjogi személyeket elmozdítani csak úgy.

Az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából a jelentéstervezet azt ajánlja a magyaroknak, hogy a bírák elmozdításának tiltását, az igazságszolgáltatás irányító szerveinek struktúráját és összetételét, és az AB függetlenségének biztosítékait vegyék bele az Alaptörvénybe.

Bár korábban dicséri az erről szóló magyar törvényt, a jelentéstervezet felszólítja a magyar hatóságokat, hogy azoknak a bíráknak, akiket nyugdíjba kényszerítettek (ami az Európai Bíróság szerint uniós jogot sértett), tegyék lehetővé, hogy eredeti pozíciójukba kerüljenek vissza, ha akarnak - azokat is, akiknek posztját időközben betöltötték. Objektív kritériumok megállapítását kérik az ügyáthelyezések kapcsán, és azt hogy, az igazságszolgáltatás kérdésében tegyenek eleget a Velencei Bizottság ajánlásainak.

A média területén többek között azt ajánlja a jelentéstervezet, hogy legyenek jogilag kötelező eljárások és mechanizmusok a közszolgálati média vezetőinek, igazgatóságok, a médiatanács és a szabályozó testületek kiválasztására és kinevezésére. Az egyházakra vonatkozó új szabályozások helyett az AB idei határozatát vegye alapul, melyben az egyházak jogállásáról szóló 2011-es törvényt semmisítette meg az AB.

Az EP jelentéstevője, Rui Tavares

Öri-hari lesz!

A jelentéstervezet arra szólítja fel a magyar hatóságokat, hogy tudassák a parlamenttel, a bizottsággal és a tanáccsal is, hogyan és milyen menetrend szerint akarnak ezen ajánlásoknak megfelelni. Az EP-jelentéstevője, a tanács és a bizottság által delegált egy-egy emberrel ezután megvizsgálja az ajánlások végrehajtását. És ha a magyaroktól kapott válaszok nincsenek összhangban a kettes cikkel, akkor a 7.1-es mechanizmus beindítását kérik.

Ez a szöveg azonban egyelőre csak jelentéstervezet, amelyhez rengeteg módosító érkezik a következő hetekben, és lehet, hogy a végső dokumentumra rá sem ismerünk. A liberálisok ugyanis a hetes cikk elindítását követelik, az Európai Néppárt pedig hallani sem akar róla. Rui Tavares jelentéstevő valószínűleg úgy ítélte meg, a tervezetben szereplő megoldás lehet a közös halmaz a két szélsőséges álláspont között.

 

EU szájbarágó

A 7.1 az EU töltet nélküli "atombombája": ez a hetes cikk egyes pontja, amely szerint többek között az Európai Parlament indoklással ellátott javaslatára, és az EP-vel egyetértésben az uniós tagállamok négyötödös többséggel megállapíthatják, "hogy  fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket." Mielőtt azonban ilyen megállapítást tenne, az uniós országokból álló tanács  meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ajánlásokat tehet neki. A tanács ezek után a cikk szerint rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, továbbra is fennállnak-e. Magyarul egy monitoring eljárás megindításáról van szó, de a 7.2, illetve 7.3-as pontok, azaz a szavazatmegvonás lehetőségéről nincs szó.

A 2. cikkben az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok – beleértve a kisebbségekhez tartozók jogait – tiszteletben tartásának értékei, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség szerepelnek.

Orbán-Reding kampány 2014-ben?

2013. április 29., 10:00 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Nem szeretné...

Érdekes elemmel színesedhet a Fidesz 2014-es kampánya, ha a Heti Válasz által Európa bulldogjaként ábrázolt Viviane Reding lesz az Európai Néppárt bizottsági elnök-jelöltje 2014-ben. Egy Európai Parlament által most tárgyalt tervezet ugyanis kimondaná, hogy az EP kampányban a pártoknak össze kell hangolniuk üzeneteiket az elnökjelölt mondandójával, sőt az elnökjelöltnek lehetőséget kell biztosítani a nemzeti kampányban való részvételre.

Most akkor arról van szó, hogy Európa megint összeesküdött ellenünk? Hát persze, hogy nem. A probléma ennél mélyebben gyökeredzik. Az embereket általában egyre kevésbé érdekli az európai választás, az Európai Parlament, vagy úgy általában az, hogy mi van a saját országuk határain túl. Ezért a politikusok kitalálták, hogy érdekesebbé teszik az európai parlamenti helyekért folyó versenyt, és több demokratikus elemet építenek a rendszerbe. Ettől a választó nemcsak jobban érzi magát, de jobban is szórakozik az egészen - tiszta nyereség.

Így 2014-ben az állam- és kormányfőknek az európai választáson győztes párt jelöltjét kell bizottsági elnöknek felterjeszteniük, akit aztán az Európai Parlament minősített többséggel megválaszt. Az európai pártszövetségeknek előre meg kell nevezniük azt, hogy kit szeretnének az Európai Bizottság elnöki székében látni. Erre valamikor 2014 április elején kerülhet sor, míg a választás május 25-én lesz, minden valószínűség szerint a magyar parlamenti választásokkal egy időben. A legnagyobb európai politikai erő egyik esélyes jelöltje a luxembourgi bel- és igazságügyi biztos. Ha ő lesz a jelölt, és vele kell kampányolni, az kínos helyzetbe hozhatja a Fideszt.

Reding ugyanis többek között azzal próbálja politikusi karrierjét építgetni, hogy lépten-nyomon belerúg egyet Orbánba, hol az Alkotmánybíróság jogainak megnyirbálásáért, hol a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódva. Ráadásul az EUrologushoz elguruló hírmorzsák szerint ezt több nagy tagállam jobboldali vezetése hangos, vagy halk elégedettséggel nyugtázza. Reding tehát nem fog meghátrálni ezen a téren, és abban is biztosak lehetünk, hogy a nemzeti együttműködés rendszere is folyamatosan szállítja neki a nyersanyagot a választásokig hátralevő időben. Az, hogy a kölcsönös sárhajigálásban egy kicsit összekoszolódik Magyarország is láthatóan egyik felet sem zavarja. Így aztán mi sem tehetünk mást, mint hátradőlünk, és megpróbálunk szórakozni az egészen.

A fideszes Schöpflin György szerint a világ

2013. április 23., 17:05 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0


Aki nem szeret hosszú interjúkat olvasni, annak röviden összefoglaljuk Schöpflin György, a Fidesz EP képviselőjének mondandóját. (Vigyázat, az összefoglaló az interjúalany által kárhoztatott összes sajtóhibát tartalmazza, a gúny és a kritikus gondolkodás eszközével kétségbe vonja az elhangzottakat! Ha Ön Schöpflin György, vagy a Fidesz fanatikus híve azonnal fejezze be az olvasást, és térjen vissza a Magyar Nemzet honlapjára!)


Amikor Brüsszel, ami egyenlő az európai baloldallal, amiben benne vannak a liberálisok, a zöldek, meg néha pár baloldali jobboldali is, köztük Barroso és Reding (a Néppárt nagyon változatos) támadja a magyarokat, Magyarországot, a Fideszt, akkor az alkalmanként fél százalék a Jobbiknak.


A nemzetközi sajtóban megjelenő, a Fideszt bíráló cikkekre azt a kifejezést használjuk, hogy magyarellenes. Nem Fidesz-ellenes, hanem ma-gyar-el-le-nes.


A médiában, pláne a baloldali médiában kizárt a véleménykülönbség lehetősége. Az újságírók egyszerűen lusták. Lusták, mert elhiszik azt, ami más forrásokban is megjelenik, illetve átveszik kollégáik véleményét, ahelyett, hogy újra és újra, szakadatlan kitartással kérdezgetnék a Fidesz képviselőit arról, hogy mit gondoljanak.


Ugyanígy, ha valaki leírja azt, hogy a Fideszt kizárhatják a Néppártból, mert egy forrása azt mondja neki, hogy kizárhatják a Néppártból, az hagyta magát félrevezetni. Hiszen valójában nem is mondták neki, legalábbis nem a Fidesz, akkor pedig nem is igaz.


Egyébként is a Néppártból még senki nem zártak ki, csak Vojislav Kostunica pártját, azért, mert Európa-ellenes politikát folytatott (de nyugodjunk meg, az más helyzet volt).


Amikor európai bírálatok érik a Fideszt, az lehet, hogy jót tesz a párt támogatottságának, hiszen a támogatók között bőven akadnak euroszkeptikusok is. Ezért a téma része lesz a Fidesz kampányának. (Mellesleg ebben az egyben egyetértünk Schöpflin Györggyel.

Reding nem okádott tüzet az EP-vitán

2013. április 17., 13:23 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0


Visszafogott vita zajlott az Európai Parlamentben Magyarországról, az egyetlen színes elem az volt, amikor Szájer József fideszes EP-képviselő szót követelt magának a vita közben, annak ellenére, hogy a múlt heti házbizottsági ülésen ő maga egyezett meg a többi frakcióval arról, az előzetesen egyeztetett felszólalókon kívül senki sem beszél.

Viviane Reding, igazságügyi EU-biztos nem csörgette a kardját, nem okádott tüzet, hanem tényszerűen elmondta, milyen kommunikáció zajlott az elmúlt időszakban az Európai Bizottság és a magyar kormány között, és vázolta, hogy az előzetes vizsgálat alapján, melyik rendelkezéseket tarják aggodalmasnak a negyedik alkotmánymódosításban. Tulajdonképpen Jose Manuel Barroso, az EB elnökének múlt heti levelét fejtette ki. Közölte: az Európai Bíróság ítéletekből fakadó pénzügyi kötelezettségek ellentételező kötelezően kivetendő adókkal kapcsolatban nem látja értelmét annak, hogy a kormány saját hibáiért a magyar emberek fizessenek adókkal.

Reding kiemelte az Országos Bírói Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét, mely Reding szerint  veszélyezteti a hatékony jogi védelmet. A politikai hirdetések korlátozásával kapcsolatban Reding szerint ez a korlátozás csak akkor jogszerű, ha indokolt és arányos. Az EB egyébként vizsgálja a módosító javaslatokat, és ha kell még június előtt kötelezettségszegési eljárást indít.

Ezután a pártok felszólalásaiban nem volt különösebb meglepetés egészen addig, amíg Hannes Swoboda a szocialista EP-képviselő nem kezdett antiszemizmusról beszélni. Közölte, tennie kell valamit a kormánynak, amikor már olyan a hangulat, hogy egyetemi tanárok névtáblái mellé “zsidó” feliratok kerülnek. Szájer ekkor hevesen jelentkezni kezdett, hiába emlékeztette Martin Schulz, a parlament elnöke, hogy nincs hozzászólás. Végül Schulz, aki valószínűleg gyorsan belátta, hogy ha nem ad szót Szájernek, évekig hallgathatja, hogy az EP-elnök nem engedi felszólalni a Fideszt, megadta a szót: - Tegye fel a hülye kérdését! - mondta.

Szájer a Nemzeti Érzelmű Motorosok felvonulásának betiltását hozta fel példaként arra, hogy a kormány harcol az antiszemitizmus ellen. Ezután a kedélyek megnyugodtak.

Csak Guy Verhofstadt a liberálisok frakcióvezetője beszélt a hetes cikkelyről, amit szerinte el kéne indítania a bizottságnak, hiszen egyértelmű, hogy az alapjogok súlyos megsértésének veszélye fennáll Magyarországon. Reding később erről azt mondta, a hetes cikkely olyan “atomfegyver”, aminek használatát háromszor is meg kell gondolni.

Orbán tapsot kapott a Néppárti Frakcióülésen

2013. április 16., 23:46 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Távirati stílusban Orbán Viktor szerepléséről az Európai Néppárt (EPP) frakcióűlésén kedd este, Strasbourgban. A (Néppárti) források szerint Orbán meggyőző volt, egy alkalommal még tapsot is kapott Az esemény inkább volt eszmecsere, mint tetemre hívás a hallgatók utólagos elmondása alapján.

Orbán nyíltan beszélt arról, hogy rossz a viszonya Viviane Reding, igazságügyi EU-biztossal. Barrosónak szerinte nincs igaza a pénteki levelében jelzett kifogásokkal kapcsolatban, de eleget tesz kéréseinek és módosítják a rendelkezéseket. Az EUrologus szerint Orbán igyekszik elkerülni a konfliktust Barrosóval, kielégíteni a legsürgetőbb kívánságait, és ezzel leválasztani az elnököt a magyar ügyekre nagyobb lelkesedést mutató Redingről. Orbán a 7. cikkely emlegetése kapcsán azt mondta, hogy megindult a kampány, a vádaskodások a kampány részei, ezért az ügy nem csak Magyarországról, hanem a Néppártról is szól. Ügyes húzás - tesszük hozzá mi, persze kérdés, hogy mennyire győzi meg a Néppártot.

Az élet menetére utalva arról beszélt, nem tetszett, hogy neki kellett betiltania a motorosok felvonulását, de a menet nem volt összeegyeztethető az emberi méltósággal.

Orbán arra is kitért, hogy a Fidesz természetesen a Néppártban marad. A napokban ugyanis olyan sajtóértesülések jelentek meg, melyek szerint a Fidesz esetleg az Európai Konzervatívok képviselőcsoportja felé kacsingat, illetve felröppent egy olyan, azóta cáfolt hír is, hogy a Fideszt esetleg kitennék a Néppártból.

Orbán azzal igyekezett meggyőzni a képviselőket, hogy irányítása alatt sikeres a magyar gazdaság, és elmondta, hogy a nagy gazdasági átalakításban európai cégek kárt szenvedhetnek, de ez ‘együtt jár a folyamattal.’ A gazdaság kapcsán Portugáliára utalt, ahol az Alkotmánybíróság közelmúltban hozott döntései miatt veszélybe került a költségvetési egyensúly. Azt mondta, Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.

A magyar kormányfő Joseph Daullal, a néppárti frakcióvezetővel is tárgyalt, és találkozott Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével a frakcióűlés előtt.