Ki volt a legjobb EP-képviselőnk?

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

Az elmúlt ciklus legfontosabb témája a gazdasági válság és az erre adott válasz-kísérletek voltak. A jobboldal által sürgetett megszorítások politikájának egyértelmű bukása után a gazdaságélénkítő lépések lehetősége került előtérbe. Az elmúlt évek szorosabb jogszabályi integrációt hoztak létre például: Bankunió, a tagállami költségvetések ellenőrzése terén, mindeközben nagy visszalépés történt az új hét éves költségvetés kapcsán (aminek kerete csökkent), továbbá továbbra is fennáll a hiányos munkajogok megléte.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

Büszke vagyok rá, hogy sosem kellett az elveim és a működőképes szakpolitikai megoldások között rossz kompromisszumokat találnom. Minden általam írt jelentés – legutóbb a szélessávú internet terjedését szolgáló irányelv – hatalmas többséggel támogatást kapott a Parlamentben. Annak is örülök, hogy minden frakcióban sikerült megbízható munkatársakat, tárgyalópartnereket találnom a szakpolitikai kérdések mentén. KKV csomagban általam javasolt és elért a fiatal vállalkozók "ERASMUS" programjában, ami idén lett ötéves, pedig már tízezren vettek részt.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

Szerintem hat év múlva gazdasági és katonai téren is erősebb transzatlanti együttműködést fogunk látni, amint a „nyugat” magára talál a megváltozott globális környezetben. Több Európára számítok, ha nem is föderációra: a pénzügyek után az energetika és a digitális hálózatok is közösségi ügyekké válnak. Mindezt új szerződések fogják megerősíteni bizonyos területeken erősödik majd a városok, a régiók, az ágaztok együttműködése. Magyarország persze dönthet úgy, hogy ebből kimarad, és inkább kelet felé kacsintgat, de szerintem ez egy új Trianonnal érne fel!

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

Nagyon sok fontos téma volt ebben a ciklusban, de úgy gondolom, hogy ha egy jobb Európárt dolgozunk Brüsszelben és Strasbourgban (márpedig azért dolgozunk), akkor nagyon fontos volt az EP - és azon belül saját politikai családom - határozott kiállása az ifjúsági garanciáért. Munkához, illetve továbbképzéshez kell segítenünk a fiatalokat, hiszen ez nemcsak a növekedésbarát gazdasági konszolidációhoz elengedhetetlen, de szociális kötelességünk is.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

Személy szerint nagyon büszke vagyok arra, hogy részese lehettem az európai-szintű részvételi demokrácia mérföldkövének elhelyezésében. Az Európai Polgári Kezdeményezés mára valóság, milliók használják, és jelentéstevőként egyik legnagyobb személyes eredményemnek tekintem, hogy kiemelkedően rövid idő alatt sikerült egy jó minőségű jogszabályt alkotni.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

A válasz összetett, mert én úgy gondolom, hogy véglegesen egyik irányba sem fog elbillenni a mérleg - mérlegelni kell, és azért kell dolgozni, hogy optimális helyzetben álljon meg: ahol hatékonyabbak tudunk lenni "több Európával", ott intenzívebb európai szabályozás szükséges, de ahol nem... nos, nem mindent európai szinten kell megoldani.

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

A válság stabilizálásához, a gazdasági kormányzáshoz szükséges döntések meghozatala, a többéves költségvetés kohéziós politikára és közös agrárpolitikára vonatkozó szabályrendszerének kidolgozása.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

Hozzájárulásom az európai demokratikus deficitek kezelését szolgáló mechanizmus létrejöttéhez, amely a jövőben megakadályozhatja a tagállami kormányok jogsértéseit legyen szó az Orbán kormány antidemokratikus politikájáról, vagy a szocialista szlovák kormány a külhoni magyarok alapjogait sértő intézkedéseiről. Az EP Kisebbségügyi Intergroup vezetőjeként kezdeményező szerepem volt egy uniós kisebbségvédelmi nyomásgyakorló csoport megerősítésében.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

Az EU 2020-ra tovább föderalizálódik (lásd gazdasági kormányzás, demokrácia ellenőrző mechanizmus), de még nem lesz az európai nemzetállamok föderációja. További területekre terjed ki a különböző politikák összehangolása, mélyül az integráció, az EU tovább föderalizálódik.

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

Évtizedek óta emberi jogokkal foglalkozó jogászként a "Snowden ügy", azaz a nemzetközi megfigyelési botrány kivizsgálására irányuló LIBE bizottsági -és plenáris - munkát s az ennek nyomán készült jelentést éreztem legfontosabb témának. Azon kevesek között voltam, akik a vizsgálatban mindvégig komolyan résztvettek, s így a szó szoros értelmében a fülem hallatára és a szemem láttára omlott össze mindaz, amit a nyugati demokráciáról, hatalommegosztásról, emberi jogokról valaha is tanultam, gondoltam, reméltem.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

Legnagyobb személyes sikeremnek éreztem, hogy a "valódi Magyarországot", vagy ha úgy tetszik a "magyar valóságot" bemutattam a tagállamokról mindig egymáshoz alapvetően hasonló helyzetűként beszélő Európai Parlamentnek, s fordítva: az Európai Unió illetve az Európai Parlament szomorú valóságát a Facebook segítségével bemutathattam idehaza azoknak, akiket ezzel kapcsolatban negyedszázada félrevezetnek. Nem egy kivételezett szűk elit érdekeit képviseltem, hanem a jogfosztottakét: a munkavállalókét, a kisgazdákét, kisvállalkozókét, devizahitelesekét vagy éppen a bűncselekmények áldozataiét.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

Meggyőződésem szerint 2020-ra -sőt, még jóval előbb- Európa szerte fellázadnak a birodalomépítési tervek ellen azok, akiknek az érdekeit ez leginkább sérti: a nemzetben, közösségben gondolkodó európaiak, illetve mindazok, akiknek elegük van a pénzügyi körök átláthatatlan lobbizására, a gazdasági és politikai hatalom teljes összeolvadására épülő rendszerből. Egyre többen fogják majd vallani Magyarországon s szerte az Unióban: Fel kell emelni a fejünket, s vissza kell venni a hazánkat!

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

Minden olyan témát fontosnak tartottam, amely könnyítette az EU-n belüli mobilitást. Ilyen döntés volt tipikusan a roaming díjak csökkentése és a következő időszakban ilyen téma lesz az egységes európai útdíj. Nagyon szeretném, ha a jövőben sokkal nagyobb teret kapna a zöld energia és a kerékpárutak fejlesztése az EP-ben.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

2009-be a Jobbik listáján jutottam be az EP-be, azonban 2012-ben a származásom körül kialakult bonyodalmak miatt kiléptem a szélsőjobboldali pártból és át kellett gondolnom az EP-ben képviselt témáimat is. A külhoni magyarok érdekképviseletét mindig fontosnak tartottam és nagy sikernek tartom, hogy a székely autonómia gondolata mellett sikerült többször felvetnem az érmelléki önrendelkezés ötletét is. 2012 nyara után megértettem, hogy csak egy egységes erős EU-ban van sikeres jövője Magyarországnak és közösen tennünk kell azért, hogy a jövő Európája minél toleránsabb társadalommal rendelkezzen. Saját élethelyzetem ébresztett rá arra, hogy társadalmilag mennyire káros az a szélsőséges politika, amelyet én is képviseltem 2012-ig, milyen rossz kirekesztettnek lenni és ebből kifolyólag közös felelősségünk az elesettek, a kirekesztettek megvédése és felemelése. Ebből a szempontból sikernek értékelem, hogy többször felszólalhattam és kérdést adhattam be az emberi jogokkal kapcsolatban.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

Minden jel arra mutat jelenleg, hogy egy föderális EU fog létrejönni, az "Európai Egyesült Államok" koncepciója fog megvalósulni. Pillanatnyilag ez a realitás,de nem kell ettől megijedni, hanem minél hamarabb meg kell találnunk azokat a pozitívumokat, amelyekkel élni tud ez a régió.

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

Magyar szempontból az elmúlt ciklusban a Magyarország elleni baloldali lejárató akciók kapták a legnagyobb figyelmet. A Fidesz-KDNP-kormány elleni alaptalan támadások az elmúlt 4 évben folyamatosan, több hullámban érkeztek, gondoljunk például a médiatörvény vagy az Alaptörvény elleni szocialista, kommunista, zöld és liberális képviselők által tett szélsőséges kirohanásokra, vagy a Tavares-jelentés elfogadására. Ezen akciók ellen a magyar néppárti képviselők egységes és határozott kiállással eredményesen vették fel küzdelmet. A hisztérikus baloldali támadások jelentős hatást gyakoroltak a magyar közéletre, így a Fidesz-KDNP szövetség elsöprő mértékű választási győzelméhez is nagymértékben hozzájárultak. A magyar polgárok nem kértek a józan ésszel szembemenő, szélsőséges álláspontokat képviselő politikai erőkből.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

Az elmúlt 5 évben a magyar néppárti képviselők feladata a magyar polgárok és Magyarország érdekeinek következetes képviselete és megvédése volt. A ciklus legnagyobb sikere, hogy a Magyar Néppárti Képviselőcsoport - amelyet 14 magyarországi fideszes és kereszténydemokrata, valamint két felvidéki és három erdélyi képviselő alkot - egységes fellépésének köszönhetően eredményesen hárította el a hazánk elleni alaptalan politikai és gazdasági támadásokat. Ezt igazolja az országgyűlési választások eredménye, a magyar gazdaság dinamikusan javuló állapota, és a tény, hogy egyes, korábban hevesen támadott megoldásaink - mint például a bankadó - Európában egyre több helyen találnak követőkre. Ebben a küzdelemben szintén fontos sikernek tartjuk, hogy az elmúlt évek során az Európai Néppárt folyamatosan kiállt Magyarország és a magyar polgárok mellett.

A hazánk elleni támadások kivédésében Szájer József és Gál Kinga kiemelkedő szerepet játszottak. Szájer József a néppárti frakció jogalkotásért felelős alelnökeként kézben tartotta a frakció törvényhozási munkáját, amellyel komoly elismerést vívott ki hazánknak nemcsak a néppárti családban, hanem  az egész Európai Parlamentben is. Gál Kinga az alapjogi bizottságban közel másfél éves küzdelmet folytatott a Tavares-jelentés tárgyalása során. Az ő munkájának egyik fontos eredménye, hogy az Európai Rendőrakadémia idén ősztől Magyarországra költözik.

Az elmúlt ciklusban elért kiemelkedően fontos eredmény Magyarország számára a következő hétéves uniós keretköltségvetés során kiharcolt több ezermilliárd Ft uniós forrás. Kiemelkedő siker, hogy az Orbán-kormány kitartó tárgyalásai eredményeként a 28 tagállam közül hazánk szerezte az egy főre jutó második legmagasabb összeget. 2007 és 2013 között fejenként 660 ezer forintnyi uniós forrás érkezett Magyarországra, a következő hétéves EU-költségvetési ciklusban viszont ez az összeg 712 ezer forintra nő.

Ezt a pozíciót a magyar néppárti képviselőknek, így a témafelelős Surján Lászlónak sikerült megvédenie a parlamenti tárgyalások során. Emellett Surján László azzal is növelte hazánk és képviselőcsoportunk tekintélyét, hogy ő volt az első kelet-közép-európai képviselő, akit az éves uniós költségvetés parlamenti felelősének jelöltek ki.

Szintén fontos magyar sikerként könyvelhetjük el a magyar mezőgazdasági érdekek eredményes képviseletét, így Glattfelder Béla vezetésével megvédtük a magyar haltenyésztők érdekeit valamint a magyar akácot. Kiemelkedő siker, hogy a magyar gazdák 20 %-kal több mezőgazdasági támogatáshoz juthatnak a következő hét évben, mint az azt megelőző időszakban.

Pelczné Dr Gáll Ildikó az EP gazdasági és belső piaci bizottságainak magyar tagjaként az elmúlt években szintén határozottan képviselte a magyar érdekeket, legyen szó akár a bankadó és a különadók, a magyar utalványrendszer, vagy a magyar gazdasági sikerek megvédéséről. Pelczné Dr Gáll Ildikó emellett eredményesen küzdött a fogyasztói jogok erősítéséért valamint az adókijátszás és az adókikerülés ellen is.  Az elmúlt ciklus kiemelkedő sikere, hogy hazánk ellen megszűntették a korábbi szocialista-szabaddemokrata kormányok felelőtlen gazdálkodása miatt indított, 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárást.

A téma parlamenti felelőseként elsősorban Deutsch Tamás érdeme, hogy a magyar soros elnökség fontos kezdeményezését, a Duna Régió Stratégiát elsöprő támogatással fogadta el az EP. Emellett Deutsch Tamás több másik magyar néppárti képviselővel, így például Őry Csabával, sikerrel küzdött azért, hogy a következő hétéves keretterv kohéziós forrásokra vonatkozó szabályaiban a magyar érdekek határozottan legyenek megjelenítve. Őry Csaba szintén több, Magyarország szempontjából kiemelt fontosságú ügyben képviselte hazánk érdekeit, többek között foglalkoztatáspolitikai kérdésekben és az ifjúsági munkanélküliség területén.

Mindezek mellett komoly hangsúlyt fektettünk az energetikai és környezetvédelmi területekre is, ahol Gyürk András és Bánki Erik számos kérdésben eredményesen képviselte a magyar álláspontot: legyen szó az alacsonyabb energiaárakról, a versenyképesebb európai ipar megteremtéséről, a cianidos bányászat elleni fellépésről, vagy éppen a Magyarországot megillető kibocsátási kvóták és források megvédéséről. Gyürk András a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjeként kézben tartotta a delegáció politikai és szakmai irányítását.

Schöpflin György a nemzetközi sajtótermékekben számtalan alkalommal vette védelmébe Magyarországot. A magyar álláspont külpolitikai kérdésekben való megjelenítése mellett Schöpflin György érdemének tekinthető többek között az is, hogy Magyarországot 2014 nyarától nem 20, hanem 21 képviselő fogja képviselni az Európai Parlamentben. Több liberális és baloldali politikus is erősen lobbizott azért, hogy hazánk Horvátország uniós csatlakozása miatt ne egy, hanem két mandátumot veszítsen.

A magyar néppárti képviselők határokon átnyúlva egységesen léptek fel a Kárpát-medencei magyarság kisebbségi és nyelvi jogaiért. Így Gál Kinga, Tőkés László, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bauer Edit és Mészáros Alajos számos ügyben szólalt fel, szervezett közmeghallgatásokat vagy éppen kezdeményezett a kisebbségi kérdéseket felkaroló javaslatokat. A magyar néppárti képviselők közösen küzdöttek többek között a felvidéki magyarokat érintő jogsértések, így a Benes-dekrétumok, a szlovák nyelvtörvény és állampolgársági törvény ellen, a vajdasági magyarok jogainak előmozdításáért, valamint az uniós nemzeti kisebbségi keretszabályozás létrehozása érdekében.

Tőkés László a határon túli magyar ügyek képviselete mellett határozottan fellépett a verespataki cianidos bányanyitás és a keresztényüldözések ellen, valamint a keresztény értékek védelmében.

Fontos sikernek tartjuk a magyar soros elnökség által kezdeményezett európai romastratégia elindítását, amelyet ez EP egyetlen roma képviselője, Járóka Lívia küzdött végig a Parlamenten. Kósa Ádám pedig, az EP egyetlen siket képviselőjeként a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősége érdekében lépett fel eredményesen. Tevékenységének köszönhetően a fogyatékkal élő emberek szempontjai már szerepelnek a következő pénzügyi kerettervben, illetve elindult a siketeket és nagyothallókat segítő új tolmácsszolgáltatás is az európai uniós intézményekben. 

Bagó Zoltán és Hankiss Ágnes szintén eredményesen képviselte a magyar érdekeket, így például a határon túli magyarokat érő jogsértések ügyében és a Benes-dekrétumok kérdésében. Bagó emellett több kulturális témában is megjelenítette a magyar szempontokat, például az Erasmus+ és a Kreatív Európa programok esetében. Hankiss Ágnes pedig belbiztonsági és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos kérdésekben képviselte a magyar álláspontot.

Nagymértékben növelte hazánk tekintélyét a magyar soros elnökség sikeres levezénylése, amelyet Győri Enikő volt fideszes európai parlamenti képviselő tartott kézben. A magyar elnökség során a fentebb említett sikerek mellett számos területen történt előrelépés, így Horvátország lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, és erősödött az európai együttműködés gazdasági és energetikai területeken.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

Határozottan elutasítjuk azokat a liberális és baloldali szélsőségeseket, akik kívülről kívánnak beavatkozni Magyarország belügyeibe, és az Európai Unió révén, annak hatásköreinek bővítésén keresztül kívánják pártdiktátumaikat a magyar polgárokra erőltetni. De határozottan elutasítjuk azokat a szélsőségeseket is, akik az Európai Unióból való kilépéssel fenyegetnek, fejlesztési források milliárdjait és munkahelyek százezreit veszélyeztetve. Hiszünk az európai népek békés gazdasági és politikai együttműködésében. Hisszük, hogy az Európai Unió az a keret, amelyben a magyarság megtalálhatja boldogulását, és amelyben a békés magyar nemzetegyesítés megvalósulhat. Meggyőződésünk, hogy Európa sikerének záloga a szabad és erős nemzetek szoros együttműködésén alapuló Európai Unió.