Brüsszelben sem értik a magyar kormány bénázását
Legfrissebb híreink
- Nagyon bevásárolt az amerikai jobboldal Elon Muskkal
- 20 év börtönt kaphat egy orosz nő, aki a reptéren akarta hagyni az újszülött gyermekét
- Több ezren csatlakoztak az egyetemi hallgatók egyik demonstrációjához Belgrádban
- Vlagyimir Putyin bosszúval fenyegette meg Ukrajnát, kemény megtorlásra készülhet
- Rengeteg vegyi fegyver kerülhet a terroristák kezére
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
Az Európai Bizottság (EB) továbbra is várja a magyar kormány részletes tájékoztatását az uniós pénzek elosztását felügyelő magyar szervezetrendszer átalakításáról. A magyar kormánynak egy rutin adminisztratív lépést kellene tennie az EB felé, de erre még mindig nem került sor.
A témát közelről ismerő bizottsági forrásunk szerint a magyar kormánynak tudnia kellene, hogy az ilyen átalakítások során mik azok az információk, amiket el kell küldeni az Európai Bizottsághoz, hiszen Magyarország tíz éve tag, és korábban is voltak szervezeti változások a pályázati rendszerben.
Hogy ez most miért maradt el, azt senki nem tudja, de más forrásból úgy értesültünk, hogy az uniós pénzosztási rendszer Lázár János által vezényelt átszervezésekor sok rutinos szakember távozott, és akik a helyükre kerültek, még nem találkoztak ilyen kihívással. Magyarán hiány van azokból, akik megmondhatnák, hogy ebben a helyzetben mit kell tenni, és pontosan milyen információt kell elküldeni a Bizottságnak.
Bizottsági forrásunk szerint egyébként a probléma akár napokon belül orvosolható lenne, de a magyar kormány egyelőre nem küldte el az új pénzosztási rendszerrel kapcsolatos információkat. Enélkül viszont a brüsszeli testület nem tudja megmondani, hogy szabályszerűen történik-e az uniós pénzek magyarországi felhasználása, és ezen információ hiányában nem hagyhatnák jóvá a magyar kormány által a Bizottsághoz benyújtott számlákat. Egy ilyen számla elutasítása formális döntést igényelne, érintené a többi kifizetést is, és jóval hosszadalmasabb lenne visszacsinálni. Ezt igyekezett elkerülni a Bizottság azzal, hogy megüzente a magyar hatóságoknak: addig ne küldjenek számlát, amíg nem adtak tájékoztatást az új rendszerről.
Az uniós pályázati rendszer de facto lebénulásával az a legnagyobb probléma, hogy Magyarországnak sietnie kellene az EU-s támogatások lehívásával és felhasználásával. A Bizottság egyébként tavaly decemberben már több engedményt tett, amikor úgy látszott, hogy az előző, 2013-ban záruló költségvetési ciklusban Magyarország pénzt veszíthet. Ezeket a beruházásokat legkésőbb 2015-ig be kell fejezni. Az uniós támogatások ideiglenes leállása azért is problémás, mert ebből finanszírozta Magyarország szinte az összes fejlesztést az elmúlt években, és a magyar költségvetés helyzete miatt a jövőben is csak az uniós támogatásokra támaszkodhat a magyar fejlesztéspolitika.
Rovataink a Facebookon