- Külföld
- Eurologus
- EP 2014
- EP 2014 elemzés
- európaiparlament
- európaibizottság
- juncker
- schulz
- orbán viktor
- angela merkel
Most pedig megnézik, hogy kinek nagyobb

További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- „A pimasz disznó kapott egy rendes pofont, Ukrajna nincs egyedül” – reagáltak a világ vezetői a washingtoni találkozóra
- Vatikáni források szerint hörgőgörcse volt Ferenc pápának
- Volodimir Zelenszkij sietősen elhagyta a Fehér Házat, nem írták alá a megállapodást
- Orbán Viktor a bissau-guineai elnököt fogadta Budapesten
- Túlélte az ellenzék bizalmatlansági indítványát a bukaresti kormány
- Donald Trump bejelentése miatt azonnal kitört a vámháború Kína és az Egyesült Államok között
- Könnygázt vetett be a rendőrség a halálos áldozatokra emlékező tömeg ellen Görögországban
- Megszólalt a Vatikán Ferenc pápa állapotáról: Lassabban gyógyul, mint ahogy szeretnénk
- Meghalt New Yorkban a világ legidősebb holokauszttúlélője
- Tragédia Pakisztánban, merénylet történt egy iskolában
- Ismét alacsony részvétellel zajlott az európai parlamenti választás, aminek alakulását percről percre itt olvashatja vissza
- Magyarországon a Fidesz fölényes győzelmet aratott, a Jobbik lett a második, Mesterházy Attila benyújtotta lemondását, miután kiderült, hogy az MSZP a harmadik és a DK a nyakára mászott
- A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nem jutott be, így bukhatja a francia Nemzeti Front a saját szélsőjobbos koalícióját, viszont minden korábbinál több EU-ellenes lesz az EP-ben
- A Híd-Most, az MKP és az RMDSZ is mandátumhoz jutott
- A mandátumbecslések szerint 25 képviselővel vezet a Néppárt a szocialisták előtt, de a frakciók pontos összetétele csak nyáron lesz végleges
- Az EP-eredmények ismeretében élesedik a küzdelem az EB-elnöki posztért
Az már biztos, hogy minden eddiginél több EU-ellenes képviselő lesz az új EP-ben, de a választás egyik legnagyobb kérdése még mindig a levegőben lebeg. Az eddig az EP-ben főként függetlenként helyet foglaló, szélsőjobb felé hajló euroszkeptikusok terve az előzetes találgatások szerint az volt, hogy hét párt közös frakciót alakít: a francia Nemzeti Front, az osztrák Szabadságpárt, a holland Szabadságpárt, a belga Flamand Érdek, az olasz Északi Liga, és a svéd Demokrata Párt a szlovák SNS-szel állt volna össze, de úgy tűnik, a szlovák nacionalisták nem jutottak be – mivel a frakcióalakításhoz 7 különböző ország képviselőire van szükség, ezen akár el is bukhat a pártcsoport.

Franciaországban a szélsőjobb a 2009-es három darab mandátuma után a mostani 25 százalék fölötti eredményével és 22 mandátumával fölényesen győzött. Olaszországban 5 százalék körüli eredményt ért el az Északi Liga, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 20,5 százalékkal harmadik lett: sokat nyertek, 2009-ben még csak 12,7 százalékot értek el. Dániában, Ausztriában, Magyarországon, Svédországban, Lengyelországban, Finnországban és Görögországban is erősödhettek a szélsőjobboldali pártok.
Ide nézzen, ha tudni akarja, hol ki nyert!
Az exit pollokhoz képest jobban szerepelt Hollandiában Geert Wilders idegengyűlölő Szabadságpártja (PVV) az európai parlamenti választásokon: a csütörtök éjjel közzétett exit pollok negyediknek mérték, az ANP holland hírügynökség vasárnap éjszakai összegzése szerint a PVV holtversenyben a második helyen végzett, 4 helyük lesz Brüsszelben, ahogy a Demokratáknak is. Wilderst korábbi felmérések alapján eredetileg befutónak várta több közvéleménykutató.
A Nigel Farage vezette függetlenségi párt viheti el a brit szavazatok többségét. A karizmatikus politikus legfőbb fegyvere a kelet-európai bevándorlók kiűzésének ígérete volt, a konzervatívok későn és erőtlenül próbálták koppintani tőle a témát. Az előző ciklusban az EP-ben az euroszkeptikus erőket tömörítő EFD-t is vezető Farage ugyanakkor már kijelentette, hogy sem Le Pennel, sem Wildersszel nem kíván együttműködni, mivel mindegyik pártot túlságosan szélsőségesnek találja.
Egy mikrohajszállal megfordult a trend
Az EP-ben ünnepélyesen jelentették be, hogy először sikerült emelkednie az összeurópai részvételi aránynak az elmúlt 35 évben a megelőző EP-választáshoz képest, de így is csak alig 0,1 százalékkal sikerült túlszárnyalni a 2009-es 43 százalékot. Több országban szavaztak kevesebben az öt évvel ezelőttihez képest, mint ahol többen, viszont ez utóbbiak nagyobb országok – Franciaország és Németország –, így nőhetett a teljes részvétel.
Természetesen a belgák és a luxemburgiak voltak a legaktívabbak, hiszen mindkét országban kötelező szavazni. Mindkét országban 90 százalék volt a részvétel, de rekord egyik esetében sem született. Negatív rekord viszont igen, Szlovákiában: 13 százalék körüli részvétellel végeznek a lista végén. A függetlenségért küzdő Katalóniában 2009-ben 36,94 százalékos volt a részvétel, most viszont 47,44 százalék ment el szavazni, de amúgy egész Spanyolországban az EU-átlag fölötti volt a részvétel. Magyarországon is csak 28,92 százalék szavazott, miközben öt éve még 36 százalék ment el az EP-választásra.
Az MSZP nagyot bukott, a Jobbik második
Erdélyi és felvidéki magyar sikerek
A szlovákiai magyarokat képviselő Híd-Most és a Magyar Közösség Pártja (MKP) egyaránt egy-egy képviselőt küldhet Brüsszelbe. előbbi 5,83 százalékot, utóbbi, a parlamenten kívüli MKP 6,53 százalékot szerzett. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint két helyet máris szerzett az RMDSZ Romániában 6-7 százalékos eredményével, sőt, a pártelnök elmondta: a töredékszavazatok újraosztásakor az megszerezhetnek egy harmadik helyet is. Euroszkeptikusnak vagy szélsőségesnek tartott párt nem szerzett mandátumot Romániában.
A Fidesz fölényesen, több mint 50 százalékkal megnyerte az EP-választást, a 21 magyar EP-képviselőből 12 az övék lesz. Csak 693 szavazaton múlt, hogy nem most produkálta a szocialista párt a valaha volt legrosszabb eredményét, az LMP 295 szavazattal lépte át a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Jobbik 3, az MSZP és a DK 2-2, az Együtt-PM és az LMP 1-1 mandátumot szereztek, itt megnézheti a bejutott képviselők tablóját is. Mesterházy Attila az eredmények kikerülése után benyújtotta lemondását, a szombati választmányi ülés dönt az ő és a teljes elnökség sorsáról. A magyarországi EP választásról itt olvashatja a legfontosabb tényeket, részletes elemzésünket pedig itt találja.
Marad még azért némi bizonytalanság
És hogy mi van a Néppárt és a szocialisták várva várt csatájával? Ahogy az várható volt, a jobb- és balközép nagyon szoros eredményt ért el (212-186 az EP hétfő hajnali mandátumbecslése szerint), a liberálisok a vártnál jobb eredményt értek el, és bekerült közel száz olyan képviselő az új EP-be, akinek politikai hovatartozását egyelőre nem lehet pontosan tudni.
A nagy kérdés az, hogy a a két nagy politikai frakció, az Európai Néppárt, vagy az Európai Szocialisták és Demokraták Szövetsége tud-e majd több képviselőt felmutatni. Nagyon úgy néz ki, hogy az eddigi 275 képviselőjükből így is jelentősen veszítő néppártiaknak áll a zászló, de a vasárnap esti eredményt még nem tekinthetjük teljesen véglegesnek.
20 uniós országban ugyanis preferenciális szavazatot adhattak le a választók, ami azt jelenti, hogy a listán hátrébb szereplő jelölteket előbbre sorolhatják. Pártszövetségek esetében ez jelentősen megkavarhatja a lapokat, hiszen a listán hátrébb szereplő jelölt lehet, hogy másik pártcsaládba ülne be, mint a listavezető. 14 országban (például Magyarországon) pedig bejutási küszöb van, és vannak olyan kis pártok, amelyek csak a szavazatok 100 százalékos feldolgozása után tudják biztosan, hogy bejutottak-e az Európai Parlamentbe. Tovább nehezíti a tisztán látást, hogy egyes pártok még nem kötelezték el magukat egyetlen európai frakció mellett sem, és ezzel egészen június 23-ig kivárhatnak.
Mindezek ellenére nem valószínű, hogy a szocialisták magukhoz tudnak csábítani 27 új EP-képviselőt, és ezzel letaszítják a Néppártot a dobogó első fokáról.

Ezért is fontos, melyik a legnépesebb frakció
A frakció méretének most elsősorban azért van jelentősége, mert a választások előtt az Európai Parlament politikai erői egymás között abban állapodtak meg, hogy a legnagyobb frakció bizottsági elnökjelöltjét támogatják (a jelöltekről részletesen itt olvashat). A Néppárti Frakció jelöltje a luxembourgi Jean-Claude Juncker, aki mindenféle káros szenvedélye ellenére az egyik legtapasztaltabb európai politikus. Igaz, karizmából még a mostani elnöknek, José Manuel Barrosónak is több jutott, mint neki.
Eddig tartott a Fidesz lelkesedése Junckerért
Az uniós tagállamok vezetői közül többen is világossá tették, hogy nem az európai pártcsaládok elnökjelöltjei közül szeretnének válogatni. Legutóbb szombat délután Orbán Viktor farolt ki a néppárti elnökjelölt mögül egy meglehetősen dodonai érveléssel: a Fidesz teljes mellszéllességgel kiállt a jelölt mellett, amíg az vezette a kampányt, de arra már nem tartják elég jónak, hogy az Európai Bizottságot vezesse. Orbánék egyébként a néppárti jelöltek közül eredetileg nem Junckert, hanem a francia belsőpiaci biztost, Michel Barnier-t támogatták, de akkor kisebbségben maradtak, hiszen rajtuk kívül csak a francia UMP állt ki Barnier mellett.
Juncker vasárnap este jelezte, nem áll félre azért, mert Orbán nem támogatja, és szerinte megvan minden legitimitása ahhoz, hogy az EB következő elnöke legyen. Persze nem Orbán az egyetlen európai vezető, aki a nyilvánosan versengő jelöltek helyett inkább egy olyan személyt látna szívesen a nagy hatalmú bizottsági elnöki székben, aki zárt ajtók mögött született kompromisszumnak köszönheti a pozícióját. Korábban már Angela Merkel német kancellár is kifejtette: nem fogja automatikusan elfogadni az európai pártok jelöltjeit.
Juncker támogatását az Európai Parlament kedd délelőtt teheti nyilvánossá. Szintén kedden este ülnek össze az európai állam- és kormányfők, akik az uniós alapszerződés értelmében javaslatot tehetnek az Európai Bizottság elnökének személyére. Ennek során figyelembe kell venniük az európai parlamenti választások eredményét is, de nem kötelesek az európai pártok által állított jelöltek közül választani. Ráadásul az európai vezetők nem akarnak sietni, május 27-én még biztosan nem döntenek majd a jelölt személyéről, ahogy azt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke nyilvánvalóvá tette a múlt héten.
Indul a nagy alkudozás
A bizottsági elnök személyéről azért is nehéz megállapodni, mert a legfontosabb európai vezető pozíciókat a tagállamok általában csomagban osztják el egymás között. Négy ilyen poszt sorsáról kell dönteni: az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Parlament elnökéről, illetve az EU „külügyminiszteréről”, azaz kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről. A posztot betöltő személy alkalmassága mellett egy csomó szempont érvényesül az alkudozások során, például, hogy a jelöltek lehetőleg Európa különböző földrajzi térségeiből érkezzenek, ne billenjen meg teljesen a nemek közötti arány, illetve a kulcspozíciók kiosztása nagyjából tükrözze a politikai erőviszonyok aktuális állapotát.
A rengeteg szempont, jelölt és önjelölt gyakorlatilag végtelen kombinációs lehetőséget teremt, és ebben a fázisban lehetetlen megjósolni, hogy ki milyen pozícióra esélyes. Juncker szocialista ellenlábasa, a német Martin Schulz például túlságosan ellentmondásos jelöltnek tűnik az európai jobboldal számára ahhoz, hogy bizottsági elnök váljon belőle. De Brüsszelben azt rebesgetik, hogy a német politikus szívesen vigasztalódna a külügyi főképviselő szerepkörében.
Ugyanakkor nagy a nyomás, hogy valamelyik vezető posztot egy új tagállami politikus kapja, és a külügyérek közül állítólag a lengyel Radek Sikorski is a külpolitikai főképviselő pozíciójára törne. Igaz, a lengyel politikus keményen szorgalmazza a Moszkvával szembeni szankciókat, ami többeket elriaszt. Bizottsági elnökjelöltekből és önjelöltekből sincs hiány. A pártok emberei mellett az elmúlt hetekben többek között a néppárti versengésben egyszer már elbukott Michel Barnier, Helle-Thoring Schmidt dán miniszterelnök-asszony, Jyrki Katainen, finn miniszterelnök neve is felmerült.
376 voks a cél
Az alkudozások az Európai Parlament különböző politikai csoportjai, az Európai Tanács és a tagállami fővárosok között zajlanak majd. Az állam- és kormányfők valószínűleg csak következő, június 26-27-én esedékes találkozójukon nevezik meg az általuk kívánatosnak tartott bizottsági elnökjelöltet, akinek a személyéről az Európai Parlament július harmadik hetében szavazhat.

A jelöltnek a 751 fős intézményben 376 támogató szavazatot kell összegyűjtenie. Nagy valószínűséggel számíthat saját politikai csoportja támogatására, de ez mindkét nagy frakció esetében csak a sikerhez szükséges szavazatok nagyjából 60 százalékát jelenti. A többit máshonnan kell összekalapozni.
A kompromisszumok által gúzsba kötve
Ha a tagállamok által javasolt személy nem az EP-frakciók által eredetileg állított jelöltek egyike, akkor könnyen lehet, hogy az Európai Parlament első körben el fogja őt utasítani, és megpróbálja arra szorítani az európai vezetőket, hogy javasoljanak új személyt. Egyébként is rettenetesen nehéz feladata lesz annak, aki az Európai Bizottság új vezetője szeretne lenni, ugyanis az EP-ben rég voltak ennyire kiegyensúlyozottak a politikai viszonyok.
A politikai közép meggyengülése, és az euroszkeptikusok magas aránya miatt az EUrologus a jobb- és balközép összeborulását, azaz egyfajta európai nagykoalíciót tart valószínűnek. A két nagy frakció összefogása továbbra is biztosítaná az európai jogalkotás folyamatos működését, ugyanakkor az új bizottsági elnök, elődjéhez hasonlóan, arra lesz kárhoztatva, hogy egyfolytában a különböző politikai csoportosulások, és az európai országok között egyensúlyozzon.
Ez a lavírozási kényszer megfosztja a bizottsági elnökjelöltet attól a lehetőségtől, hogy karakteres politikát képviseljen, pedig csak sarkosabb álláspontot képviselő vezetők tudnák a távoli és bonyolult uniós politikát az emberekhez közelebb hozni. Addig azonban, amíg az uniós vezetők kezét gúzsba kötik azok a kompromisszumok, amelyeknek pozíciójukat köszönhetik, hiába várunk kemény politikai csatákra. Így aztán megvan annak a veszélye, hogy az uniós politika nagyrészt továbbra is nehezen érthető és unalmas marad az átlagos választópolgár számára.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Donald Trump benyújtotta a számlát Kijevnek, horribilis összeget követel
Nagy árat fizethetnek az ukránok, de Zelenszkij nem ír alá semmit.
február 22., 19:36
- Külföld
Vérátömlesztést kapott Ferenc pápa, kritikus az állapota
A Vatikán szerint a szentatya „jobban szenved, mint tegnap”.
február 23., 06:30
- Külföld
Autóbalesetben meghalt gitárost gyászol a KISS
A járművet a férfi 90 éves édesanyja vezette.
február 22., 20:37
- Mindeközben
A fél internet az apukán nevet, aki váratlan módon trollkodta meg lánya eljegyzését
tegnap, 21:25
- Külföld
„A pimasz disznó kapott egy rendes pofont, Ukrajna nincs egyedül” – reagáltak a világ vezetői a washingtoni találkozóra
Orbán Viktor is megszólalt a Trump–Zelenszkij-csörte után.
tegnap, 21:36
- Külföld
Aggasztó híreket közölt a Vatikán Ferenc pápa állapotáról
Vérátömlesztésre volt szükség.
február 22., 20:00
- Külföld
Németországra figyel az egész világ, de főleg a magyar kormány
Rég volt ennyire izgalmas és bizonytalan a német politika.
február 23., 06:13
- Címlapon
Volodimir Zelenszkij sietősen elhagyta a Fehér Házat, nem írták alá a megállapodást
Az amerikai elnök azt mondta az ukrán elnöknek, hogy a harmadik világháborúval játszik.
tegnap, 18:52
- Mindeközben
Itt van Szabó Zsófi frappáns válasza, miért lett a Nagy Duett zsűrije: „Jogosan merül fel a kérdés”
tegnap, 18:42
- Külföld
Vlagyimir Putyin vezető propagandistájának Telegram-oldalán tűnt fel Orbán Viktor
február 23., 06:09
- Külföld
Nem jöttek be a nagy mellek és a szűk egyenruhák, a csőd szélére került Amerika ikonikus étteremlánca
A vállalat 300 millió dolláros adósságot halmozott fel.
február 23., 06:32
- Külföld
Elmozdították posztjáról Caleb Vitellót
Mostantól már csak helyszíni és végrehajtási művelteket felügyel.
február 22., 14:03
- Mindeközben
Ördög Nóra saját gyerekkori fotója mellé tette kislánya friss képét: „Na, ki szerint hasonlít?”
tegnap, 16:20
- Mindeközben
Szinetár Dóra a Bereczki Zoltánnal való válásáról: „Kitaláltak egy mesét és azt görgették tovább”
tegnap, 15:06
- Külföld
Megszólalt a Vatikán Ferenc pápa lemondásáról
Parolin bíboros szerint biztató hírek érkeztek a kórházból.
február 22., 16:56
- Külföld
Bild: egy csecsen férfi tervezett terrortámadást Berlinben
Állítólag bűntársa is volt.
február 22., 14:47
- Külföld
Visszavitték Izraelbe a két gyermekével meggyilkolt édesanya holttestét
A család is megerősítette a hazaszállítást.
február 22., 07:16
- Mindeközben
Egy kislány Jákob Zoltánnak öltözött be farsangkor, tarol a róla készült fotó
tegnap, 13:27
- Mindeközben
Sebestyén Balázsék élő adásban szedték szét a magyar celebeket, Tóth Gabi és Curtis is kapta az ívet
tegnap, 11:40
- Mindeközben
Király Viktor úgy köszöntötte születésnapján a 42 éves Király Lindát, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni
tegnap, 10:36
- Címlapon
Nemzeti kincs volt, most közellenség lett a Trumppal barátkozó világsztár
Magára haragította honfitársait az egyetemes sporttörténelem kiemelkedő alakja.
tegnap, 15:40
- Címlapon
Zelenszkij a washingtoni találkozó után: Ukrajnának igazságos béke kell, mi ezért dolgozunk
tegnap, 06:04
- Külföld
Elon Musk chatbotja szerint ő és Donald Trump is halálbüntetést érdemel
A felhasználók egyszerű kérdéssel vették rá a Grokot a válaszra.
február 23., 06:34
- Külföld
Donald Trump: Remélem, hogy béketeremtőként és nem hódítóként emlékeznek majd rám
Az amerikai elnök záró szónokként szólalt fel a CPAC konzervatív konferencián.
február 23., 06:40
- Külföld
Olyan túszokat engedett szabadon a Hamász, akiket már 10 éve tartottak fogva
Egy másik túszt kamerák jelenléte nélkül juttattak el Izraelbe.
február 22., 12:45
- Címlapon
Manipulálták Orbán Viktor bejelentését, ráhúzták a vizes lepedőt Schmidt Máriára
Politikailag motivált valótlanságok az szja-mentességről.
tegnap, 12:26
- Címlapon
Onkológusok magyarázatot adtak a hazai rákbetegségek kedvezőtlen adataira
A precízebb leletezés is rontja a statisztikánkat.
tegnap, 17:59
- Külföld
Donald Trump: A németek nem szeretnek engem, sok szerencsét nekik a választáshoz
Az amerikai elnök szerint megvannak a saját problémáik.
február 22., 07:37
- Mindeközben
Zsigmond Angi megmutatta, milyen a 11 ezer forintos csoki, videójában azonban mást is kiszúrtak követői
tegnap, 09:31
- Címlapon
Vatikáni források szerint hörgőgörcse volt Ferenc pápának
A tájékoztatás szerint az egyházfőnek hirtelen kezdett romlani az állapota.
tegnap, 20:31
- Címlapon
Kenderesi Tamás: „Meggyalázták az életemet, minden gátlás nélkül, tönkretettek”
Ügyvédje szerint hamarosan mindent elmondanak, és lesz meglepetés.
tegnap, 21:08
- Külföld
Több utas is a repülőtéren rekedt Dubajban, reagált a Wizz Air
Technikai nehézség okozott problémát.
február 22., 11:31
- Külföld
Molotov-koktélokkal dobálták meg az EU szófiai épületét az euró bevezetését ellenző tüntetők
A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, hat résztvevőt őrizetbe vettek.
február 23., 06:34
- Mindeközben
Minden nő rémálmát élte át a fodrásznál egy fiatal nő, pedig egy kisebb vagyont fizetett az új frizurájáért
tegnap, 08:15
- Külföld
Több templomban tűz ütött ki Új-Zélandon, gyújtogatás történhetett
Nem ez az első ilyet eset Új-Zélandon.
február 23., 06:35
- Mindeközben
Egy 41 éves édesanya több mint 60 kilót fogyott, és szó szerint felismerhetetlen lett
tegnap, 06:00
Rovataink a Facebookon