Sztárpolitikusok kerestetnek: castingolás Brüsszelben

A biztosjelölés olyan, mint az Eurovízió: a 28 kormány először nemzeti válogatót rendez, kiválasztja a legesélyesebbnek tartott versenyzőjét, aztán beküldi az európai arénába, hogy ott produkálja magát. Természetesen mindenki az előkelő pozíciókra hajt, azonban ahogy az lenni szokott, nem kizárólag a tehetség dönt: a geopolitika legalább annyira beleszól a helyezések alakulásába, mint a rátermettség.

A fontos tagállamok például rögtön továbbjutnak a döntőbe. A portfóliók kiosztásánál nem valószínű, hogy olyan fajsúlyú versenyzők, mint Németország, Franciaország vagy Olaszország a tényleges hatalommal nem igazán járó egészségügyi vagy oktatásügyi tárcát kapnák. A belső piac, a kereskedelem, a pénzügyek vagy az energiapolitika irányítása már inkább kinéz nekik.

Az sem mindegy, hogy a saját hazájában ki mekkora sztár. Egy volt miniszterelnöknek hagyományosan fontosabb portfólió dukál, mint egy olyan politikusnak, aki “pusztán” miniszteri vagy államtitkári pozíciót töltött be egy tagállami kormányban. Ennél alacsonyabbról pedig ritkán választanak jelöltet.

Juncker, a főszervező

Ahogy az Eurovízió szervezői sem szólhatnak bele, hogy melyik ország milyen produkcióval készül, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság kijelölt új elnökének is abból kell gazdálkodnia, amit a tagállamoktól kap. 

A Bizottság jövőbeli elnöke most épp azzal foglalatoskodik, hogy körbeutazza Európát, és az új testület összetételéről tárgyal a nemzeti kormányokkal. Több lehetséges listával készül, mert sok igényt kell kielégítenie. 

Keresd a nőt!

Brüsszel arra hajt, hogy a mostaninál legalább eggyel több, azaz tíz hölgy tagja legyen a csúcsszervezetnek. Azonban a júliusi 31-i határidőig jelölt biztosok között alig van nő. Csehország Vera Jourovát, regionális fejlesztési minisztert jelölte, Svédország pedig Cecilia Malmströmöt, jelenlegi uniós belügyekért felelős biztos. 

Juncker szóvivő csütörtökön jelezte is, a Bizottság felállítása csúszhat, ha a tagállamok túl kevés nőt jelölnek. Eközben péntek reggelig még négy állam nem nevezte meg jelöltjét, köztük Belgium, ahol javában mennek még a koalíciós tárgyalások a májusi választások után, és haladékot kértek. 

A versenyzők

Olaszország kormányfője, a fiatal és ambiciózus Matteo Renzi azért küzd, hogy külügyminisztere, Federica Mogherini legyen az Unió új külügyi képviselője. Azonban ahogy azt a júliusi csúcs is megmutatta, az ambíció nem minden, az EU állam-, és kormányfői nem bólintottak rá a tapasztalatlan politikusra. 

A lengyelek a külügyminiszterüket, Radek Sikorskit jelölik, aki szintén a főképviselői posztért indul. Magyarország egyébként ebben támogatja. De meglehet, hogy a bolgárok Krisztalina Georgievát, a nemzetközi együttműködés, és humanitárius segélynyújtás jelenlegi biztosát jelölik ismét, aki állítólag komoly támogatottságot szerezhetne az EU külpolitikai főképviselőjének posztjáért. Erről a posztról majd az augusztus 30-i csúcson döntenek az állam-, és kormányfők. 

A németek már bejelentették, hogy a mostani biztosukat, Günther Oettingert jelölik újra. Ez a lépés azért meglepő kissé, mert Angela Merkel kancellár korábban nem ápolt különösen jó viszonyt a jelenlegi Bizottságban energiaügyekkel foglalkozó kollégájával. Oettinger érdekes ötletekkel rukkolt elő az elmúlt években, egy alkalommal például azt javasolta, a túlságosan eladósodott európai országok lobogóit büntetésképpen félárbocra kellene ereszteni az uniós intézmények épületei előtt.

A franciák Pierre Moscovici volt gazdasági minisztert jelölik, és az egyik legfajsúlyosabb portfólióra, a pénzügyekkel foglalkozó biztos posztját szeretnék megszerezni. 

A brit miniszterelnök nem volt könnyű helyzetben a saját jelöltje kiválasztásakor, mert olyan politikust kellett találnia, aki elég kritikus az EU-val szemben ahhoz, hogy a Konzervatív Párt is rábólintson, ugyanakkor kész az együttműködésre az uniós intézményekkel, amelyek előszeretettel közösítik ki a nyíltan EU-szkeptikus figurákat. Jonathan Hill, a Lordok Házának leköszönő elnöke tűnt a megfelelően sótlan választásnak. Nagy-Britannia a hírek szerint valamelyik gazdasági tárcával lenne elégedett.

A magyar jelölt Navracsics Tibor külügyminiszter, aki nemrég arról beszélt, hogy az Európai Unió bővítésével foglalkozó tárca vezetését szívesen elvállalná. Hogy milyen feladatot tölthet majd be, az a következő hetek egyeztetéseitől is függ, illetve attól, hogy Juncker mennyire orrolt meg Orbán Viktorra azért, amiért az ellene szavazott a júniusi csúcstalálkozón. 

Kiszavazóshow

Miután az elnök összeállította a csapatát, következhet a megmérettetés a nézők előtt. Az SMS-szavazókat itt az Európai Parlament szakbizottságai helyettesítik, ahol a biztosjelölteknek számot kell adniuk tudásukról. Van azonban egy nehezítés: ha a parlamentnek nem tetszik egy jelölt, nem küldheti csak úgy haza. Vagy az egész csapatot leszavazzák, és kezdődhet újra a folyamat, vagy mindenkit egyszerre jóváhagynak. Nem volt még rá példa, hogy a parlament egy az egyben elutasította volna a felálló Bizottságot, viszont a szakbizottságok komoly nyomást gyakorolhatnak az elnökre, hogy egyes biztosjelölteket más pozícióba ültessen, ahogy az például 2004-ben Kovács Lászlóval is történt.

Navracsics Tibor egyébként komoly kritikára számíthat, nem csak a májusi választások után magyar tagokkal erősödött európai zöldek, hanem egyes északi tagországok EP-képviselői is fogadkoznak, hogy kemény meghallgatásra számíthat a volt igazságügy-miniszter, ki többször került összetűzésbe Brüsszellel a médiatörvény, vagy az igazságszolgáltatás átalakítása miatt. 

A meghallgatások szeptemberben lesznek, az új “kormányt” pedig, ha minden jól megy, az október végi plenáris ülésén hagyja jóvá az Európai Parlament.