Mogherini: Oroszország felbontotta a stratégiai partnerséget az Európai Unióval

További Eurologus cikkek

Az olasz külügyminiszter, Federica Mogherini lesz az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Keddi meghallgatásán kritika érte fiatal kora és tapasztalatlansága miatt, többen keményebb fellépést vártak tőle Oroszországgal szemben. Az EUrologus szerint az új jelölt még meglepheti a fanyalgókat.

Európa vezető politikusai múlt szombaton “személyügyi” értekezletet tartottak. A tanácskozás újból olyan kiegyensúlyozott politikai és földrajzi eloszlást hozott az Európai Unió négy legfontosabb pozíciójában, hogy az embernek az az érzése támad: az állam- és kormányfők kifejezetten úgy hozzák meg fontos döntéseiket, hogy utána szép táblázatok készülhessenek belőlük.

	Nyugat-Európa	Dél-Európa	Kelet-Európa
Konzervatív	Jean-Claude Juncker, elnök, Európai Bizottság (luxemburgi)		Donald Tusk, elnök, Európai Tanács (lengyel)
Szociáldemokrata	Martin Schultz, elnök, Európai Parlament (német)	Federica Mogherini, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő (olasz)

Federica Mogherini

1973-ban született,

házas, két lánya van: négy- és kilencévesek,

politikatudományt hallgatott a La Sapienza egyetemen, szakdolgozatának témája a politikai iszlám,

a kilencvenes évektől kezdve tagja a “Fiatal Baloldalnak”, és több nemzetközi civil szervezetben is aktív,

2007-től dolgozik az olasz Demokrata Párt titkárságán,

2008 óta olasz alsóházi parlamenti képviselő,

2013-ban a NATO Közgyűlésének olasz küldöttségét vezette,

2014 februárjától olasz külügyminiszter.

Mindkét fontos pártcsalád és mindhárom nagy európai régió megkapta a megérdemeltnek vélt képviseletét. Három népes tagállam: Németország, Olaszország és Lengyelország is irányító szerephez jutott, a Bizottságot pedig Jean-Claude Juncker személyében olyan elnök dirigálja, akit luxemburgi származása miatt a franciák és a németek is magukénak érezhetnek.

A britek ezúttal kimaradtak a szórásból. Ez egyrészt üzenetként is felfogható a kilépéssel fenyegetőző, euroszkeptikus brit kormány felé, másrészt amiatt is indokolt, hogy az elmúlt öt évben az angol Catherine Ashton vezette az uniós külpolitikát.

(-) Túl tapasztalatlan és oroszokkal tárgyal

Rossz nyelvek szerint utódja, az olasz külügyminiszter Federica Mogherini inkább annak köszönheti megbízatását, hogy vele kipipálható a “dél-európai szociáldemokrata nő” rubrika a táblázatban. Az is segítette a pályázatát, hogy az európai politikába hatalmas választási győzelemmel berobbant olasz miniszterelnök Matteo Renzi teljes mellszélességgel mögötte állt, és lobbizott az érdekében.

Szemére vetették fiatal korát (41 éves), tapasztalatlanságát a diplomáciai munkában, és azt, hogy az elmúlt hetekben az olasz külpolitika irányítójaként nem lépett fel elég határozottan Oroszországgal szemben.

Mogherini valóban mindössze hat hónapja miniszter - a leendő bizottsági elnök Junckerhez viszonyítva, aki az elmúlt huszonöt évben folyamatosan bársonyszékben ült, gyereknek számít. Júliusban tényleg ellátogatott Moszkvába, azonban hozzá kell tennünk, hogy közvetlenül előtte Kijevben tárgyalt. Az olasz bankszektor oroszországi kintlevőségei egyébként a legmagasabbak között vannak Európában, ezen kívül a dél-európai állam gázellátásának majdnem felét orosz forrásokból fedezik.

(+) Fiatalos és elkötelezett

Mogherini hátrányból indul tehát, és kiélezett külpolitikai helyzetben kell bizonyítania rátermettségét. Az új főképviselő európai parlamenti meghallgatásán szerzett első benyomásaink viszont pozitívak vele kapcsolatban.

Az olasz külügyér beleállt az eseményekbe: többször nyilatkozott az ukrán-orosz válság és a közel-keleti rendezés kapcsán. Hétfőn Kisinyovba utazott és a moldáv kormánnyal tárgyalt Moldova EU-s társulási szerződésének hatályba lépése alkalmából. Kedd délelőtt sajtótájékoztatót tartott az Európai Parlament brüsszeli székházában, ahol ismertette az EU következő lépéseit Oroszországgal szemben: a Bizottság szerdán dönt az újabb szankciókról, a tagállamok küldöttei pedig várhatóan csütörtökön vagy pénteken jóváhagyják őket.

Mindez igazából a még hivatalban lévő elődjének a feladata lenne, de Mogherini érezhetően más hőfokon ég, mint Ashton. Még a nyáron látogatást tett a Közel-Keleten, valamint az EU-s tagjelölt Szerbiában és Montenegróban, ahol az olasz elnökség nevében tárgyalt.

A korát és szakmai tapasztalatát ért kritikára így reagált: “Az európai vezetők új generációja érkezett az első vonalba, erre jó példa az olasz miniszterelnök Matteo Renzi aki még fiatalabb is nálam. Talán pontosan ez az új generáció hozhatja közelebb az Európai Uniót a polgáraihoz”. Szombaton Herman Van Rompuy úgy méltatta, “Ő az Európai Unió új arc a”.

Mogherini kedd délelőtt meghallgatáson vett részt az Európai Parlament külügyi bizottságában, ahol erős hangnemet ütött meg. Habár fenntartotta, hogy az orosz-ukrán konfliktusra az egyetlen elképzelhető megoldás a politikai tárgyalás, azt is kijelentette: “Oroszország felbontotta a stratégiai partnerséget az Európai Unióval. Putyin a saját népének okoz károkat a szankciókkal.” Az “Iraki és Levantei Iszlám Állammal” kategorikusan kizárta a tárgyalás lehetőségét is.

Fellépése nem enyhítette meg éles kritikusát, a holland Marietje Schaake-t, egy képességét azonban ő is elismerte. A liberális európai parlamenti képviselőnő már korábban csalódottságának adott hangot, hogy “újból egy tapasztalatlan jelöltre esett a választás”, a mai meghallgatás után pedig azt posztolta a Twitter-oldalára, hogy “Mogherini is olyan okosan tér ki a kérdések elől, mint Ashton, mégis úgy hangzik, mintha többet mondana”.

Javultak a magyar biztosi esélyek

Navracsics Tibor saját elmondása szerint szívesen lenne bővítési biztos. Federica Mogherini kiválasztása segítheti ebben az ambíciójában. Rajta kívül ugyanis még két másik jelölt neve került szóba a külügyi főképviselő posztjára: a lengyel Radosław Sikorski, illetve a bolgár Kristalina Georgieva. Mindketten kelet-európaiak, így, ha rájuk esett volna a választás, a magyar külügyminiszter kisebb eséllyel pályázott volna a Bizottság másik fontos külpolitikai tárcájára.