Strasbourgban volt téma a magyarországi civilek vegzálása
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Túlélőket és holttesteket is találtak a Vörös-tengeren elsüllyedt turistahajónál
- Hatalmas kavarás után kiderül, hivatlba léphet-e Ursula von der Leyen bizottsága
- Meghalt a világ legidősebb férfija
- 18+Az ügyészek 20 év börtönbüntetést követelnek Dominique Pelicot-ra
- Újabb kínai–magyar együttműködés: összekapcsolják a keleti és a nyugati digitális fizetési rendszereket
- Oroszország és Kína drámai mértékben növeli nukleáris erejét, Trumpnak azonnal lépnie kell
- Előkerült egy videó arról, ahogy becsapódik a teherszállító repülőgép egy litván lakóházba
- Donald Trump máris megpecsételte az importáruk sorsát
- Szijjártó Péter Pekingből üzent, magyar közreműködéssel jöhet a mérföldkő
- Az Egyesült Államok szerint hamarosan tűzszünet jöhet a Közel-Keleten
“A kormány végső célja az, hogy eltörölje a fékek és egyensúlyok rendszerét Magyarországon” - mutatott rá Mong Attila, aki szerint ennek a stratégiának nagyon fontos eleme a média feletti ellenőrzés megszerzése.
Kifejtette, hogy a kormány a négy évvel ezelőtti médiatörvénnyel a teremtette meg ennek az ellenőrzésnek a jogi kereteit, melyet a közszolgálati média megszállása és a magánkézben levő média legnagyobb részének felvásárlása követett. “Azokat a csatornákat, melyeket nem tudtak közvetlenül az irányításuk alá vonni, adóterhekkel sújtották, vagy személyi cseréket erőszakoltak ki, mint az RTL Klub és az Origo esetében” - magyarázta.
“A hírközlő média legnagyobb részét a kormány már domesztikálta Magyarországon” – magyarázta Mong, aki szerint “most mi jöttünk a sorban, azok a független egyesületek, amelyek nagyrészt nemzetközi forrásokból tartják fönn magukat.”
Az ALDE meghallgatásán a magyar civil szféra több képviselője is megszólalt. Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója arról beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs is joga pénzügyi átvilágítást tartani a megtámadott egyesületeknél. A Norvég Civil Alap esetében ez a donor országok kizárólagos hatásköre.
Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója is azt mondta, hogy a kormány ki akarja terjeszteni ellenőrzését ezekre a független forrásokra is. Ezt úgy érné el, hogy megkérdőjelezi a civil szervezetek szavahihetőségét, és külföldi érdekek szolgálóiként állítja be őket – magyarázta a TASZ vezetője.
Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője azt javasolta képviselőtársainak, hogy idén a kormány által támadott magyar szervezetek egyikét terjesszék föl a Szaharov-díjra. A díjjal az Európai Parlament azokat a kivételes személyeket vagy csoportokat tünteti ki, akik az intolerancia, a fanatizmus és az elnyomás ellen harcolnak.
Hétfő délután a holland európai parlamenti képviselőnő Sophia in 't Veld azt kezdeményezte, hogy az Európai Parlament ne csak szakbizottsági szinten, hanem plenáris ülésen foglalkozzon a magyarországi eseményekkel, kezdeményezését azonban leszavazták.
Az Fidesz EP-delegációja a magára jellemző lakonikus stílusban reagált közleményében az ALDE meghallgatására, Az európai liberálisoknak nincs új mondanivalójuk – címmel. Ebben kifejtik, hogy miutána az Európai Parlament elutasította az európai liberálisok kezdeményezését, pártrendezvényen próbálták támadni Magyarországot. “A hazánk lejáratásában korábban szerepet vállaló személyek mondták el a már unalomig ismételgetett vádjaikat a keddi eseményen” – állítja a Fidesz EP frakció.
Rovataink a Facebookon