ET emberi jogi biztos: Ritka, hogy egy EU-s tagállamban kell vizsgálódnom

2014.12.30. 09:40 Módosítva: 2017-01-27 01:30:33
Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa december közepén erősen kritikus jelentést tett közzé az emberi jogok magyarországi helyzetéről. A média szabadsága, a széles körben elterjedt intolerancia és diszkrimináció, és a bevándorlók jogainak hiányos védelme szerepeltek az aggasztó jelenségek között. Az EUrologus Strasbourgban ült le beszélgetni a lett emberi jogi szakértővel.

Nils Muižnieks

Lett származású emberi jogi aktivista és politikatudós. Lettországi menekültek gyermekeként született az Egyesült Államokban. A Berkeley Kaliforniai Egyetemen doktorált. 2012 januárja óta az Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosa.

Mit gondol a magyarországi tüntetésekről?

A gyülekezési joggal nincsenek különösebb problémák Magyarországon, a jelentésben ezt nem is érintettem. A tüntetések a demokratikus társadalom normális részei. Úgy tudom, hogy ezek békésen zajlottak, és a hatóságok nem reagáltak erőszakosan.

Viszont

a kétharmados kormányzó erőnek óvatosabbnak kellene lennie, ha olyat tesz, ami hatással van a szólásszabadságra, a gyülekezési szabadságra, vagy a civil szférára.

A kormány néha figyelmen kívül hagyta a rendes törvényhozási eljárást, elmaradtak a konzultációk, nem tartották tiszteletben a független szerveket, lerövidítették a hivatali időket. 

A magyar kormány gyakran arról beszél, hogy külföldről támadják, többek között a nemzetközi szervezetek.

Az én munkám nem támadás. Mi segítséget nyújtunk a kormányoknak, amit ha akarnak, elfogadnak. Az Európa Tanács minden országában ugyanazt csinálja, és ugyanazokkal a témákkal foglalkozik. 

Ha az észrevételeimet támadásként fogja föl a magyar kormány, akkor persze minden európai országot támadok.

Miben változott a helyzet az előző jelentés óta?

A médiatörvénnyel kapcsolatban megoldódott néhány aggályunk, különösen az újságírói források védelme. A legnagyobb probléma a Médiahatóság által kiszabható büntetések mértéke, a rágalmazás szabályozása, és a hirdetési piaccal kapcsolatos kezdeményezések. Az is nyugtalanító, hogy a kétharmados többség választhatja ki a Médiahatóság összes tagját.

A legjobban viszont azon lepődtem meg, hogy a fogyatékkal élők jogai mennyire korlátozottak Magyarországon. A kormány egy megdöbbentően hosszú, harmincéves határidőt szabott magának arra, hogy megteremtse a fogyatékkal élők intézeten kívüli gondozásának feltételeit.Magyarországon az egyik legmagasabb a gyámság alatt élők aránya, miközben a magyarok hagyták jóvá elsőként az EU-s tagállamok közül a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt.

Az alapjogok érvényesülése szempontjából hova helyezné el Magyarországot, összehasonlítva a többi európai állammal?

Néhány probléma az egész térségre jellemző: a volt szocialista országokban sok fogyatékkal élőt tartottak intézetben. Ez az örökség megmaradt. Több országban EU-s támogatást is felhasználtak az intézetek felújítására, és újak építésére, ahelyett, hogy segítették volna kijutni a bentlakókat.

A sajtószabadság ügyében viszont Magyarország helyzete egyedi a régióban. Az utóbbi időben csak Törökországban, Azerbajdzsánban és Montenegróban indult hasonló vizsgálatom.

Ritka, hogy egy EU-s tagállamban kell a sajtószabadság helyzetéről jelentést készítenem,

de úgy éreztem, hogy az elmúlt évek ellentmondásai miatt  szükség van rá.

A bevándorlás kérdésében is hasonló a helyzet. Tavaly Magyarországon csaknem kilencszeresére emelkedett a menekültstátuszért folyamodók száma, ami egészen meglepő. Láttunk hasonló számokat más országokban, de egyiket sem Közép-Európában. Törökország, Olaszország, Spanyolország néznek szembe hasonló kihívással.

Honnan érkeznek menekültek Magyarországra?

A legtöbben a Nyugat-Balkánról, elsősorban Koszovóból. Magyarország korábban is ki volt téve a bevándorlásnak: a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójától kezdve a balkáni háborúkon át. Ebből a szempontból Magyarországnak nagyobb a tapasztalata jövevények befogadásában, mint más kelet-közép-európai államoknak.

Ennek ellenére a bevándorlás kezelésével jelentős problémák vannak. Az egyik ilyen, hogy Magyarország nem tekinti magát célországnak, ezért nincsenek is megfelelő eszközök, programok a menekültek segítésére.

Úgysem akarnak itt maradni – mondják sokan – tovább akarnak állni nyugatra.

Persze, hogy tovább akarnak állni, ha senki nem segít nekik, hogy megtalálják a helyüket. Így válik önbeteljesítő jóslattá az, hogy egy ország tranzitországnak tartja magát.

Németország és Svédország a legkedveltebb célpontok. Ezek nyilván jómódú országok, de egyúttal ők teszik a legtöbbet azért, hogy a menekültek beilleszkedhessenek a társadalomba: nyelvtanfolyamokkal, szociális segítésnyújtással, szakképzésekkel. Mert azt szeretnék, hogy a bevándorlók munkát találjanak, adót fizessenek, a gyerekeiket iskolába írassák. Minden országnak ezt kellene tennie Európában.

A jelentés szerint az idegengyűlölet és a cigányellenesség is aggasztó méreteket ölt Magyarországon. Hogyan lehet ezt mérni?

A rasszista indítékkal elkövetett támadások számával, vagy a szélsőséges csoportok parlamenti, illetve társadalmi jelenlétével. A Jobbik jelenléte nyugtalanító, úgy is, hogy az előző választási kampányban visszavettek a romaellenes, zsidóellenes kijelentésekből. Jó dolognak tartom, hogy a hatóságok betiltották a Magyar Gárdát, de ez a kihívás folyamatos odafigyelést igényel. Nagyon fontos, hogy a cigányellenes retorika ne mérgezze a közéletet, de sajnos vannak erre utaló jelek.

Az EU-nak milyen szerepet kellene vállalnia az emberi jogok és a jogállamiság védelmében?

Az EU-nak korlátozottak a jogkörei, viszont ahol fölléphetne, ott sem cselekszik elég erélyesen. A diszkriminációellenes politikában például nagyobb szerepet vállalhatna. 

Miért teljesít rosszul az EU még azokon a területeken is, ahol vannak jogkörei?

Azt hiszem azért, mert az Európai Bizottság nem szívesen kerül összetűzésbe az erős tagállamokkal. De például annak örülök, hogy a Bizottság eljárást indított a romákat érő diszkrimináció miatt Olaszországban és Csehországban.

Mi lehet a következménye a Magyarországról szóló jelentésnek?

Vannak olyan országok, ahol jelentős reformokat indít be egy-egy jelentés. Új törvények alapjául szolgálhat, megváltoztathatja a politikai irányvonalat. Az Európa Tanács jelentései hivatkozási alapot nyújthatnak a civil szervezeteknek, vagy az Európai Bizottságnak. A jelentések után gyakran párbeszéd  indul a nemzeti hatóságok és az Európa Tanács között. Idén négyszer jártam Ukrajnában. Jövőre nem szándékozom négy alkalommal Magyarországra utazni, de nem zárom ki, hogy egy-egy ügynek utánajárok. Az első reakciók alapján az a benyomásom, hogy

a mostani jelentés fölött nem fognak elsiklani Magyarországon.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?