Indul a brüsszeli fejtörés a görög helyzetről

Nehéz másként értelmezni a görög választás eredményét: a tízmilliós ország nemet mondott az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőcsomagjáért cserébe elvárt megszorításokra. Az összesített eredmény alapján

Az euróövezet pénzügyminisztereit kínos dilemma elé állította az eredmény. A görögöknek megszavazott második pénzügyi segélyprogram ugyanis február végén lejár. Sok hitelező eddig is csak azért állt a mentőcsomag mögött, mert az Európai Bizottság—Európai Központi Bank—IMF „trojka” rendszeres ellenőrzéseiben és szigorú feltételeiben látták a görög gazdaság talpraállításának zálogát. Az új miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz azonban elég egyértelműen fogalmazott a győzelmi beszédében: a trojka „a múlté”. Ha repül a pénzügyi szigor, hátat fordíthatnak a hitelezők, elmaradhat az új mentőcsomag, becsődölhet a görög gazdaság, és szakadékba ránthatja a közös európai pénzt.

EU–Görögország: egymásra utalva

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke emlékeztetett, hogy a választások előtt az EU „pozitívan tekintett” egy esetleges harmadik mentőövre. Ennek a feltétele az volt, hogy a mostani programot sikeresen befejezik a görögök.

Görögországnak tisztában kell lennie azzal, hogy az eddigi problémák nem tűnnek el egyik napról a másikra csak azért, mert új kormány lesz

– mondta az EU-s pénzügyminiszterek hétfői ülése után.

A Sziriza ugyan nem léptetné ki Görögországot az euróövezetből és az EU-ból, de újratárgyalná a mentőcsomagok feltételeit és azt is szeretné, hogy a trojka engedjen az adósságból. Az ország adósságállománya 2011-ben a GDP 171,3 százalékát tette ki. Tavaly márciusban azt ígérték, hogy 2020-ra 125 százalékra csökkentik.

Dijsselbloem úgy látja, a pénzügyminiszterek között kicsi a támogatottsága annak, hogy engedjenek a görög adósságból. Klaus Regling, az uniós mentőalapok vezetője szerint most nem is az a probléma, hogy mekkora a görögöknek nyújtott hitelállomány, mert az eredetihez képest csökkentették a kamatokat, átlagosan 32 évre tolták ki a futamidőket és csak 2022-től kell törleszteni.

A BBC úgy tudja, 4,3 milliárd euróra van lesz szüksége a görögöknek márciusig, miközben február végéig akkor is csak 1,8 milliárdot kaphatnak, ha megfelelnek az EU és az IMF feltételeinek. Ha nem hosszabbítják meg a programot, Görögország az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjából is kieshet, írja az Euractiv.

Az euró jövőjét féltő pénzügyminiszterek vezetője leszögezte: támogatni fogják Görögországot, hogy megtarthassa a közös pénzt, és hogy felzárkózzon a gazdasága. Elmondta, hogy telefonon már beszélt is a görög pénzügyminiszter-jelölttel, aki „nagyon eltökélt” volt abban, hogy Görögország az euróövezet tagja maradhasson. 

Csönd és aggódás a jobboldalon

David Cameron konzervatív brit miniszterelnök annyival kommentálta a választás eredményét, hogy az csak növelni fogja a gazdasági bizonytalanságot Európában. 

Az adósságelengedést már korábban kizáró finn miniszterelnök, Alexander Stubb ugyan gratulált, de a hírhez nem fűzött hozzá sokkal többet annál, hogy a demokratikus választási eredményeket tiszteletben kell tartani. Hasonlóan reagált a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble. „Senki nem erőszakol semmit Görögországra, de a kötelezettségek számítanak” – figyelmeztetett.

Szélsőjobbos is örül a Szirizának

A szélsőbalon és a balközépen lelkesedéssel fogadták Alekszisz Cipraszék győzelmét, különösen az Olaszországban kormányzó Demokrata Pártban (PD). François Hollande francia elnök is nyilvánosan üdvözölte a Sziriza győzelmét.

Ennél meglepőbb, hogy a szélsőjobboldalon is volt, aki örült a radikális baloldali sikernek. Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front tiszteletbeli elnöke szerint a győzelem az EU „megtagadása” és az ellene folytatott „politikai csata” része. Lánya és utóda, Marine Le Pen korábban már többször jelezte, hogy szurkol a Szirizának.

Az eredmény a spanyol baloldali Podemost villanyozta föl leginkább.

Sziriza, Podemos, győzni fogunk

– jelentette ki a főtitkáruk. A Podemosnak még az idén jó esélyük is van rá, hogy behúzzák a szélsőbaloldalnak az EU ötödik legnagyobb gazdaságát. A mindkét pártot sorai közt tudó európai parlamenti frakció (GUE/NGL) szintén boldogan fogadta a híreket. „Ez európaiak millióinak jelent reményt” – írták.