Paks 2: Brüsszel szerint feloldják a titkosítást

Feloldhatják a titkosítást

Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott, mondta Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság (EB) energiaügyekért felelős szóvivője.    

Azt mondta, március 2-án foglalkoztak a kérdéssel, de egyelőre csak korlátozott mértékben tudják kommentálni az ügyet, mert a döntés alapjául szolgáló dokumentumok bizalmasak. Itkonen azonban azt mondta, Magyarország értesítette a bizottságot arról, hogy hozzájárul a döntés minősítésének feloldásához, így a bizottság hamarosan a lehető legrészletesebb tájékoztatást fogja adni a kérdésben.

Az EB értelmezése szerint nem blokkolják az erőmű építését, viszont az uniós biztosok tanácsa múlt szerdai ülésén úgy döntött a titkosított dokumentumok alapján, hogy egyes, a magyar kormány által az oroszokkal kötött Paks 2-szerződések sértik az Euratom-megállapodás 53-as cikkelyét.

Az Euratom, mint a nukleáris energia békés felhasználásának európai őre, részt vevő fél kell, hogy legyen minden fűtőanyag-beszerzési szerződésben. Vélhetően mivel túlzónak tartották az egyoldalú orosz függőséget a szövegben, nem írták alá a szerződést. Ezt a döntést hagyta jóvá – vita nélkül – az EU-s biztosok testülete.

EU: Forrásdiverzifikáció

Ute Blohm-Hieber, az Euratom Ellátási Ügynökség nukleáris üzemanyag-piaci szakértője csütörtökön arról beszélt Brüsszelben, hogy különleges figyelmet kell fordítani az EU-ban épülő új atomerőművekre, melyek nem az EU-ban korábban használt technológiával üzemelnek. „Biztosítani kell, hogy ezeknek az erőműveknek az ellátása nem kizárólag Oroszországtól függ. A forrásdiverzifikáció minden új befektetés feltétele kell, hogy legyen.”

Transzparens szerződések

Finn újságírók felvetették, miben különbözik a magyar eset a nemrégen jóváhagyott finn erőmű-építési megállapodástól, amelynek értelmében a Roszatom szállíthatja a fűtőelemeket. A szóvivők szerint a két eset összehasonlítása nehéz, mert a finnek teljes transzparenciával kommunikáltak a teljes beruházás előkészítési folyamat során, melynek végén az EB jóváhagyta, hogy Finnország Oroszországtól vegyen fűtőelemeket.

„Giró-Szász Andrásnak annyiban igaza van, hogy az Európai Bizottság nem blokkolta magát a paksi bővítést – magyarázta az EUrologusnak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője.  – Az üzemanyag-ellátási terveket viszont nem hagyta jóvá az Euratom Ellátási Ügynöksége. Úgy belevágni egy ilyen horderejű építkezésbe, hogy nem tisztázzák, honnan fog érkezni a fűtőanyag, a hazárdírozás minősített esete.” 

Eddigi értesüléseink szerint az jelenthet megoldást a paksi fiaskóra, ha sikerül alternatív beszállítót találni. Korábban felröppent az a híresztelés, hogy az amerikai Westinghouse cég is a potenciális beszállítók között van. Jávor Benedek elmondta, hogy személyesen megkereste a nukleárisüzemanyag-gyártó vállalatot, amely tagadta, hogy bármilyen szinten tárgyalna erről a lehetőségről a magyar kormánnyal. „Lázár János Fidesz-frakciónak szóló porhintése volt csupán, hogy bedobta a köztudatba az amerikai cég nevét” – mondta.

A finnországi, szintén oroszok által épített Fennovoima atomerőmű befektetői hasonló dilemmával néztek szembe, mint most Paks. Ott azt a megoldást ötölték ki az EU-s intézményekkel közösen, hogy külön tendert írnak ki az üzemanyag-beszállításra. „Persze nem egyértelmű, hogy lesznek olyan jelentkezők, akik hajlandóak időt és költséget fordítani a paksi atomerőműhöz szükséges újfajta üzemanyag kifejlesztésére és tesztelésére – vélekedik Jávor. – Ez egy nagyon szűk piac, és lehet, hogy egyáltalán nem éri meg belevágni.”

További kifogások a horizonton

Az üzemanyag-beszállítás kérdésén túl még három olyan terület van, ahol az Európai Bizottság kifogást emelhet a bővítés ellen. A versenyjogi biztos a tiltott állami támogatások gyanúját vizsgálja, a belső piaci szabályozásért felelős főigazgatóságnak pedig az szúrhatja a szemét, hogy nem írtak ki pályázatot a projektre, hanem rögtön a Roszatommal állapodott meg a kormány. „Ma adtam be egy újabb kérdést a bizottsághoz a szerződés harmincéves titkosításának ügyében – mondta Jávor. Végezetül így jellemezte a paksi projektet: „Ez olyan, mint egy 800 méteres gátfutás, ahol a kormány már az első méteren elesett, és most hasal a salakban.”

Brüsszel értelmezésében a magyar kormány jelenleg tárgyal az EU nukleáris szabályainak betartása felett őrködő Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportjával (ENSREG). Általánosságban a tagállamok újratárgyalhatják az ilyen megállapodásokat, hogy azok megfeleljenek az uniós jogrendnek – tette hozzá az EB szóvivője.