Paks-2-ről vitáztak az Európai Parlamentben

Mi lesz a fűtőelemekkel?

„A magyar kormány újrakezdte a tárgyalásokat a fűtőelemek beszerzéséről” ­­– számolt be a fejleményekről Massimo Garribba, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának szakértője csütörtökön Brüsszelben, az EP zöld frakciója által rendezett meghallgatáson.

Nem mondta el, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség miért nem írta alá az eredeti magyar-orosz üzemanyag-beszerzési szerződést, viszont utalt rá, hogy a Bizottság minimalizálni próbálja a függés kockázatát, amikor az EU-n belül új atomerőművet építenek.

A titkolózás egyelőre nagy, de valószínűleg az az Euratom problémája, hogy az orosz beszállítók túl hosszú időre tartanák fenn maguknak a kizárólagos jogot arra, hogy üzemanyaggal lássák el a két új paksi reaktort. Hasonló helyzetbe került korábban a finnországi Fennovoima konzorcium a saját projektjükkel. Náluk az jelentette a megoldást, hogy az erőmű beizzítása utáni tizedik évre hozták előre a lehetőséget arra, hogy külföldi üzemanyaggyártók számára is hozzáférhető legyen a tesztelés és az erőmű ellátása. A finnek egy évvel korábban írták alá a szerződést, mint a magyarok.

A kérdés az, hogy vajon a Roszatom miért nem okult a finn példából, és miért írtak elő mégis húszéves monopóliumot saját maguknak a magyar szerződésben, ha tudták, hogy ebbe az EU-s ügynökség nem fog beleegyezni?

„Kérdéses, hogy az oroszokat úgy is érdekli-e a projekt, hogy nem kapnak monopóliumot az üzemanyag-ellátásban” – vélekedett Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarország EP-képviselője.

Átláthatóság

Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója azt sérelmezte, hogy a kormány nem hozott nyilvánosságra hatástanulmányokat az erőmű működésével kapcsolatban, azok talán nem is léteznek. Nem tudni pontosan, hogy milyen hatást fejt majd ki az energiapiacra és az energiaárakra. „Nem tartottak nyilvános konzultációt, nem mérlegeltek más lehetőségeket. Központosított döntés született” - részletezte.

Massimo Garribba szerint a Bizottság is annál boldogabb, minél több információt hoznak nyilvánosságra a szerződésekkel kapcsolatban, de nem kényszeríthetik erre a szerződő feleket.

„Nagyon sok elemzést készítettünk” – mondta a meghallgatás után Aszódi Attila, a Paks-2 projektért felelős kormánybiztos. Azzal magyarázta, hogy ezeket nem hozták nyilvánosságra, hogy ilyen információk idő előtti kiadása támadásokhoz vezethet, amelyeket szeretnének elkerülni. Az üzemanyag-szerződések pedig sehol nem nyilvánosak, – tette hozzá – mert látszódnak belőlük az árak, az, hogy milyen költsége lesz a termelőnek, és különböző műszaki részletek, amelyek üzleti titoknak minősülnek.

Mennyibe kerül?

Stephen Thomas, a University of Greenwhich tanára a Nagy-Britanniában épülő Hinkley Point atomerőművel hasonlította össze a paksi beruházást. Kiderült, hogy a magyar erőmű jóval olcsóbban épül: 5200 euró költségért kilowattonként, míg Hinkleynél 7000 euróra rúg a számla. A hitel is egészen kedvező: 3,95-4,95 százalék a brit projektnél felvett 9,75-10,25 százalékos rátához képest.

Aszódi Attila 12,5 milliárd eurós költségről beszélt, amelyből 10 milliárd euró az oroszoktól fölvett hitel és 2,5 milliárd a Magyarországról származó önrész. A törlesztést 2026-ban kell majd elkezdeni, és úgy kalkulálnak, hogy az erőmű saját bevételéből ki tudják majd fizetni a törlesztést és a kamatokat is, 50-55 eurós megawattonkénti árak mellett.

Így nem lesz szükség állami támogatásra sem, teszi hozzá. A Bizottság versenyjogi főigazgatósága jelenleg is vizsgálja, hogy a kormány számításai helyesek-e. Előfordulhat, hogy tiltott állami támogatásra bukkannak.

Dr. Tóth István János, a Korrupciókutató Központról arra mutatott rá, hogy hiába az előzetes számítások, az atomerőmű-építés gyakran nem várt költségekkel jár, és a korrupciónak is hatványozottan ki van téve. Úgy saccolják, hogy 1,5-2 milliárd eurónyi közpénzt is elsíbolhatnak a projektből.

Még érdekesebb kérdés, hogy az oroszoknak van-e rá pénzük, hogy megépítsék a Magyarországnak beígért reaktorokat. Az Oroszországban jelenleg épülő hasonló modellek mind három éves késésben vannak, mutatott rá Stephen Thomas, valószínűleg azért, mert az oroszok nem tudják az eredeti tervek szerint finanszírozni őket.

Megújuló energia

„Ha a két új paksi reaktor megépül Magyarországon, nem marad hely a megújuló energiaforrásoknak” – vélekedett Stephen Thomas, és ezzel rámutatott a Zöldek egyik legnagyobb aggályára az építkezéssel kapcsolatban.

Hiába ígéri azt a kormány, hogy az elektromos áramellátás 40 százalékánál nem lesz magasabb Paks részaránya, még nem hallottuk, hogy a másik 60 százalékot hogyan szeretnék előállítani – vetette föl Ámon Ada.

Az Európai Bizottság képviselője viszont kijelentette, hogy a nukleáris energia fontos része az EU energiamixének, és ők nem fognak beleszólni, hogy a tagállamok hogyan érik el azt, hogy kevesebb szénhidrogén-alapú forrást égessenek, atomerőművekkel vagy megújuló energiával. A lényeg, hogy meglegyen a 20 százalékos széndioxidkibocsátás-csökkenés 2020-ig.