Csődbe viszi az EU-barátság Ukrajnát?

További Eurologus cikkek

Van uniós segítség, csak nem olyan és annyi, mint amire Ukrajnának szüksége lenne. Küldjenek katonákat, mondta a budapesti ukrán ügyvivő. A magyar kormány „sajátos” kijelentései Ukrajnáról nem teszik maradéktalanul boldoggá.

A Donyeck-medencei orosz agresszió nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára veszélyt jelent, emelte ki április 1-jén újságíróknak az ország budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Mihajlo Junger a helyzetre európai uniós vagy ENSZ-békefenntartókban látja a megoldást. Szerinte azért lenne rájuk szükség, mert csak így tudnák maradéktalanul végrehajtani a német és francia segítséggel kialkudott minszki tűzszünet végrehajtását, mint például az orosz-ukrán határ teljes ellenőrzését. Ukrajnának fegyverek is kellenének, közölte az ügyvivő, mert szerinte a Majdan tüntetéseibe 2014-ben belebukott Viktor Janukovics elnöksége alatt tönkretették a hadsereget.

Nincs sok esély EU-misszióra

Egyelőre hiába várnának fegyvereket az EU-tól vagy valamelyik tagállamától: még az Egyesült Államok sem mert ilyen lépést bevállalni, bár Obama már megkapta az engedélyt, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnába. Az uniós békefenntartók megjelenésére sem látni sok esélyt, hiába adott be Kijev márciusban hivatalos kérelmet az ENSZ mellett az EU-hoz is. Petro Porosenko ukrán elnök az uniós rendőri missziót tartaná a legjobbnak, de az oroszok húzzák az orrukat, és Brüsszelben szintén hűvösen fogadták az ötletet. Oroszország elvben hajlandó igent mondani a békefenntartókra , ha az általa támogatott ukrajnai szakadárok is belemennek.

„Számunkra a minszki megállapodás végrehajtása az elsődleges” – nyilatkozta Maciej Popowski a Deutsche Wellének. Az EU külügyi szolgálatának főtitkár-helyettese rámutatott, hogy már van misszió Ukrajnában, de az civil és mindössze tanácsokat ad a rendvédelmi szerveknek. A küldetést egy magyar diplomata, Mizsei Kálmán vezeti, vele készült interjúnkat itt olvashatja. „Többet kell tudnunk erről [Porosenko ötletéről]. Minden uniós kötelezettségvállaláshoz világos felhatalmazásra van szükség és meg kell tárgyalni az EU-tagállamokkal” – bökte ki a fő buktatót Maciej Popowski. A huszonnyolcak ugyanis időnként egészen elképesztő bénázást tudnak összehozni, és már az is eredmény volt, hogy a minszki megállapodás betartásához kötötték az Oroszország elleni szankciók lazítását.

Néhány tagállam, köztük Magyarország vezetője kritizálta a korlátozások fenntartását, de nem akadályozta meg.

Orbán Viktor március 20-án Brüsszelben nyilatkozott a huszonnyolcak megállapodásáról a Moszkva elleni szankciók ügyében. „Egy kérdést nem tisztáz – de most már végképp nem akarom a parazsat a fejemre hordani – hogy Ukrajnának is végre kell hajtania a minszki megállapodás szerint jónéhány dolgot az év második felében. És azt nem vitattuk meg, hogy mi van akkor, hogyha az nem történik meg. És ott legalább annyi kétely van, mint más kérdésekben.” Többek között az Oroszországgal határos, vitatott területek decentralizációjára és autonómiájára tettek ígéretet Minszkben.

Sajátos magyar nyilatkozatok

A budapesti ukrán ügyvivő már azért is köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy nem emelt vétót az orosz szankciók esetleges folytatása ellen. A kormány a vétó elmaradásával „a lényeget tekintve velünk van” – vélekedett. Azért annyit elismert, hogy magyar részről „sajátos” nyilatkozatok hangzanak el, és megjegyezte, hogy amíg 2001-es adatok szerint nagyjából 150 ezer magyar él Ukrajnában, lengyelből 400 ezer, Varsó mégis a keményebb oroszellenes fellépés fő hangadója.

Budapest viszont a kárpátaljai magyarok védelmére hivatkozva tesz kijelentéseket a határon túli magyar kisebbség autonómiájának és kettős állampolgárságának szükségességéről, amelyek már Kijevben is kicsapták a biztosítékot. Mihajlo Junger azt is finoman jelezte, hogy a békefenntartók ötletét a német külügyminiszter szerint meg fogják vizsgálni, és „Magyarországon sokszor azt hallani, hogy Németország a minta”.

Segítenek, de nem eleget

Ha az ukrán kormánynak nem lenne elég baj a kelet-ukrajnai helyzet, ott vannak a brutális gazdasági nehézségek. Az eleve nem túl rózsás helyzet siralmasba fordult többek között a harcok és az oroszok gazdasági korlátozásai miatt.

Segítségképp az EU március 31-én hagyott jóvá 1,8 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt az eddigi 1,6 milliárd mellé, és több kisebb tételben nyújt különféle célokra támogatást. Úgy tűnik, Brüsszel a sokat emlegetett „puha hatalmával” is képes valamennyire enyhíteni az ukrán anyagi gondokon.

Az Európai Bizottság közvetítésével sikerült például megoldani, hogy télen ne maradjon gáz nélkül Ukrajna,

és kedvezőbben jusson hozzá, mint azt Moszkva eredetileg akarta. A megállapodást március 31-én hosszabbították meg három hónappal.

Ukrajna összesen 40 milliárd dollárnyi nemzetközi segítségre számíthat, aminek több, mint harmadát állja a Nemzetközi Valutaalap. Ehhez képest az uniós segítség nem tűnik annyira soknak, holott az egész onnan indult, hogy az ukránok kiálltak az EU-ukrán társulási egyezmény mellett. Ráadásul az ukrán kormány és mások szerint a teljes nemzetközi csomag sem lesz elég. A helyzet annyira rossz, hogy az egyik nagy hitelminősítő már biztosra veszi a legnagyobb szomszédunk csődjét.