Európa helyett máshol talált partnereket az USA
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Majdnem minden ötödik gyerek háborús övezetben él az UNICEF jelentése szerint
- Összecsapások törtek ki az afgán-pakisztáni határon, többen meghaltak
- Franciaország kérte egy Indonéziában halálra ítélt francia állampolgár kiadatását
- Korlátozzák a turizmust a világ egyik legnépszerűbb utazási célpontjánál
- Az utolsó kórház is bezárta kapuját a Gázai övezet északi részén
- Az Egyesült Államoknak adja ki Montenegró Do Kvont, a dél-koreai „kriptokirályt”
- Észtország haditengerészeti műveletet indított, de a NATO sem lacafacázik
- 18+Videón, ahogy agyba-főbe vernek, rugdosnak egy megbilincselt rabot
- Szlovákia megfenyegette Ukrajnát, megtorolják, ha nem jön gáz
- 2025-től munkaszüneti nappá nyilvánítják december 24-ét a lengyelek
Az Európai Bizottság szerint akár 120 milliárd eurót nyerhet az EU a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerséggel (T-TIP), amely egy Hawaii-tól Finnországig tartó övezetet hozna létre, ahol vámok és korlátozások nélkül lehet kereskedni. Az Egyesült Államoknak azonban nem olyan fontos ez az egyezmény, mint Európának.
Nem mi vagyunk a világ közepe
Az USA kereskedelmi miniszterének idei elemzéséből kitűnik, hogy az amerikai kormány nem Európával, hanem a csendes-óceáni partnereivel köthet igazán nagy üzletet. Az ázsiai, amerikai és óceániai országokat – köztük Japánt és Ausztráliát – felölelő szabadkereskedelmi egyezmény, a TPP (Trans-Pacific Partnership) két és félszer nagyobb értékben mozgat árukat és ipari termékeket, és ötször több bevételt generál az amerikai mezőgazdaságnak, mint az EU—USA megegyezés. Az amerikai szolgáltatási szektorban hasonló súllyal jelenik meg a nyugatra és az Európába irányuló kereskedelem. A külföldön dolgozó amerikai munkaerőt tekintve viszont az európai együttműködés fajsúlyosabb: nagyjából 3,3 millió amerikai dolgozik EU-s országokban.
A TPP-t is most tárgyalják, itt viszont közelebb állnak a felek a megegyezéshez, mint a transzatlanti oldalon.
Az EU—USA megegyezést az óceánon innen az hátráltatja, hogy az EU nem akarja elfogadni a befektetők és az EU-s tagállamok közötti vitarendezési módszert, amihez viszont az USA ragaszkodik. A francia és a német választások is közelednek, amelyek miatt évekig elhúzódhat a folyamat – ha egyáltalán sikeres lesz.
Barack Obama szívesen lezárná mindkét ügyet az elnöksége végéig – 2017-ig –, de éppen a saját pártjában küzd a legnagyobb ellenállással. Kedden az amerikai szenátus demokrata kisebbsége blokkolta azt a kezdeményezést, amely szabad kezet adott volna Obamának a tárgyalások lefolytatására. Az elnök azt szerette volna, hogy csak a kész szövegeket kelljen bemutatnia a kongresszusnak, amit aztán a képviselők vagy elfogadnak, vagy leszavaznak.
Autógyártók és palagáz-lobbi
Az európai járműipar járhat a legjobban, ha nem kellenek külön-külön gyártósorok a két piacra. Egy, a Külügyminisztériumnak készült tanulmány szerint Magyarországon is túlnyomórészt itt csapódhat le a T-TIP kedvező hatása. A magyar pártok álláspontját az egyezményről ebben a cikkünkben jártuk körül.
Az USA azért járhat jól, mert az általuk kitermelt és cseppfolyósított palagázt eljuttathatná Európába, ami az orosz gázszállítás alternatívája lehet. A liberális EP-képviselő, Marietje Schaake egy hét eleji brüsszeli vitán azt mondta:
még akkor is megérné az orosz függést amerikaira cserélni, ha ugyanannyiba kerülne az energiahordozó.
A zöldpárti francia Yannick Jadot viszont arra utalt, hogy nem így kellene a környezetvédők szerint szennyezően termelt gáznak piacot adni.
Ésszerűsítés vagy szabálygyengítés?
Mostanra már nem a vámok állnak a kereskedelem útjában – amelyek átlagosan csak három százalékosak –, hanem az eltérő egészségügyi, fogyasztóvédelmi, minőségbiztosítási szabályok. Ezeket kellene közelebb hozni egymáshoz, hogy csökkenhessenek a gyártási költségek. És ettől kapnak sikítófrászt a zöldpárti politikusok: a francia Yannick Jadot például amiatt aggódik, hogy demokratikusan felépített szabályokat cserélnének le.
Dita Charanzová cseh liberális EP-képviselő bagatellizálta a kérdést: a szabályharmonizálás alatt szerinte olyan egyszerű dolgokra kell gondolni, mint hogy eddig az USA-ban kék, míg Európában sárga színű kellett, hogy legyen ugyanaz az autókábel. Egy, a tárgyalásokra rálátó tisztségviselő az autós törésteszteket hozta fel példaként, és visszautasította, hogy úgy menne a harmonizálás, hogy az erősebb szabályokat gyengítik azért, hogy az eladott autók megfeleljenek a puhább követelményeknek is.
Abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy a világpiaci szereplők közül az USA-val a legegyszerűbb a szabályokat harmonizálni. Kínához képest például az uniós jog viszonylag közel áll az Egyesült Államokéhoz.
Rovataink a Facebookon