A héten tetőzik a görög válság

Egész hétvégén várták a görögöknek eddig mentőövet dobó intézmények, hogy tárgyaljanak az ország kritikus pénzügyi helyzetének megoldásáról, de nem volt miről beszélni – mondják Brüsszelben. A görög kormány egy konkrét tervvel és dokumentált javaslatokkal tárgyalt – állítják Athénban.

Akármi is történt, vasárnap háromnegyed óra elteltével lelépett a görög küldöttség, kézzel fogható eredmény pedig egyelőre sehol. Közben ketyeg az óra: a hónap végén a görög kormánynak 1,6 milliárd eurót kellene törlesztenie a Nemzetközi Valutaalap felé, és akkor jár le az országnak nyújtott mentőcsomag 7,2 milliárdnyi beragadt euróval. A pénz felszabadításához és a program újabb meghosszabbításához az euróövezeti pénzügyminiszterek döntése kellene, akik csütörtökre tervezik e havi egyetlen ülésüket. „Türelmesen fogunk várni arra, hogy az intézmények hozzászokjanak a valósághoz” – üzente Alekszisz Ciprasz az Efimerida Ton Syntakton lap hasábjain, hogy addig nem is várható tőlük újabb ajánlat.

Nem felelt meg Athén ajánlata

Az mindenesetre egyértelműnek tűnik, kinek kell sietnie a megegyezéssel. „A labda a görögök térfelén pattog” – hangzott el a Brüsszelből az unalomig puffogtatott mondat legutóbb Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke szájából. „A tárgyalás folytatódni fog, amint lesz egy komoly javaslat a görög hatóságoktól” – nyilatkozta egy másik uniós tisztviselő az EUobservernek.

Athén a maga részéről úgy gondolja, hogy ezt a feladatot hétvégén letudta. Ki is szivárgott a görög ajánlat, amit hétvégén tettek le az asztalra, ráadásul ebben megadták magukat az egyik fő vitapontban, a költségvetési többletében (azaz hogy mennyivel több pénzt szedjen be a költségvetés, mint amennyit elkölt). Ez idén a bruttó nemzeti össztermék egy, jövőre pedig két százaléka lenne az ajánlatuk szerint – épp annyi, mint amennyit két hete követeltek tőlük az intézmények. Nekik azért nem mindegy, mekkora a többlet, mert azt a kölcsönök visszafizetésére lehet fordítani, de a görögöknek ez fájdalmas intézkedéseket – adóemeléseket és/vagy kiadáscsökkentést ­– jelent.

Ott van a probléma, hogy Brüsszelben utánaszámoltak a görög adatoknak, és nem látják, milyen módon érné el a kormány a bemondott többletet a tervezett intézkedéseivel. A Financial Times egy eurokratára hivatkozva azt írta, többek között az áfacsalások letörésénél nem megalapozott, hogyan nyerne ezzel a görög állam 700 millió eurót.

A legnagyobb vita most emellett a nyugdíjak körül megy, legalábbis Athén ezt állítja. „Valaki csak politikai indíttatást tud kiolvasni a hitelezők ragaszkodásából a nyugdíjak újabb csökkentésébe, miután öt éven keresztül fosztogatták azokat” – olvasott be Alekszisz Ciprasz az Efimerida Ton Syntakton lap hasábjain. Csakhogy a másik oldalról arra mutattak rá, hogy az intézmények nem az egyéni kifizetések csökkentését, hanem az uniós szinten egyik legdrágább rendszer reformját szeretnék keresztülvinni. Éves szinten a GDP egy százalékát kellene megtakarítani, de 2016-ra csak 0,04 százalékot terveztek Athénban, részletezte a tárgyalások állását szokatlanul mélyen a sajtónak Annika Breidthardt. A bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője szerint ehhez szóba jöhet például a nyugdíjkorhatár kitolása és a korai nyugdíjba vonulás visszaszorítása.

A kisbetétesek szívhatják meg

A bizonytalanságnak mindenesetre meglett az eredménye: az athéni tőzsde folyamatosan esik, miközben egyre többen menekítik ki az euróikat a bankokból. December óta 30 milliárd euró folyt ki a pénzintézetekből, amelyek így egyre jobban rászorulnak az Európai Központi Bank február óta tartó sürgősségi likviditási segítségére, de ezt a programot folyamatosan bővítgetni kell – a legközelebbi döntés június 17-én esedékes.

A kevés jó hír egyike, hogy Mario Draghi EKB-elnök bejelentette, nem kapcsolja ki a lélegeztetőgépet. „A főbb görög bankok fizetőképesek és az általuk biztosított fedezet elegendő” – nyugtatgatott mindenkit az EU főbankára. Ennek ellenére nőnek a félelmek, hogy akár heteken belül tőkekorlátozásokat kell bevezetni (erre az euróövezetben már volt példa, Ciprus, de a 2013-ban bevezetett intézkedést azóta meg tudták szüntetni). A német Süddeusche Zeitung úgy értesült, hogy ez a lépés már a hétvégén eljöhet, ha a június 18-i találkozóra nem lenne megegyezés. Másnap vésztanácskozást tartanának az uniós állam- és kormányfők, majd utána pár napig zárva lennének a bankok és az újranyitáskor korlátozásokat vezetnének be a készpénzfelvételre, valamint az utalásokra.

Megint téma a Grexit

A vészjósló forgatókönyveket alátámasztotta, hogy Günther Oettinger német EU-biztos szerint az uniós tagállamoknak július 1-től szükségállapotra kell készülniük, a spanyol és a német pénzügyminiszter pedig már a görög kilépést pedzegette az euróövezetből.